Nádasdy Ádám: Modern Talking

  • Nádasdy Ádám
  • 2005. február 17.

Egotrip

Elég volt az érdekességekből, a végén még azt hiszi a kedves olvasó, hogy a nyelvészet érdekességekkel foglalkozik. Vegyük a magyar nyelvben a múlt idő képzésének szabályát. (Közbevetés: az én nyelvérzékem szerint a "múltidő" egybeírandó volna, de tartsuk be zokszó nélkül az akadémiai helyesírást, már úgyis liberalizmussal vádolnak.) Köztudomású, hogy a múlt időt kivétel nélkül minden igénél -t, -tt raggal képezzük: tanult, védett. (Az ilyen ragot a hagyományos nyelvtanban "jelnek" nevezik, azt kifejezendő, hogy utána még tehetők ragok; ez az alosztályozás számunkra most mellékes.)

Tudósok a ringlispílen

Elég volt az érdekességekbõl, a végén még azt hiszi a kedves olvasó, hogy a nyelvészet érdekességekkel foglalkozik. Vegyük a magyar nyelvben a múlt idõ képzésének szabályát. (Közbevetés: az én nyelvérzékem szerint a "múltidõ" egybeírandó volna, de tartsuk be zokszó nélkül az akadémiai helyesírást, már úgyis liberalizmussal vádolnak.) Köztudomású, hogy a múlt idõt kivétel nélkül minden igénél -t, -tt raggal képezzük: tanult, védett. (Az ilyen ragot a hagyományos nyelvtanban "jelnek" nevezik, azt kifejezendõ, hogy utána még tehetõk ragok; ez az alosztályozás számunkra most mellékes.) Elsõ kérdésünk: egy raggal van-e dolgunk vagy kettõvel? Látszatra kettõvel, hiszen az egyik -t, a másik -tt. Jó lenne azt mondani, hogy a két rag lényegében egy, mert a dolgok számának csökkentése minden tudománynak szívügye. Nos, a -t és -tt azért egy, mert mindig csak az egyik lehetséges kettõjük közül: ahol az egyik megjelenik, ott nem jelenhet meg a másik. Azaz: van hányt, tanult, tekert, de nincs *hányott, *tanulott, *tekerett (a csillag a nem létezõ, senki által nem használt alakokat jelzi); és fordítva: van védett, mondott, döngött, de nincs *védt, *mondt, *döngt. (Van néhány olyan ige, amely mindkettõt eltûri, ezek mind -l-re végzõdnek, ám ilyenkor a -tt változat már a használatból kikopóban van: nyílt = nyílott, telt = tellett, fölszállt = fölszállott, hullt = hullott. Ennyi kivételt minden nyelvtan megenged, szõnyeg alá velük!) Kijelenthetjük tehát, hogy a múlt idõ jele -t vagy -tt, ezek nem szabadon választhatók, azaz szaknyelven szólva kiegészítõ eloszlásban (komplementer disztribúcióban) vannak. Ez mindig azt bizonyítja a nyelvészetben, hogy a két dolog egy; például hasonló alapon mondhatjuk, hogy a -nak és a -nek ugyanaz a rag.

Ezek szerint a magyar múlt idõnek egy ragja van, mely hol -t, hol -tt formában jelenik meg. Melyik az alapalak és melyik az ebbõl levezetett másodlagos forma? Mikor melyiket kapjuk? (Mentegetõzés: ebben a cikkecskében csak az egyes szám 3. személyrõl lesz szó, tehát az õ védett-rõl; az én védtem, õk döngtek csak egy hosszabb írásba férne bele.) Azt szokták tanítani az iskolában, hogy "a múlt idõ jele mássalhangzó után egy t (tanul-t), magánhangzó után két t (véde-tt)". Ez megfigyelési szinten igaz, de tényleg van ebben a nyelvben ilyen szabály, hogy magánhangzó után kettõzõdik a t? Nincs, mert van szeret, gyapot, köt, tehát simán végzõdhet egy magyar szó magánhangzó + t-re, kettõzõdés nélkül. A hangtan nem indokolja, hogy bármely t megkettõzõdjön magánhangzó után. (A tárgyrag se dupláz: sebet, tokot, kürtöt.) Mindezek fényében a múlt idõ lehetne *védet, *mondot, *döngöt, ez semmiben nem sértené a magyar nyelv hangtanát. Azaz a kettõs -tt megjelenését nem indokolja az elõtte álló magánhangzó.

