Modern Talking

  • Nádasdy Ádám
  • 2006. augusztus 3.

Egotrip

Ott a farka!

Úgy nem lehet mondani, hogy *Szombathely közelében Kőszeg, csak úgy, hogy Szombathely közelében van Kőszeg. Ugyanígy nemlétező mondatok az alábbiak sem, mert hiányzik belőlük a van (vannak): *A szigeten nyaranta a fesztivál. *A fiókban még bélyegek. *Szerdán egy előadásom. Mindez azért érdekes, mert más magyar mondatokban épp azt látjuk, hogy a van (vannak) (a "létige") kötelezően törlődik. Például nem létezik olyan, hogy *Szép város van Kőszeg, *Mindig népszerű van a fesztivál, *Mekkorák vannak a bélyegek?. Hogy van ez? Most akkor törölni kell a van-t, vagy sem?

A magyar úgynevezett gyengén van-törlő nyelv. Ez azt jelenti, hogy a létigét (illetve 3. személyű alakjait: van, vannak) csak bizonyos esetekben kell törölni a mondatból. Ha megnézzük a fenti példákat, azt látjuk: meg kell tartani a van-t olyankor, ha határozó van mellette (Hol? Szombathely közelében; a szigeten; a fiókban. Mikor? Szerdán). Törölni kell viszont akkor, ha főnév vagy melléknév (azaz névszó) kapcsolódik hozzá állítmányként (szép város; mindig népszerű; mekkorák). Úgy tűnik, hogy a mai magyar megkívánja a van-t határozói állítmánnyal, de törli névszói állítmánnyal. Rendben, mondja a nyelvész, ez végül is paraméter-beállítás kérdése, ha a beszédközösség a mai magyart így állítja be, hát tessék.

A nyelvek eléggé különböznek a van-törlési paraméter beállítása szempontjából. Ez érdekes módon nem függ attól, hogy rokonok-e, azaz nem genetikai, hanem tipológiai jelenség. Mint láttuk, a magyar a van-ját gyengén törli, de távoli rokona, a finn egyáltalán nem van-törlő: Tuo poika on Matti, szó szerint 'ama fiú van Matti' (= "Az a fiú Matti"). Az angol nem enged semmiféle van-törlést, pl. That boy is Brian 'ama fiú van Brian' (= "Az a fiú Brian"), ezzel szemben az angol nyelv távoli rokona, az orosz igen erősen van-törlő, ugyanis a van-t nemcsak harmadik személyben törli, pl. Tot malcsik Szergej 'ama fiú Szergej' (= "Az a fiú Szergej"), hanem a többi személyben is, pl.: Ja pionyér, szó szerint 'én úttörő' (= "Én úttörő vagyok"), Mü doma 'mi otthon' (= "Mi otthon vagyunk"). A fentiek egyikével sem rokon héber ugyancsak erősen van-törlő: Ha-báyit hu gadól 'a-ház ő nagy' (= "A ház nagy"). A latin gyengén van-törlő, nagyjából mint a magyar: In vino veritas szó szerint '-ban bor igazság' (= "Borban az igazság").

De állj! Itt baj van. Ez a legutóbbi mondat magyarul nem szabadna, hogy létezzen, hiszen most mondtuk, hogy határozó mellett (a borban kifogástalan határozó!) meg kell tartani a van-t. Azt várnánk tehát, hogy Borban van az igazság - ami persze létező magyar mondat, tehát a szabályunkat nem kell fölrúgni, csak lazítani. Mert úgy látszik, határozó mellett is létezik van-törlés. Tapogassuk ki, hol és mikor fordul elő.

