Modern Talking

  • Nádasdy Ádám
  • 2006. augusztus 3.

Egotrip

Ott a farka!

Úgy nem lehet mondani, hogy *Szombathely közelében Kőszeg, csak úgy, hogy Szombathely közelében van Kőszeg. Ugyanígy nemlétező mondatok az alábbiak sem, mert hiányzik belőlük a van (vannak): *A szigeten nyaranta a fesztivál. *A fiókban még bélyegek. *Szerdán egy előadásom. Mindez azért érdekes, mert más magyar mondatokban épp azt látjuk, hogy a van (vannak) (a "létige") kötelezően törlődik. Például nem létezik olyan, hogy *Szép város van Kőszeg, *Mindig népszerű van a fesztivál, *Mekkorák vannak a bélyegek?. Hogy van ez? Most akkor törölni kell a van-t, vagy sem?

A magyar úgynevezett gyengén van-törlő nyelv. Ez azt jelenti, hogy a létigét (illetve 3. személyű alakjait: van, vannak) csak bizonyos esetekben kell törölni a mondatból. Ha megnézzük a fenti példákat, azt látjuk: meg kell tartani a van-t olyankor, ha határozó van mellette (Hol? Szombathely közelében; a szigeten; a fiókban. Mikor? Szerdán). Törölni kell viszont akkor, ha főnév vagy melléknév (azaz névszó) kapcsolódik hozzá állítmányként (szép város; mindig népszerű; mekkorák). Úgy tűnik, hogy a mai magyar megkívánja a van-t határozói állítmánnyal, de törli névszói állítmánnyal. Rendben, mondja a nyelvész, ez végül is paraméter-beállítás kérdése, ha a beszédközösség a mai magyart így állítja be, hát tessék.

A nyelvek eléggé különböznek a van-törlési paraméter beállítása szempontjából. Ez érdekes módon nem függ attól, hogy rokonok-e, azaz nem genetikai, hanem tipológiai jelenség. Mint láttuk, a magyar a van-ját gyengén törli, de távoli rokona, a finn egyáltalán nem van-törlő: Tuo poika on Matti, szó szerint 'ama fiú van Matti' (= "Az a fiú Matti"). Az angol nem enged semmiféle van-törlést, pl. That boy is Brian 'ama fiú van Brian' (= "Az a fiú Brian"), ezzel szemben az angol nyelv távoli rokona, az orosz igen erősen van-törlő, ugyanis a van-t nemcsak harmadik személyben törli, pl. Tot malcsik Szergej 'ama fiú Szergej' (= "Az a fiú Szergej"), hanem a többi személyben is, pl.: Ja pionyér, szó szerint 'én úttörő' (= "Én úttörő vagyok"), Mü doma 'mi otthon' (= "Mi otthon vagyunk"). A fentiek egyikével sem rokon héber ugyancsak erősen van-törlő: Ha-báyit hu gadól 'a-ház ő nagy' (= "A ház nagy"). A latin gyengén van-törlő, nagyjából mint a magyar: In vino veritas szó szerint '-ban bor igazság' (= "Borban az igazság").

De állj! Itt baj van. Ez a legutóbbi mondat magyarul nem szabadna, hogy létezzen, hiszen most mondtuk, hogy határozó mellett (a borban kifogástalan határozó!) meg kell tartani a van-t. Azt várnánk tehát, hogy Borban van az igazság - ami persze létező magyar mondat, tehát a szabályunkat nem kell fölrúgni, csak lazítani. Mert úgy látszik, határozó mellett is létezik van-törlés. Tapogassuk ki, hol és mikor fordul elő.

Először tegyünk félre egy olyan típust, amely nem tartozik ide. Ilyenekre gondolok, hogy Ferihegyen a repülőtér. Zolinál a kulcs. Strandon a gyerekek. Ezekben tényleg határozó + főnév van, de nem tekinthetők mondatnak, csak egy mondat egyik felének (azaz bővített főnévi csoportnak), melyből a lévő igealak hiányzik, nem pedig a van. Például: Mi ad munkát Vecsés lakosságának? Ferihegyen a repülőtér (= a Ferihegyen lévő repülőtér). - Mi okozhatta a biztonsági kapu csipogását? Zolinál a kulcs (= a Zolinál lévő kulcs). Ki eszik őszibarackot úgy, hogy csurog a leve a hasán? Strandon a gyerekek (= a strandon lévő gyerekek).

Aztán van az, hogy Gábor a színpadon állt, a fején cilinder, mellette két rózsaszín uszkár. Látszott a vár, tetején a torony. Álmomban megjelent Viktor, kezében egy Magyar Narancs. Ezeket félretehetjük azzal, hogy itt a főnév mindig ellátható -val raggal, tehát nem igazi alany: a fején cilinderrel, mellette uszkárral, tetején a toronnyal, kezében Naranccsal. Ráadásul ezek mindig egy nagyobb mondat második részeként állnak, amikor már tudjuk, kiről van szó és mit csinál - szóval nem virtigli mondatok ezek se.

Vissza tehát a Borban az igazság-félékhez, az igazi helyhatározós mondatokhoz. Létezik náluk van-törlés, de a mai nyelvben már nagyon korlátozott, hiszen nem mondjuk, hogy *Szombathely közelében Kőszeg vagy *A tervezet az igazgatónál. A régebbi nyelvben ez természetes volt: Rajtad a filiszteusok, Sámson! Messze a Nagyerdő. Közel a vég. Az ország sorsa a kezedben. Ritkábban másféle (nem csak hely-) határozóval is létezett: Miért a gyűlölet? Együtt a család. Ezért minden: önkínzás, ének. Kunyhói mind hallgatva. Számos ilyen mondatot használunk ma is, ezek azonban nyelvtanilag kövületek, voltaképpen idézetek a régi nyelvből. Ma "on line" már csak három határozóval lehet a van-törlést megcsinálni: itt, ott és hol. Például Itt egy kijárat. Ott a megálló. Hol a legközelebbi pénzkiadó automata? De már ez is korlátozva van. Először is, többes számú főnévvel nem létezik, tehát nincs olyan, hogy *Ott a többiek! *Itt a könyveid. Még érdekesebb, hogy a főnévnek muszáj névelősnek lennie. Nincs olyan, hogy *Itt kijárat. *Ott következő megálló. *Hol valami pénzautomata? Annyira szigorú a névelő-követelmény, hogy ha valaki nem akar a személynév elé névelőt tenni, akkor ezt a szerkezetet nem is használhatja, mert az alábbi négyből az utolsó nem mondható: Hol van a Béla? Hol a Béla? Hol van Béla? *Hol Béla? Különös, mert a nyelvtannak mintha mindegy volna, hogy a határozó (hol) után mi áll, csak legyen ott valami hangsúlytalan töltőszó.

Hallatlanul rafinált a nyelv, kérem. Időhatározó mellett mintha pont fordítva működne a dolog, mert ott határozott főnévvel (önálló mondatként persze) nem használatos: *Holnap a vizsga. *Havonta a leleplezés. *Hétkor a vacsora. De már határozatlan főnévvel értelmes és használatos: Holnap vizsga. Havonta egy leleplezés. Hétkor Béla (értsd: hétkor dolgunk van vele). És most jön a habos rész: ez utóbbiban azok se tesznek névelőt a Béla elé, akik egyébként használják személynév előtt, tehát nem mondjuk azt, hogy *Ne felejtsétek: hétkor a Béla!

A bágyasztó melegben is gondolkodjunk: természetesek-e ma az alábbi van-törléses határozós mondatok? Nem tudok bejutni a kabinba, mert Zolinál a kulcs. ", a mindenit, a kocsiban a szendvicsek. A Rózsi néni velünk. Velünk a Rózsi néni. Jé, Zsókáék megint a vízben! Jé, Zsókáék megint együtt!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.