Váradi Balázs

Csak semmi politika!

A vírus és az adatok

Egotrip

Milyen adatokat érdemes a lakosság elé tárni a vírus terjedéséről? A kérdés legutóbb akkor merült fel, amikor a kormány koronavírus-tájékoztatási központja az oltás hatásait egy olyan, millióknak kiküldött tendenciózus táblázattal illusztrálta, amelyből éppen csak a kulcsinformációk hiányoztak (az érintettek életkora, az oltás és a megbetegedés időpontjának viszonya stb.).

De a Covid-19 hazai terjedésének pontos részleteivel, jól elemezhető formában közzétett, naprakész adatokkal a magyar állam amúgy sem kényezteti el a közönséget. A nemzetközi összehasonlítások szerint mind a régióban, mind a fejlett világban általában hátul kullogunk abban a rangsorban, hogy mit oszt meg a járvánnyal kapcsolatos információkból a lakossággal a kormány.

Az összeszorított szájú hazai tájékoztatás legtragikomikusabb illusztrációja a jó nyugati példák nyomán hamar és profin Magyarországon is bevezetett országos szennyvízvizsgálat lett. A Nemzeti Népegészségügyi Központ hétről hétre közreadja, hogyan alakul a szennyvízben a vírus mennyisége. Ám a nagyközönségnek szánt tájékoztatókban csak közlekedésilámpa-szinten kapunk információt: alacsony, mérsékelt vagy magas-e a mennyiség, és csökkenő, stagnáló vagy emelkedő-e a trend a városunkban. Az adatmelléklet, amelyből a háromfokozatú színkódskálát származtatták, hiányzik. Színezés van, számok nincsenek. (A Korrupciókutató Központ statisztikusainak cseles módszerekkel végül sikerült visszaszámolniuk, mennyi lehet számszerűen hétről hétre a szint.)

De ne kezdjünk rögtön anyázni. Ugyanis szólhatnak érvek amellett, hogy az állam erősen szűrje a vírussal kapcsolatos számszerű adatokat, és hogy ne mindet és ne teljes részletességgel hozza nyilvánosságra.

Először is vigyázni kell, hogy személyes jogok ne sérüljenek. Meglehet, az adatelemzők számára hasznos, ha egyenként felteszik az internetre minden, a vírusba belehalt polgártársunk életkorát és alapbetegségeit. Ám az mégsem volt szerencsés, amikor tavaly márciusban a fél ország az egyik korai Covid-áldozat kilétén csámcsogott – anonimitás ide, anonimitás oda, a személy egészen könnyen azonosítható volt a hivatalos honlap „alapbetegsége krónikus pancreatitis, alkoholos májkárosodás” sora és egy nyilvános partecédula alapján. A személyes adatok védelme biztosan méltányolható korlát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is. Munkássága középpontjában a normák, a hatalmi technológiák, a queer identitás, valamint a magánélet és az intimitás politikájának kérdései állnak.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.