Para

Kovács Imre: Én

  • 2000. szeptember 28.

Egotrip

Szabóné, született Földi Mása a Aszpik-bárban dolgozott. Gyűlölte a földlakókat, az állatokat és az ásványokat, gyűlölt mindent, ami mozgott, fotoszintetizált, nehéz volt, vagy egyik sem. Pultos volt, és munkaköri leírása szerint itallal kellett ellátnia a földlakókat, de egy hang megsúgta neki, hogy ez az állapot csak átmeneti, és hamarosan ő lesz a világ második legnagyobb nap- és útfestője, úgyhogy a tőle telhető igyekezettel ellátta feladatát, ám arra képtelen volt, hogy örömet leljen benne.
Szabóné, született Földi Mása a Aszpik-bárban dolgozott. Gyűlölte a földlakókat, az állatokat és az ásványokat, gyűlölt mindent, ami mozgott, fotoszintetizált, nehéz volt, vagy egyik sem. Pultos volt, és munkaköri leírása szerint itallal kellett ellátnia a földlakókat, de egy hang megsúgta neki, hogy ez az állapot csak átmeneti, és hamarosan ő lesz a világ második legnagyobb nap- és útfestője, úgyhogy a tőle telhető igyekezettel ellátta feladatát, ám arra képtelen volt, hogy örömet leljen benne.

Mása kiválasztott volt, de erről a vendégségbe érkező földlakók nem tudtak, ezért viselkedéséből azt a helytelen következtetést vonták le, hogy akkora paraszt, mint ide Diósgyőr. Pedig ha sejtették volna, hogy Mása nem önként választotta ezt a foglalkozást, hanem besorozták, megbocsátóbbak lettek volna vele, és talán sajnálták volna is. Hiszen Mása egész leánykorában arról ábrándozott, hogy világítótornyot fog őrizni egy szirtfokon, ahol csak a szél zúgása hallik, és a sziklákon megtörő hullámok zaja. Így azonban folyton fogadásokat kötöttek, hogy ugyan mikor kattan már be, mikor bassza hozzá az egyik földlakóhoz a diólikőrös üveget.

A történet szomorú, de talán tanulságos. Mása kamaszként nagyon szeretett a kikötőben sétálni, és egyszer megismerkedett egy jóképű matrózzal, aki azt javasolta, hogy igyanak meg egy szamócaszörpöt a Belező nevű kávéházban. Mása elfogadta a meghívást, és amikor felébredt, megmutatták neki a szerződést, amit részegen aláírt, hogy huszonöt évig pultoslány lesz.

Nos, ebbe a helyzetbe csöppent bele Béla a Kövér Nyúllal, hogy Unicumot reggelizzen. Belépett és köszönt. Mása éppen egy unicumosüvegbe töltötte át a Z-keserűt, majd eresztett rá egy kis rumot. Közben arról ábrándozott, hogy egy toronyban ül egyedül, és esténként kikapcsolja a fényszórót, hogy a hajók zátonyra fussanak. Már hetek óta vérrel álmodott, hideg verejtékben ébredt, és a tükör előtt csak annyit mondott: Ölni.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.