Hammer Ferenc: Paszták népe (Számok)

  • 1997. október 16.

Egotrip

A betű emberét az különbözteti meg a számok emberétől, hogy a számok embere (mérnök, programozó, matematikus) a szakbarbárság vádjának rémétől hajtva vadul veti magát a humaniórák tanulmányozásába, így keletkeznek a módszeres operarajongó-meteorológusok, a Faust-szakértő vízépítő mérnökök és a reformkori hadtörténetben jártas fizikusok, míg a betű embere ezzel szemben azzal rajzolja a mindennapi létben transzcendáló humán-tapasztalat auráját maga köré, hogy demonstratíve tetteti magát hülyének, ha számokról esik szó (kivételt képeznek itt az alkotói tevékenység tébékötelezettségén méltatlankodó filosz-zajok). A magyar irodalom páros csillaga ikerkönyvet volt képes közreadni, melynek cselekménye mindkét esetben arról szólt, hogy a szerző Ausztriába utaztával megfeledkezik az aktuális valutajogszabályokról, és emiatt a határőr elveszi a pénzét. Aztán például a különben nagyrabecsült szerző tárcarovatának bevezetőjében hétről hétre tudatja a nagyvilággal, hogy "Évekkel ezelőtt külföldön bankkártyát kellett váltanom. Fokozta rémületemet, hogy a bank hatjegyű titkos betűkódot követelt. Rettegtem, hogy elfelejtem. A gyerekeim segítettek. A kód máig él. Bálint+Dorka=Báldor." Itt csak azt nem értem, hogy abból, hogy a szerző számára drágák gyermekei (és rémületes a bankkártya), miért következik az a tény, hogy könnyebben jut eszébe az, hogy a gyerekei nevéből alkotta a kódot, annál, hogy esetleg a pénztárcájába tette a kódot tartalmazó papírcetlit. A profik különben úgy csinálják, hogy ráírják egyszerűen a kártyára a kódot. Lakkfilccel, hogy le ne kopjon.

A betű emberét az különbözteti meg a számok emberétől, hogy a számok embere (mérnök, programozó, matematikus) a szakbarbárság vádjának rémétől hajtva vadul veti magát a humaniórák tanulmányozásába, így keletkeznek a módszeres operarajongó-meteorológusok, a Faust-szakértő vízépítő mérnökök és a reformkori hadtörténetben jártas fizikusok, míg a betű embere ezzel szemben azzal rajzolja a mindennapi létben transzcendáló humán-tapasztalat auráját maga köré, hogy demonstratíve tetteti magát hülyének, ha számokról esik szó (kivételt képeznek itt az alkotói tevékenység tébékötelezettségén méltatlankodó filosz-zajok). A magyar irodalom páros csillaga ikerkönyvet volt képes közreadni, melynek cselekménye mindkét esetben arról szólt, hogy a szerző Ausztriába utaztával megfeledkezik az aktuális valutajogszabályokról, és emiatt a határőr elveszi a pénzét. Aztán például a különben nagyrabecsült szerző tárcarovatának bevezetőjében hétről hétre tudatja a nagyvilággal, hogy "Évekkel ezelőtt külföldön bankkártyát kellett váltanom. Fokozta rémületemet, hogy a bank hatjegyű titkos betűkódot követelt. Rettegtem, hogy elfelejtem. A gyerekeim segítettek. A kód máig él. Bálint+Dorka=Báldor." Itt csak azt nem értem, hogy abból, hogy a szerző számára drágák gyermekei (és rémületes a bankkártya), miért következik az a tény, hogy könnyebben jut eszébe az, hogy a gyerekei nevéből alkotta a kódot, annál, hogy esetleg a pénztárcájába tette a kódot tartalmazó papírcetlit. A profik különben úgy csinálják, hogy ráírják egyszerűen a kártyára a kódot. Lakkfilccel, hogy le ne kopjon.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.