Legkisebb közös semmis (Vandíj)

  • Tandori Dezsõ
  • 2007. február 8.

Egotrip

Vandíj Ez a furcsa szó nem a tandíjra vonatkozik, nem a vandalizmus díjára; hanem akkor? Éltem, írja J. A., ne unjuk őt, "és ebbe más is belehalt már". Vagy Kosztolányi: hogy annál, ami van, a semmi - ősebb (direkt írtam torzul a sort, értsük). Itt a bökkenő.

Vandíj

Ez a furcsa szó nem a tandíjra vonatkozik, nem a vandalizmus díjára; hanem akkor? Éltem, írja J. A., ne unjuk őt, "és ebbe más is belehalt már". Vagy Kosztolányi: hogy annál, ami van, a semmi - ősebb (direkt írtam torzul a sort, értsük).

Itt a bökkenő. Manapság - itt - sok mindent kell másképp mondani, hogy értsék. Ahol tüllprimadonna kellene az ünnepi számba, ha, mondom, ha a 4 Non Blondes-en, más alternatív popdívákon csak úgy lehet példát hozni mégis (fura nyelvtani szerk.), hogy elmagyarázom... Bevezetés, tárgyalás, befejezés. Megkérdik az embert, jár-e templomba... jótékonykodik-e... aláír-e ezt, amazt. (Nem a Nagy Nemzeti dolgokra célzok. Semmivel nem célzok semmire sem.)

68 évből 40-valahányat nagy aktivitással, s általában - viszonylag - kevés javadalmazásra töltöttem, és ennek itt a díja. Ma már képes vagyok sorban ellógni napokat, de nem lógással, mert az utcára kimenni se szeretek, mert az utcát utálom, unom... nem is; saját magamat utálom az utcán.

És nem szeretek találkozgatni, beszélgetni, nem azért, mert "a másik" ellen bármi kifogásom lenne, hanem magam ellen van. Hogy mit beszélgetek! Amit nem írtam meg még szerény készletem "erejéig", azt még, épp a torkolatnál patakszűkebb "áradásomból", haha, megírom majd. Tessék megvárni... ahogy az egymást megszólítani se nagyon bíró honfitársaim oly sokat tesseneznek, csacskán, minimum.

Nem szeretem magamat, ha beszélgetek, mert akkor csalok. Becsapom a másikat. Elhitetem vele, amit hisz, ami neki tiszta sor, hogy ő nagyon is tudja, kivel, miféle "vanóval" (létezővel) beszél, Weöres Sándor nagy mondása szerint: ha ő hettita, neki mindenki ugyanoly hettita, ha pl. sirály, akkor semelyik sirály sem igazi sirály.

Voltam, vantam, ennek a díja az, hogy úgynevezett magányos lettem. Csakhogy ez is butácska fogalom, mert viszonyszó. Csak viszonyokban, vágyakban stb. lehet magányosnak lenni. Tényleges létező, aki - ah, egy filozóf mondá! - magában erős, ha erős; a ténylegesen "erős" (bár nem bicepszes, nem vagyonos, nem akarnok, nem pozicionált, nem szép, nem ledumálós, nem szervezkedős) létező magában a legerősebb.

Hanem magunkban sem lehetünk mindig.

Így az életünk díja, ilyenféle erős embereké (bocsánat, amilyen talán én is voltam, mert 4 Arnie fizikai erejének megfelelő "lelki, szellemi" erő kellett, ahogy így visszanézek, holott mit értem el? semmit stb.), ily vanásunk (az ötvenes-hatvanas évek fordulójának divatszava, Keserü - rövid ü, a mindenit -, Ottlik stb. társaságában mennyit mondtuk, kis gúnnyal... egyébként kösz és hála, Ilona, Keserü, szegény jó A legjobb Nap c. könyvem csuda külleméért... hagyom; annak díja, hogy voltunk, íme, az, amivé lettünk.

Sokan nem lesznek így se semmivé. Minimálbérrel fizetik meg a Szent Életet, hogy így mondjam, azt hiszik, kibattyintanak azzal, ha ügyeskednek, ha ez-meg-az.

Igen, így is lehet létezni. "Létezni lehet, de megélni nem", hallom. Meg Wittit, gyakorta (Gyakorti Witti): "rendben, beszélni nem lehet róla, de hallgatni sem... akkor kell tenni róla..." Jó, jó, barátom, de hogyan. Hiába húzod világossal az első lépést úgy, hogy az "a legvadabb", tudd: semelyik ily lépés sem a legvadabb... aztán a parti rendes mederbe terelődik... no, már ha.

Gyakorén, gyakorte, satöbbi. Gyakormi, gyakorti, satöbbi - szellemeskedtünk még egyetemista korunkban. S jól tettük. Ha "gyakortai" oly hülye. Hamarost, hamarosti. Kérek egy hamarostit, mondtuk a kellemes lugasban ülve, alig húsz évünk lengedezésével. Én nem lengedezek már alig-húsz-évekkel, sehogyan sem lengedezek, mert minden küllentyűm ellenére vééééégtelenül öreg vagyok, ha úgy tetszik.

Már ha végtelen öreg vanásnak nevezzük, hogy direktbe, kezdeményezőleg, alig tíz emberrel akarnék beszélni... beszélni talán annyival se. Vanótársak, kik előtt még ott a plusz vagy mínusz díj, nem olyan-e ez, mint a szerelmes elválások az állomáson? (Az esetek 51%-ában, kis többség, de mégis.) Testünk, lelkünk úgy felkavarva; hogy arra fel kell hajtani két felest. Kafka Franci se tette volna másképp. Aztán az emlék nyomán, lásd a slágert, megindul egy könnycsepp... és szivárványában feltündököl a kedves régi arc... aztán egy elképzelhető új arc, akkor körülnézünk, nincs-e ilyen kéznél, s szintén facér.

Nem, vanótársaim, mikor nekem a Totyi, utolsó madaram meghalt, nem kerestem új verébarcot. Hogy most van egy szegény új, drága sánta szárnyas barátunk itt, másik pálya. Kétféleképp élek. Vanásom egyik felével a végállomáson ücsörgök, képzetek nélkül.

Ennek a szabadságnak a díja, büntetése, hogy 51% élek. Jaj.

(Folyt. köv.)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.