Váradi Balázs: Csak semmi politika!

A villanymozdony füstje

Egotrip

A kontúrok már alakulnak: kinek öröm, kinek bú, de a következő négy év parlamenti többségét befolyásolni igyekvő polgár 2014-ben is a Fidesz-KDNP és valamiféle, szocialistákat is tartalmazó formáció között kényszerül majd választani.

Ha igaz, amit a választói viselkedés tudósai sok-sok cikkben összehordtak, a választók szavazata nem igazán szakpolitikák egymáshoz méricskélésén múlik. Mégis: képzeljünk most el egy olyan szavazót, aki eltekint minden mástól (főleg attól, hogy a Fidesz nagyon mást gondol a világról, mint a szocialisták, a liberálisok vagy a zöldek), és csak e kérdés felett vakarja a kobakját: vajon hathatósabban kormányzott-e 2010-től a Fidesz, mint előtte a szocialisták és liberálisok? In concreto: jobban el tudta-e érni, amit akart, mint amazok?

A jó hír: elkezdhetünk választ keresni erre a kérdésre. Kétharmad ide, NER oda, a policy window ugyanis bezárult: a választásokig már csak az eddig megcsinált dolgok foltozgatása és szavazatgyűjtés várható. A miniszterelnök meg is mondta, de a józan szavazatmaximalizáló politikusi ész is ezt diktálja: tizenöt hónappal a választások előtt az újrázásra esélyt érző kormány komoly erőfeszítést igénylő és érdeksérelmeket is okozó reformot talán emleget vagy ígér, de végrehajtani már nem fog. A rossz hír: a válasz még megalapozatlan lesz, hiszen a választások óta véghezvitt változtatások eredményei csak később mutatkoznak meg.

Mégis: jöhet az első számvetés.

Az összehasonlítást némiképp megnehezíti, hogy a Fidesz nagyon más célokat igyekszik elérni, mint a megelőző kormányok. (Ezt mintha az előbb már írtam volna.) Hogyan is lehetne méricskélni azt, hogy vajon a Fidesz hathatósabban bontotta-e le azt az intézményt vagy szüntette meg azt a gyakorlatot, mint amilyen eredményesen a szocialisták ugyanezt az intézményt felépítették, és ugyanezt a gyakorlatot bevezették? Vagy hogy a Fidesz ügyesebben hozta-e létre, vezette-e be azt, aminek a létrehozását, bevezetését a szocik soha nem is akarták?

Javaslatom ezért a következő, válasszunk olyan szakpolitikai célokat, amelyeket mind a "szoclib", mind a fideszes kormányzatok egyformán magukénak éreztek, és amelyek megvalósításához nem kell(ett) kétharmados parlamenti többség. Hasonlítsuk össze ezekben a két párt(szövetség) teljesítményét: melyik kormány meddig jutott a közösen, ha nem is együtt vallott célok megvalósításában?

Önkényes versenyszámlistám tételei:

A dohányzás radikális visszaszorítása a vendéglátóhelyeken.

Az e-útdíj bevezetése.

A MÁV hatékonyságának lényeges javítása.

Az önkényelmükön kívül minden másra vak dohányosok és a szintén csak önérdekvezérelt vendéglátósok, a fuvarozók és a MÁV beszállítói kivételével mindhárom célnak széles körű támogatottsága volt és van. Mindhárom szükségessége meggyőzően alátámasztható számokkal és nemzetközi példákkal. Mindhárom bevételt vagy kiadáscsökkenést jelentene a büdzsének. Mindhárom kezelhető lett volna alkotmányozó többség híján és szerepelt a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány programjában, kormányzati teendőlistáján is.

Az összehasonlítás ennyiben tisztességes. Annyiban már sántít, hogy amiben a két tábor egyetértett, és a szocialisták végrehajtották, ott a Fidesznek már nem volt teendője. Ebben a háromban viszont az is közös, hogy a szocialisták egyiket se hajtották végre. Türelmes történészek fogják majd archívumokból és életútinterjúkból kihüvelyezni, hogy az ellenérdekelt csoportok, az általuk befolyásolt, félrevezetett vagy a tőlük berezelt, esetleg a közpolitikai célok iránt általában is érzéketlen szocialista és liberális politikusok hogyan, mikor tették ad acta azokat az előterjesztéseket, amelyek változást hozhattak volna.

