Kádár Tamás: Reklámocska

  • 1996. december 19.

Egotrip

A december általában elég húzós hónap a reklámosok életében. Vagy talán inkább a fogyasztókéban. Mert mi legkésőbb november közepén-végén csatasorba állítjuk a lila, kék, néha esetleg piros Mikulásokat, beindítjuk az akciók akcióját, legyártjuk a karácsonyi üdvözlőlapokat, szóróajándékokat. Általában hideg fejjel, néha érzelemtől könnybe lábadt szemmel dolgozzuk ki a stratégiát, miért is lesz olyan jó az embereknek, ha a mi ügyfelünk termékét teszik ki a kiscsizmába vagy a karácsonyfa alá.

A december általában elég húzós hónap a reklámosok életében. Vagy talán inkább a fogyasztókéban. Mert mi legkésőbb november közepén-végén csatasorba állítjuk a lila, kék, néha esetleg piros Mikulásokat, beindítjuk az akciók akcióját, legyártjuk a karácsonyi üdvözlőlapokat, szóróajándékokat. Általában hideg fejjel, néha érzelemtől könnybe lábadt szemmel dolgozzuk ki a stratégiát, miért is lesz olyan jó az embereknek, ha a mi ügyfelünk termékét teszik ki a kiscsizmába vagy a karácsonyfa alá.

Szóval december ötödikéről hatodikára virradó éjszaka egy Mikulás (esetleg Télapó) nevű alak kezdi az egész őrületet. Miklós püspök, a negyedik századi előzmény már rég feledésbe merült. Azalatt a bizonyos negyven év alatt ugyanis valóságos háború dúlt a piros ruhás ideológiai hovatartozását illetően, aminek személyiségromboló vagy inkább -hasító következményeit elsősorban a vallás ingoványába süppedt óvodások érezhették. Mint például én. Szerencsére az óvodai Télapónak általában kilógott a kék köpeny fekete gombos kézelője a piros kabát alól, és ez az intő jel megakadályozott abban, hogy egyházi méltóságként viszonyuljak hozzá. Aztán valahogy megnőttünk, és amikor már-már azt hittük, mindent tudunk, jött a rendszerváltás.

És ezzel a nyakunkba szakadtak egy csomó különböző kultúra Mikulás- és karácsonyi szokásai, de ezzel még megbirkóztunk volna. Lassan így vagy úgy rájöttünk, hogy az angolszász gyerekeknek a Santa Claus hozza december 25-én az ajándékokat, azt már korábban is tudtuk, hogy az orosz Gyedmaróz mindent összefoglal 31-én. És tanultunk és tanultunk.

Csakhogy egymás után jöttek a multinacionális cégek, és ezzel nálunk is megkezdődött Mikulás és Kisjézus kommercializálódása. Jó pár éve a kék imázsba öltözött IBM (illetve a cég reklámügynöksége) kék Mikulásokkal lepett meg mindenkit. Ez akkor jó ötletnek tűnt, mert senki nem számított arra, hogy ez csak a kezdet. Ma már szinte minden komoly cégnek van cégszerű, cégszínű saját Mikulása. A vállalati Télapó-ünnepségekről mit sem tudó gyerekek csak kapkodják a fejüket, a szülők meg vagy fölveszik a kesztyűt és utolsó csepp vérükig küzdenek a pirosért, december 6-ért és a karácsony nyugalmáért, vagy föladják.

Valahogy mégis kikecmergünk a Mikulásból, és rástartolunk a karácsonyra. Én tulajdonképpen évről évre örömmel lepődöm meg azon, hogy ügyfeleink és mi, reklámosok valami furcsa szeméremmel kihagyjuk a Kisjézust mint korlátlan piaci lehetőséget, és csak arra koncentrálunk, hogy karácsony előtt mindenki mindenkit megtaláljon valami árengedménnyel, ajándékkal vagy újdonsággal.

Pedig a jászolban fekvő Gyermek és szülei például simán beszélgethetnének a barlang komfortjának javításáról egy gázkonvektorral. Vagy bármiről. Tele lehetne nyomni a tévét szentcsaládos sztorikkal, óriásplakátokon szemlélhetnénk a betlehemi csillagot, szárnyas szendvicsemberek osztogathatnák a karácsonyi kuponokat. Precíz és kemény médiatervek születnének a célcsoport megtalálására. Bruno Ganz meg gondosan kitépegetné a tollakat szárnyából, és a szoborról leugorva befejezné emberlétét, mielőtt elkezdte volna.

De nem így történt, és nem történik így. Rengeteg lehetőséget hagyunk kihasználatlanul, mi, reklámosok, és ez így van jól.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.