Para

Kovács Imre: Én

  • 1997. október 16.

Egotrip

Na - mondja Béla, és szorosabbra húzza magán a Gyár- és Gépszerelő Vállalat égszínkék pufajkáját, aminek bal zsebében metszőolló, jobb zsebében pedig mobiltelefon lapul. - Na - és nézi a leapadt Dunát Halásztelek fölött. Sirályok köröznek az egykori kikötő kövei fölött, míg Lecsó, a rotweiler-erdélyi kopó-keverék önfeledten hempereg a döglött halakból és birkaszarból álló helyi guanóban, a folyamon hajókaraván halad, egy rettenetesen lepusztult hajószerűség tol maga előtt két rettenetesen lepusztult vájdlingot, amiket csordultig pakoltak felesleges kaviccsal gondos kezek.

Na - mondja Béla, és szorosabbra húzza magán a Gyár- és Gépszerelő Vállalat égszínkék pufajkáját, aminek bal zsebében metszőolló, jobb zsebében pedig mobiltelefon lapul. - Na - és nézi a leapadt Dunát Halásztelek fölött. Sirályok köröznek az egykori kikötő kövei fölött, míg Lecsó, a rotweiler-erdélyi kopó-keverék önfeledten hempereg a döglött halakból és birkaszarból álló helyi guanóban, a folyamon hajókaraván halad, egy rettenetesen lepusztult hajószerűség tol maga előtt két rettenetesen lepusztult vájdlingot, amiket csordultig pakoltak felesleges kaviccsal gondos kezek.

- Ezeknek nem szabad találkozniuk a vízállásjelentésben - mondja Béla, aztán egy gerendát kezd dobálni a vízbe, hogy a kutya kihozza. Csepel alatti csendélet, az októberi súrolófények egészen lakhatónak mutatják a Dunát, egy olyan víznek, amiben halak és egyebek küzdenek nap mint nap az életben maradásért, pedig döglött az egész.

Némelyik fán már sárgulnak a levelek, némelyiken pedig bogyók teremnek, ezekből csokor lesz, Béla csattogtatja a metszőollót, Erzsi elrendezi az összeállítást, legendás a szépérzéke, Béla mindig rábízza az ilyesmit, neki kicsit darabosabb az ízlése, inkább követ farag.

Ekkor csörren meg a mobiltelefon a pufajka zsebében, Béla felveszi, és kiderül, hogy nincs kocsi, ami hazavinné a szárított kendert, az almát és a kaktuszokat, stoppal kell menni, aztán Csepelről taxival, mint a múltkor is.

Ilyenkor megtörik a varázs, a sirályok elszállnak Tököl felé, Lecsó nem hozza ki többet a gerendát a Dunából, Erzsi szája pedig legörbül, fölteszi a napszemüvegét, és két napig nem szól egy szót sem, csak némán mered a tányérra, amiből kenyér nélkül eszi az angolszalonnát kanállal. Ez a kritikus pillanat, amit a pánikbetegek egymás között a felszállás pillanatának neveznek, a beálló távolsági busz lépcsője előtt lecsapó rettegés ideje, az a néhány másodperc, amíg a távműködtetésű ajtók bezáródnak, és megkezdődik az utazás. Kinek az álmából jön ez a nagy, fekete turha?

Erzsi és Béla csak a Vágóhíd melletti Megálló Bisztróban nyugszik meg, ahol a 82 forintos káposztás tészta fölött megbeszélik a felmerült problémákat.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.