Lássuk, hogy muzsikált a három területen az Orbán-kormány!

A Véleményvezér jól írja: a dohányzás újraszabályozása egyértelmű siker. Az új, Nyugat-Európában a dohányzás lényeges visszaszorulását hozó szabályok részeként a parlament a NER-t erősítő, kegyként osztogatható helyi monopol "trafikjogokat" is teremtett ugyan, de a lobbik csak egy kis halogatást tudtak elérni - és mostantól évről évre polgártársaink százai, ezrei azért nem fognak tüdőrákban elpatkolni, mert a Fidesz hajlandó és képes volt szembemenni a dohány- és vendéglátólobbival. A szocialisták nem tették.

A használatarányos útdíj fizettetését az ellenérdekeltek nem a parlamentben, hanem a minisztériumokban blokkolják hosszú évek óta. Mindenki egyetért, hogy kell, mindenki betervezi a következő egy-két évre, de valahogy sosem sikerül a felelős miniszternek és apparátusának a megvalósításig eljuttatni egy olyan rendszert, amit Szlovákia már több mint három éve alkalmaz. Az ügy most is borotvaélen táncol: a ciklus vége előtt 450 nappal ott tartunk, hogy a közbeszerzés nyertesével nem sikerült határidőre megállapodni. Előbbre jutott tehát a Fidesz, mint az előző kormányzatok, de sokra nem mentünk evvel sem.

A minden mércével mérve pazarló és diszfunkcionális MÁV hatékonyságának megnövelésébe, mint azt maga Orbán Viktor is bevallotta, a Fidesz bicskája is beletört. A Bajnai által a vállalat élére tett, a Fidesszel csöppet sem ellenséges menedzsert, Andrási Miklóst csak azért is leváltották. Az új vezetéssel szemben a kormány megfogalmazott ugyan hatékonyság-növelési elvárásokat, de ezeket nem sikerült megvalósítani, végül az új vezér, Szarvas Ferenc is távozott. A kudarc részleteit nem ismerjük, de a compliance (kb. belső ellenőrzés) frontján elszenvedett Mohácsról nemrég adott interjút a MÁV-tól szintén távozó, a vállalaton belüli változtatásokhoz támogatás nélkül maradt Nagy Zoltán.

A mérleg tehát: egy siker, egy billegő ügy és egy kudarc. Három pontra sok görbét lehet illeszteni. Innentől az olvasóé az ítélet. Az enyém ez. A Fidesz többre képes, ha akar valamit, mint a szocialisták, kevésbé hátrál meg az ellenérdekelt gazdasági erők előtt. De inkább csak addig van benne szufla, amíg a cél egyetlen huszárrohammal, egyetlen normaváltoztatással letudható. Minél több intelligens apparátusi munka, szervezés, előkészítés, monitoring, menedzsment szükséges, annál kevésbé képesek az akarást javító beavatkozássá formálni.

A Fidesz legalább mer akarni és mer törvényt alkotni, akár lobbikkal szemben is. Ahol ennél is több kell, ott elbuknak ők is. A szocialisták meg végül már próbálkozni sem mertek.

Lehet megint választani.

Figyelmébe ajánljuk

Varga Judit választása

Nem világos, milyen színjáték bontakozik ki szemünk előtt, az pedig végképp homályos egyelőre, végül hogyan döntenek: megteszik-e a „visszautasíthatatlan” ajánlatot, az érintett a tisztesség maradéka megőrzését választja vagy elfogadja az eddiginél is gátlástalanabb kézitusa katonájának szerepét a hatalomért.

Közel kétmilliárd forint vízdíjat követel az állam Miskolctól, a város bérlakásait adta fedezetként

A magyar állam 2023 végén úgy kapta meg ingyen a rezsicsökkentés miatt milliárdos hiányt halmozó MiVíz Kft.-t 24 milliárd forintos vagyonával, hogy konszolidációt ígértek Miskolcnak. Erre nem került sor, idén nyáron viszont benyújtotta 1,8 milliárdos ki nem fizetett vízdíj számláját a városnak. A törlesztés fedezeteként egy 2,2 milliárd forintra értékelt önkormányzati bérlakásos társasházát adta zálogba a fideszes városvezetés.

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.