Eörsi István: OptiPista (Stumpf, a tudós)

publikálva
1997/40. (10. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Magyarországon az úgynevezett politológusok többsége az augurok és a haruspexek funkcióját tölti be. Az előbbiek, mint köztudomású, a madarak röptéből, az utóbbiak pedig az áldozati barmok beléből merítették magasröptű vagy illatos jóslataikat. A rómaiak hittek abban, hogy az augurok és a haruspexek az istenektől kapják sugallatukat, és ezért tévedhetetlenek. A hamis jósok, akiket érdekeik vagy rokonszenveik vezéreltek, jóslatukat lebukásuk esetén nem sokkal élték túl. Régi, szép idők!

A mi korunkban, amikor az istenek már kevésbé közvetlenül szólnak bele hétköznapjaink alakulásába, a jóslással foglalatoskodó politológusoknak hitelt csak személyiségük kölcsönözhet, ha van nekik ilyen. Fognak egy maréknyi információt, amely egyébként minden érdeklődőnek a rendelkezésére áll, megkeverik őket, mint a kártyát, aztán kirakják elénk. Mivel a kártyák száma és lehetséges kombinációik fölöttébb végesek, a jövőmondó politológusok használati értékét mégsem annyira a kártyák elhelyezése, hanem ehhez fűzött kommentárjaik eredetisége határozza meg. Eredetiségükkel bizonyítják függetlenségüket. E nélkül nem tartanánk igényt jövendőmondó szolgálataikra.

Stumpf Istvánt az különbözteti meg legtöbb kollégájától, hogy legfeljebb csak egy-egy fogadkozás erejéig óhajtja függetlenségét bizonyítani, ezért még az eredetiség látszatáról is lemond. A Kritika szeptemberi számában elmesélte Bossányi Katalinnak, hogy az 1994-es választás éjszakáján elment a megvert Fidesz székházába, és eldöntötte, hogy "ha felkérnek, akkor szívesen adok szakmai-politológiai tanácsokat a jövőben a számukra". Mivel érezte, hogy ilyesmit elfogulatlan politológusnak nem illik bevallania, védekezésbe ment át: "Úgy gondoltam, hogy ez a viszony szakmai-tudományos autonómiám megtartásával felépíthető." Újabban eme autonómia kiépítése céljából Kormányzás 2000 címmel hosszú távú kutatási programot vezet, mégpedig - mint ezt a Magyar Nemzet szeptember 20-i számában olvashatjuk - a Fidesz megbízásából. "Menet közben találkoztunk a Fidesz vezetőinek igényével, hogy szívesen felhasználnák a mi kormányzati kutatásunk eredményeit saját politikai programjuk kidolgozásához." És: "A Fidesz érdeklődésének megfelelően kidolgoztunk egy szakmai-tematikai javaslatot..." Ennyit Stumpf autonómiájáról. Ebből az autonómiából következik, hogy a tudósnak egyetlen kritikai vagy értelmező megjegyzése sincs az egykor újliberális, antinacionalista, emberjogi beállítottságú Fidesz gyökeres fordulatáról, mely a politikai jelszavak, például az állam szerepével vagy a magyarság és az idegenség fogalmával kapcsolatos elképzelések radikális megváltozásán túl a küllem, az ízlés, a zsigeri reakciók népi-nemzeti-keresztény áthangolódását is magában foglalja. Stumpf, mint ugyanebben az interjúban olvasom, tudományos kutatásaival fel akarja világosítani a választópolgárokat, "hogy ha az egyik vagy a másik pártra kívánnak szavazni, akkor annak várhatóan milyen következményei lesznek nemcsak a >>nagypolitikaAutonómiájának legzaftosabb gyümölcseit Stumpf a Magyar Nemzet szeptember 14-i számában tálalta fel olvasóinak. Arra vállalkozott itt, Bozóki Andrással együtt, hogy jellemezzen, emberileg és politikailag, négy Fidesz-politikust. Rögtön meg kell jegyeznem, hogy a két kommentátor alapállása nagyon különböző. Stumpf ugyanis meggyőződéses hívő, aki őszintén kampányol a Fidesz mellett, talán tudományos autonómiáját is őszintén hangsúlyozza, mert még a saját szituációját sem érti. Bozóki viszont nem hívő lélek. Nagy empátiával fedezi fel a Fidesz-vezetők karrier-szempontjait, és törvényszerűnek tekinti, hogy elveiket és magatartásukat ezeknek rendelik alá. Ennek a cikkemnek azonban nem ő a hőse, hanem Stumpf, a tudós. A továbbiakban tőle közlök néhány autonóm idézetet, melyet a négy Fidesz-politikus jellemzésére szánt.

Kövér László: "Egyfajta Vesta-szűzként őrizte és őrzi a fiatal demokraták alapértékeit." Áder János: "Egész életfelfogása és viselkedése kiszámíthatóságot, megbízhatóságot, elvszerűséget sugall." Deutsch Tamás: "A pártvezetésen belül azzal szerzett tekintélyt, hogy szakmailag önállóan, színvonalasan szerepel, ugyanakkor a többiek által is elfogadott nézeteket képvisel." Pokorni Zoltán: "...a KDNP-s képviselőkkel megnövekedett létszámú frakció élén kamatoztathatja eddig megismert képességeit, például jó vitakészségét."

Ezek kiragadott idézetek, elismerem, de stílusuk magáért beszél. Szófűzésük távol áll az új augurok és haruspexek távolságtartásra törekvő stílusától. Egy rendes béljósnak, de még egy madárjósnak is fel kéne azért vetnie, hogy miképpen őrizhet egy politikus, ráadásul Vesta-szűzként, a múltban és jelenben egymással összeegyeztethetetlen értékeket, és hogy a csereberélődő elvek pártjában mit jelent az elvszerűség. El kellene tűnődnie azon, hogy miként jött létre és milyen mentalitásra vall az a korábban csak diktatúrákat irányító pártoknál tapasztalt, feltétlen alávetettségi viszony, melyet a Fidesz alvezérei és vezető testületei az Első Emberrel kialakítottak. Stumpf bejelenti ugyan tudományos autonómiáját, de azért bármelyik utcagyerek rákiabálhat: "A politológus meztelen." Ezért a naivitásért kell, sőt szinte lehet is őt szeretni.

publikálva
1997/40. (10. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk