Modern Talking

  • Nádasdy Ádám
  • 2006. július 13.

Egotrip

Előre, mellékmondat!

Előre, mellékmondat!

Ezt hallottam a múltkor: Aki az egészet látta rendőr, az hallgatni fog. Aztán: Aki oda született gyerek, az persze akcentus nélkül beszél. Elkezdtem figyelni: ezt a mondattani megoldást sokan és sokszor használjuk a mai magyar beszédben. A portán aki van srác, az nekem jó haverom. - Veres felé ami megy vonat, az nem itt megy. - Az Ede akit mondott mentős, az se tudott semmit. - Tavaly akivel jártam csaj, attól hallottam.

Példáink mindegyikben van egy aki/ami, vagyis egy vonatkozó mellékmondat. Emeljük ki ezeket, és nézzük meg, van-e bennük valami sajátos. Kettő érdektelen: aki az egészet látta; aki oda született - ezek szokásos vonatkozó mellékmondatok, elejükön az aki/ami vonatkozó névmással, ahogy illik. A többi valamivel érdekesebb: a portán aki van; Veres(egyház) felé ami megy; az Ede akit mondott; tavaly akivel jártam - ezek annyiban mások, hogy nem a vonatkozó névmással (aki, ami, akit, akivel) kezdődnek, hanem a névmás elé van dobva valamilyen mondatrész (a portán, Veres felé, az Ede, tavaly). Ez a balra dobás (szakmai neve: topikalizáció) létező eljárás a magyarban, például kérdő mondatot is lehet így szerkeszteni: Az Ede kit látott? Tavaly kivel jártál? Meg kell tehát állapítanunk, hogy példáinkban maga a mellékmondat mindenütt szabványos, semmi különöset nem mutat. A példák furcsasága másból adódik.

De hogy is néz ki a szabványos vonatkozó (más néven: jelzői) mellékmondat? Vegyük a fönti rendőrös példát és "állítsuk vissza" a klasszikus szerkesztésmódot: A rendőr, [aki az egészet látta], hallgatni fog. A szögletes zárójelbe tett rész, a vonatkozó mellékmondat, be van ágyazva egy főmondatba (A rendőr hallgatni fog), méghozzá úgy, hogy azt megszakítja. A mellékmondat az egyik főmondatbeli főnévre (itt: a rend'rre) vonatkozik; ez a főnév a mellékmondat "feje". A vonatkozó mellékmondat értelmileg ugyanolyan szerepű, mint bármilyen más jelző: ad valami kiegészítő információt a fejfőnévre vonatkozóan. "Milyen rendőr? Melyik rendőr? Az, aki az egészet látta."

Szóval a vonatkozó mellékmondat egyfajta jelző. Nos, nézzük meg, hol állnak általában a jelzők a magyarban a fejfőnévhez képest: előtte vagy utána? (Jelzők szögletes zárójelben, fejfőnév nagybetűvel): A [bölcs] rendőr hallgatni fog. - A [hosszú tapasztalata révén kellően bölcs] rendőr hallgatni fog. - A [három kicsi gyereket nevelő] rendőr hallgatni fog. Látjuk, hogy a jelzők, akár rövidek, akár hosszúak, a fejfőnév előtt állnak. Ez alól egyetlen rendszeres kivétel van: a vonatkozó mellékmondat. ' - bár ugyancsak jelző - klasszikusan a fejfőnév után áll, megszakítva a főmondatot: A rendőr, [aki az egészet látta], hallgatni fog.

Nos, éppen ebben hoz újat a példáinkban látható elrendezés. Írjuk le újra: [Aki az egészet látta] rendőr, az hallgatni fog. A vonatkozó mellékmondat már nem a fejfőnév után, hanem előtte áll! Ezzel felszámolódik a különbség a mellékmondat-alakú jelző (= vonatkozó mellékmondat) és az egyéb jelzők között. Az új elrendezés tehát általánosítást tartalmaz: "ha jelző, álljon a főnév előtt!" Ha ez a megoldás stabilizálódik, akkor egyaránt a főnév előtt fog állni a jelző abban, hogy A portán lévő srác és abban, hogy A portán aki van srác. A kérdéses jelenséget úgy nevezhetjük: fej-előtti vonatkozó mellékmondat.

Még néhány szép példa: Szeretem a dolgait, de [amit tavaly kiadott] kötet, az gyenge volt. - A rétest megehetitek, de [amit a hűtőbe tettem] süteményt, ahhoz ne nyúljatok. - A miénk az csöndes, de [a Rózsiéknál ami van] kutya, attól idegbajt kapok. - Magyarul szokta tartani, de [ami ma hangzik el] előadás, az németül lesz a vendégek miatt. Vegyük észre, hogy ez a szerkesztés még más előnyökkel is jár. Mint mondtuk, a klasszikus megoldásban a mellékmondat kettészakítja a főmondatot: (Attól) a kutyától, [ami a Rózsiéknál van], idegbajt kapok. Ezt alighanem terhesnek érzi a beszélő, hiszen a megszakításos beágyazás nagyobb figyelmet igényel, mint a lineáris (azaz sima egymásutáni) szerkesztés. Példáinkban a mellékmondat megelőzi a fejfőnevet, nem ékelődik a fejfőnév és a főmondat többi része közé, így a főmondat egységben marad.

Fontos, hogy példáinkban a fejfőnév mindig névelőtlen, azaz nem ilyenek a példáink: A portán aki van, a srác, az nekem jó haverom. - Az Ede akit mondott, a mentős, az se tudott semmit. - A könyvben ami van, a táblázat, az túl részletes. Ezek mások, itt a névelős főnév (a srác, a mentős, a táblázat) nem fej, hanem közbeszúrt bővítő elem, mely lehetne akár tulajdonnév is: A portán aki van, a Rudi, az nekem jó haverom. Ezek tehát nem fej-előtti vonatkozó mellékmondatok. Vessük össze az alábbi három alakzatot: *Gyöngyös fölött ami van MátrahÁza, az sokkal kellemesebb - ez nem létezik, mert nincs "Melyik Mátraháza?". Az már létezik, hogy Gyöngyös fölött ami van üdülő, azt Mátraházának hívják - az a fej-előtti vonatkozó mellékmondat. És természetesen olyan is van, hogy Gyöngyös fölött ami van, Mátraháza, az sokkal kellemesebb - ez a közbeszúrt bővítő elem. (Ilyenkor a Rudi, Mátraháza a beszédben szünetek, az írásban pedig vesszők, zárójelek vagy gondolatjelek közé kerülne.)

Vigyázat: most nem az "aki csak létezik, ami csak akad" értelmű ismert szerkezettel foglalkozunk, mint A könyvben ami van táblázat, az egytől egyig hibás. - Az intézetben aki dolgozik professzor, az mind elmúlt 60. Ezekbe ugyanis betehető a csak: ...ami csak van táblázat, ...aki csak dolgozik. Jelenlegi példáink nem ilyenek, mert csak egy dologra vonatkoznak: A könyvben ami van táblázat, az túl részletes (= A könyvben lévő egyetlen táblázat). - A tanszéken aki dolgozik professzor, az tulajdonképpen nem is régész (= A tanszéken dolgozó egyetlen professzor).

A nagy akadémiai nyelvtanban, melyet a kiváló Kiefer Ferenc professzor szerkesztett, mindezt hiába kerestem. Hogy stílszerűen fogalmazzak: [A Kiefer amit szerkesztett] nyelvtan, abban ez nincs benne.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.