Para

Kovács Imre: Én

  • 2000. január 13.

Egotrip

- Négy éve még két ember elég volt, hogy kivigyen a Nincs Pardonból, de tegnap négy kellett a Tütü Tangótól a taxiig, pedig lépcső sincs - pirongatott Iim. - Szerintem híztál - tette fel az Iimre a pontot.

- Négy éve még két ember elég volt, hogy kivigyen a Nincs Pardonból, de tegnap négy kellett a Tütü Tangótól a taxiig, pedig lépcső sincs - pirongatott Iim. - Szerintem híztál - tette fel az Iimre a pontot.

Egy káposztalevelet rágcsáltam, és megpróbáltam átgondolni az életem, pedig annyi agyam volt, mint a macskát szarni.

- Szerintem pedig nem lehet egy életet leélni olyan arccal, mint egy téli álmából felvert sündisznó - mondtam szigorúan, de bizonytalanul.

Az előzményekről talán csak annyit, hogy már évek óta nem megyek szilveszter környékén magyarok közé. Ez általában vízkeresztig tart, onnantól pedig a farsang miatt, később húsvét, majd a nyár, amikor valóban elviselhetetlenek, ősszel pedig általában nem tartózkodom itthon, akkor görögök közé nem szoktam menni, és máris itt a tél, ami karácsonyt hoz meg hurutos megbetegedéseket.

Idén azonban szakítottam gyakorlatommal, és elsején elmentem szórakozni, hogy jobb legyen, meg egyébként is, nem lehet leélni egy életet olyan arccal, mint egy vidéki punk, akinek a szegedi ifjúsági napokon ellopták a hálózsákját.

(Visszautalnék ám most a fentiekre, mert esetleg, de persze nem, ám ha mégis, akkor sietnék leszögezni: én akkor sem mennék ki az utcára, ha holnaptól portugálok, észtek vagy szingalézek öklendeznének a fák tövében.)

Szóval a szórakozóhelyen ott voltak már a szórakozni vágyók, és szórakoztak, mint az állat, és én tényleg sokáig bírtam, csak akkor nyúltam a tömény italokhoz, amikor valaki azt mondta, hogy Nagy Sándorral kellene beszélnem, mert Nagy Sándor kivételes ember, persze nem abban az értelemben, amiben én gondolom, hanem mert egyébként, én pedig elképzeltem, amint Nagy Sándorral beszélgetek, és rögtön kedvem támadt rendelni valamit, ami egy deci, jéggel hozzák, ám ártalmas, akár az egészen magas hegyek csúcsán szemünkbe tűző fény, a nap első sugara, ahogy a havon és jégen megszázszorozódva az agyunkba vág, mielőtt kitűznénk a zászlót.

Különös, ahogy egy adott pillanat hatalmában lényegtelenek és lényegesek lesznek a dolgok: nézem kicsit a plafont, mert afölött van az ég, nézem kicsit a padlót, ami alatt nincs semmi, de tényleg, majd a jövőmbe nézek, és valóban nem tudom.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.