Váradi Balázs

Csak semmi politika!

A vírus és az adatok

Egotrip

Milyen adatokat érdemes a lakosság elé tárni a vírus terjedéséről? A kérdés legutóbb akkor merült fel, amikor a kormány koronavírus-tájékoztatási központja az oltás hatásait egy olyan, millióknak kiküldött tendenciózus táblázattal illusztrálta, amelyből éppen csak a kulcsinformációk hiányoztak (az érintettek életkora, az oltás és a megbetegedés időpontjának viszonya stb.).

De a Covid-19 hazai terjedésének pontos részleteivel, jól elemezhető formában közzétett, naprakész adatokkal a magyar állam amúgy sem kényezteti el a közönséget. A nemzetközi összehasonlítások szerint mind a régióban, mind a fejlett világban általában hátul kullogunk abban a rangsorban, hogy mit oszt meg a járvánnyal kapcsolatos információkból a lakossággal a kormány.

Az összeszorított szájú hazai tájékoztatás legtragikomikusabb illusztrációja a jó nyugati példák nyomán hamar és profin Magyarországon is bevezetett országos szennyvízvizsgálat lett. A Nemzeti Népegészségügyi Központ hétről hétre közreadja, hogyan alakul a szennyvízben a vírus mennyisége. Ám a nagyközönségnek szánt tájékoztatókban csak közlekedésilámpa-szinten kapunk információt: alacsony, mérsékelt vagy magas-e a mennyiség, és csökkenő, stagnáló vagy emelkedő-e a trend a városunkban. Az adatmelléklet, amelyből a háromfokozatú színkódskálát származtatták, hiányzik. Színezés van, számok nincsenek. (A Korrupciókutató Központ statisztikusainak cseles módszerekkel végül sikerült visszaszámolniuk, mennyi lehet számszerűen hétről hétre a szint.)

De ne kezdjünk rögtön anyázni. Ugyanis szólhatnak érvek amellett, hogy az állam erősen szűrje a vírussal kapcsolatos számszerű adatokat, és hogy ne mindet és ne teljes részletességgel hozza nyilvánosságra.

Először is vigyázni kell, hogy személyes jogok ne sérüljenek. Meglehet, az adatelemzők számára hasznos, ha egyenként felteszik az internetre minden, a vírusba belehalt polgártársunk életkorát és alapbetegségeit. Ám az mégsem volt szerencsés, amikor tavaly márciusban a fél ország az egyik korai Covid-áldozat kilétén csámcsogott – anonimitás ide, anonimitás oda, a személy egészen könnyen azonosítható volt a hivatalos honlap „alapbetegsége krónikus pancreatitis, alkoholos májkárosodás” sora és egy nyilvános partecédula alapján. A személyes adatok védelme biztosan méltányolható korlát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.