Először tegyünk félre egy olyan típust, amely nem tartozik ide. Ilyenekre gondolok, hogy Ferihegyen a repülőtér. Zolinál a kulcs. Strandon a gyerekek. Ezekben tényleg határozó + főnév van, de nem tekinthetők mondatnak, csak egy mondat egyik felének (azaz bővített főnévi csoportnak), melyből a lévő igealak hiányzik, nem pedig a van. Például: Mi ad munkát Vecsés lakosságának? Ferihegyen a repülőtér (= a Ferihegyen lévő repülőtér). - Mi okozhatta a biztonsági kapu csipogását? Zolinál a kulcs (= a Zolinál lévő kulcs). Ki eszik őszibarackot úgy, hogy csurog a leve a hasán? Strandon a gyerekek (= a strandon lévő gyerekek).

Aztán van az, hogy Gábor a színpadon állt, a fején cilinder, mellette két rózsaszín uszkár. Látszott a vár, tetején a torony. Álmomban megjelent Viktor, kezében egy Magyar Narancs. Ezeket félretehetjük azzal, hogy itt a főnév mindig ellátható -val raggal, tehát nem igazi alany: a fején cilinderrel, mellette uszkárral, tetején a toronnyal, kezében Naranccsal. Ráadásul ezek mindig egy nagyobb mondat második részeként állnak, amikor már tudjuk, kiről van szó és mit csinál - szóval nem virtigli mondatok ezek se.

Vissza tehát a Borban az igazság-félékhez, az igazi helyhatározós mondatokhoz. Létezik náluk van-törlés, de a mai nyelvben már nagyon korlátozott, hiszen nem mondjuk, hogy *Szombathely közelében Kőszeg vagy *A tervezet az igazgatónál. A régebbi nyelvben ez természetes volt: Rajtad a filiszteusok, Sámson! Messze a Nagyerdő. Közel a vég. Az ország sorsa a kezedben. Ritkábban másféle (nem csak hely-) határozóval is létezett: Miért a gyűlölet? Együtt a család. Ezért minden: önkínzás, ének. Kunyhói mind hallgatva. Számos ilyen mondatot használunk ma is, ezek azonban nyelvtanilag kövületek, voltaképpen idézetek a régi nyelvből. Ma "on line" már csak három határozóval lehet a van-törlést megcsinálni: itt, ott és hol. Például Itt egy kijárat. Ott a megálló. Hol a legközelebbi pénzkiadó automata? De már ez is korlátozva van. Először is, többes számú főnévvel nem létezik, tehát nincs olyan, hogy *Ott a többiek! *Itt a könyveid. Még érdekesebb, hogy a főnévnek muszáj névelősnek lennie. Nincs olyan, hogy *Itt kijárat. *Ott következő megálló. *Hol valami pénzautomata? Annyira szigorú a névelő-követelmény, hogy ha valaki nem akar a személynév elé névelőt tenni, akkor ezt a szerkezetet nem is használhatja, mert az alábbi négyből az utolsó nem mondható: Hol van a Béla? Hol a Béla? Hol van Béla? *Hol Béla? Különös, mert a nyelvtannak mintha mindegy volna, hogy a határozó (hol) után mi áll, csak legyen ott valami hangsúlytalan töltőszó.

Hallatlanul rafinált a nyelv, kérem. Időhatározó mellett mintha pont fordítva működne a dolog, mert ott határozott főnévvel (önálló mondatként persze) nem használatos: *Holnap a vizsga. *Havonta a leleplezés. *Hétkor a vacsora. De már határozatlan főnévvel értelmes és használatos: Holnap vizsga. Havonta egy leleplezés. Hétkor Béla (értsd: hétkor dolgunk van vele). És most jön a habos rész: ez utóbbiban azok se tesznek névelőt a Béla elé, akik egyébként használják személynév előtt, tehát nem mondjuk azt, hogy *Ne felejtsétek: hétkor a Béla!

A bágyasztó melegben is gondolkodjunk: természetesek-e ma az alábbi van-törléses határozós mondatok? Nem tudok bejutni a kabinba, mert Zolinál a kulcs. ", a mindenit, a kocsiban a szendvicsek. A Rózsi néni velünk. Velünk a Rózsi néni. Jé, Zsókáék megint a vízben! Jé, Zsókáék megint együtt!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.