És ha megfordítjuk? Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy a magyarban a múlt idõ ragja -tt, és azokat az eseteket próbálnánk megindokolni, ahol nem az? Nos, ezen az úton egyszerûbb magyarázathoz jutunk. Egyfelõl nem kell már indokolni, hogy a védett, mondott, döngött, lõtt, rótt-ban miért van kettõs -tt, hiszen most már ez a múlt idõ jele. No de meg tudjuk-e indokolni, hogy miért van szimpla -t a tanult, kent, írt, maradt stb. alakokban? Igen. Van ugyanis a magyarban egy szabály, mely kimondja: ha egy kettõs mássalhangzó egy további mássalhangzó szomszédságába kerül, akkor le kell rövidülnie. Például: parttól ejtsd [partól], mondd ejtsd [mond], sérvvel ejtsd [sérvel]. (Legföljebb az az érdekes, hogy ezekben a rövidülést a helyesírás nem jelöli - de ez az õ gondja, nem a nyelvészé.) Ez a szabály automatikusan alkalmazódni fog a múlt idejû alakokra is, tehát a kérdéses múlt idõk most így alakulnak ki: tanul+tt - ejtsd (és írd) tanult; ken+tt - ejtsd (és írd) kent; ír+tt - ejtsd (és írd) írt stb.

A modern nyelvészet alapelve a generatív elv, tehát hogy a nyelvtani szabályok "generálják", azaz létrehozzák a létezõ alakokat. Minden szabályrendszer annál jobb, minél egyszerûbb, azaz minél kevesebb szabállyal ragadja meg ugyanazt a jelenséghalmazt. Esetünkben egyszerûbb volt abból kiindulni, hogy a magyarban a múlt idõ jele kettõs -tt, mert ebbõl külön szabályok felállítása nélkül, a meglévõ szabályok "ingyenes" felhasználásával tudjuk létrehozni (generálni) az összes alakot, azokat is, ahol csak szimpla -t-ként jelenik meg a rag. Ez "az ingyenkör elve" (free ride principle). Ha egy gazdag bácsi a ringlispílen egy teljes kört befizetett, akkor mindegy, hány gyerek ül föl, nekik már ingyen van a menet. Ez a ringlispíl jelen esetünkben a hangtan; amúgy is "futtat" egy rövidítõ szabályt (parttól = [partól]). Ha a múlt idõ ragját kettõs -tt-nek vesszük fel a szótárba, a hangtan - ahol szükséges - majd megrövidíti.

Összebütyköltünk tehát egy kis nyelvtani generátort, mely a lõ, ró múlt idejét helyesen képzi: lõ-tt, ró-tt, és helyesen képzi a ken, ír múlt idejét is, ahol mássalhangzó után rövidült -t áll, azaz ken-t, ír-t. De már befullad a gép a szed, véd-nél, hiszen azt generálja: *szed-t, *véd-t (ahogy van marad-t, alud-t). Látjuk, mi a gond: a szed, véd (és még számos ige) mássalhangzóra végzõdik, mégse a sima -t ragot kapják, hanem magánhangzó + -tt ragot. A hangtan ezt nem indokolja. A lop ige múlt ideje nyugodtan lehetne *lopt, ez kimondható (lásd például kopt), tehát olyan hangtani "ingyenkör" nincs, amely betenné a magánhangzót az ige és a múlt idõ ragja közé a szedett, védett, lopott alakokban. Ez már egy sokkal bonyolultabb szabálycsokor, és csak részben függ az ige végén álló hangoktól, pl. áll-t, de kell-ett, véd-ett, de marad-t, tehát gyakran megjósolhatatlan sajátja az igének, hogy kéri-e a kötõhangot vagy sem.

Emiatt mégis azt kell mondanunk, hogy a magyarban a múlt idõnek két ragja van, csakhogy ezek: -tt és -Vtt (ahol a "V" jelentése: magánhangzó = -ott, -ett, -ött). A -tt ragot találjuk a lõtt, rótt, kent, írt, tanult-ban, az -Vtt alakot a szedett, védett, lopott, õrzött, döngött alakokban. A fenti nyílt - nyílott alakok is igazából ebben különböznek, nem a t-k számában, hiszen a -t-k száma egyszerû ringlispíl-kérdés.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.