Para

Kovács Imre: Én

publikálva
2000/51. (12. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Összefoglalom én a tanulságokat, ha már nem akad más vállalkozó, ezzel mintegy lezárva az évezredet, egyben új irányt kijelölve, tehát oldás és horgolás, a könnyebb befogadás végett röviden, pedig be lehetne fűteni alaposan a témáról írható könyvekkel, de most ez a kétezerkétszáz leütés marad.

Összefoglalom én a tanulságokat, ha már nem akad más vállalkozó, ezzel mintegy lezárva az évezredet, egyben új irányt kijelölve, tehát oldás és horgolás, a könnyebb befogadás végett röviden, pedig be lehetne fűteni alaposan a témáról írható könyvekkel, de most ez a kétezerkétszáz leütés marad.

Elsősorban arra hívnám fel becses figyelmüket, hogy a felnőtté válás nem evidencia, amit az évek múlása önmagában kivált, szó sincs róla, a felnőtté váláshoz meg kell gazdagodni, mert a szegény örökre szolga és gyermek marad, akinek mindenki beleugat az életébe, aki csak elhalad a szuterén ablaka előtt, az beszól, hogy néném/bátyám, ezt csináld! meg azt csináld!, és akkor csinálni kell, mert különben megverik, vagy csak beköpnek az ablakon, ami rossz, de semmit sem lehet ellene tenni, úgyhogy csinálni kell, amit mondanak, és ez nem jellemző a felnőttekre.

Van persze kiskapu, és ez a hatalom, amit meg lehet szerezni a pénz előtt, és mialatt pénzt szereznek, már rögtön megmondhatják a szolgáknak, hogy mit csináljanak, küldhetik őket boltba, meg hozathatnak velük mosógépet, pedig még nincs is pénzük, meg nem is nőttek fel. Ez átmeneti állapot, de jó. Később vagy gazdagok lesznek, vagy újra szolgák és gyermekek.

Vannak még olyanok is, akik leszarják ezt az egészet, de nekik meg azt kell énekelni a Keleti pályaudvar aluljárójában, hogy Hare Krisna, Hare Krisna, Hare Rama, Hare Rama, illetve meditálniuk kell, és minden hülyeségre valami zen bölcsességet kell improvizálni, hogy most azokról ne is beszéljek, akik felmennek egy hegyi kolostorba, és sajtot készítenek, sőt a halálukig nem bámulhatják meg alaposan Nagy-Kálózy Esztert, mert akkor elcseszték az egészet, és az idevonatkozó irodalom alapján mehetnek a pokolba.

Jövőre egy új korszak kezdődik, bár továbbra is előnyben részesítem az énnel kezdődő mondatokat, azonban úgy érzem, mindent kihoztam, amit az alkoholizmusból lehetett, ideje tehát elindulni új és hatalmas horizontok felé, új sírokon és réteken kaszálni, felfedezni és lerombolni, amit még lehet. Nagy örömöm telik már a gondolatban is, ezt kéretlenül is meg fogom osztani önökkel. Már előre röhögök a mancsomba.

publikálva
2000/51. (12. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk