Nádasdy Ádám: Modern Talking (Az archaizmus)

  • Nádasdy Ádám
  • 2004. január 8.

Egotrip

Az archaizmus görög szó, eredeti jelentése "régiség, ősi dolog", töve az arkhé "kezdet, elő" (ez bújik az archetípus "előkép" szóban is). A nyelv vonatkozásában az archaizmus általában azt jelenti: "elavult vagy régies szó, kifejezés, alak, szerkezet", "nyelvi régieskedés" (így az Akadémiai Értelmező Kéziszótár). Ha azt mondom: Szelj egy kis parizert, akkor archaizáltam, mert a szel ige a mai magyarban elavult. Az archaizálásnak ez a leggyakoribb formája: a lexikális archaizmus, tehát elavult szó választása korszerű helyett. Ilyen a szel, villanyos, menyegző, prókátor, ó (= régi). Kiejtési archaizmus is létezik, ösmer, ád, nékem, plebános, mert természetes beszédben ezeket már alig mondják. Elavult a -ván végű igenévvel való szerkesztés: Látván a helyzetet, segíteni próbált.

Az archaizmus

Az archaizmus görög szó, eredeti jelentése "régiség, ősi dolog", töve az arkhé "kezdet, elő" (ez bújik az archetípus "előkép" szóban is). A nyelv vonatkozásában az archaizmus általában azt jelenti: "elavult vagy régies szó, kifejezés, alak, szerkezet", "nyelvi régieskedés" (így az Akadémiai Értelmező Kéziszótár). Ha azt mondom: Szelj egy kis parizert, akkor archaizáltam, mert a szel ige a mai magyarban elavult. Az archaizálásnak ez a leggyakoribb formája: a lexikális archaizmus, tehát elavult szó választása korszerű helyett. Ilyen a szel, villanyos, menyegző, prókátor, ó (= régi). Kiejtési archaizmus is létezik, ösmer, ád, nékem, plebános, mert természetes beszédben ezeket már alig mondják. Elavult a -ván végű igenévvel való szerkesztés: Látván a helyzetet, segíteni próbált.

Ezek a példák valamiképp mind a stílust érintik, hiszen a beszélő-író minden esetben választhatott volna olyan alakot, amit ma semlegesnek érzünk: vágj, villamos, esküvő, ügyvéd, régi. A látván esetében választhatná a maibb látva alakot; ezzel az alaktani archaizmust kiküszöbölné (Látva a helyzetet...), de maga a szerkezet így is enyhén archaikus maradna, hiszen ma természetesebb a Miután látta... megoldás.

Idézetként, nyelvi zárványként használunk olyan kifejezéseket, melyek archaikus elemet őriznek. Például: Ne vígy minket a kísértésbe; Engedtessék meg nekem; Ki mint veti ágyát; Se szeri (= szere, azaz `rendje, sora`), se száma.

Az archaizmusnak ez a közkeletű felfogása nem egyszerűen azt jelenti: "régi", hiszen számos nyelvi elem van, amely régi, mégsem archaizmus, mert használata ma is természetes, stílusértéke semleges, normális. A római jog régi, de nem nevezzük archaikusnak. A régi nem feltétlenül régies. A magyar szem szó például iszonyúan régi, még az uráli ősnyelvből örökölte a finnugor, aztán az ugor, aztán a magyar, vagyis a beszédközösség legalább négyezer éve megszakítatlanul használja. Ezt onnan lehet tudni, hogy a szem szó - illetve valamilyen szabályosan módosult formája - máig használatos minden uráli nyelvben. A mai finnben silmä, az észtben silm, a mordvinban úelme, a vogulban öem, az osztjákban sem, a szamojédban säime alakban él. Mégsem mondhatnánk, hogy a mai magyarban a szem szó használata archaizmus, hiszen nincs erre a testrészre másik, maibbnak érzett szó.

Az archaizmus nem abszolút, hanem relatív fogalom. Az archaikus dolog nem attól archaikus, hogy régi, hanem attól, hogy régibb a normálisnál, a semlegesnél, az adott korban várhatónál vagy megszokottnál. A fenti stiláris archaizmusoknál a beszélő-író döntött úgy, hogy régies megoldással él, így ezt az egész kérdést tulajdonképpen a stilisztikába, retorikába, irodalomkritikába utalhatnánk (és általában utaljuk is mi, száraz nyelvészek).

Van azonban az archaizmusnak egy szűken szakmai, nyelvrendszeri értelme is. Eszerint például archaizmus, hogy a fagy szót alaki változás nélkül, tehát igetőképző hiányában is lehet igeként használni: Beállt a fagy (főnév); Minden reggel fagy (ige). Ez a magyar nyelv őskorában még normális megoldás volt, mára azonban megszűnt, s az igéket igeképzővel kell ellátni (ugyebár nincs olyan, hogy *Megröntgenték a tüdejét). A nyelvész ezt a fagy/fagy azonosságot mondattani archaizmusnak nevezi, mert már csak néhány szót lehet ezen az ősi módon, kétféle mondattani szerepben (főnév/ige) használni. A beszélőnek azonban itt nincs választása, a Beállt a fagy; Minden reggel fagy mondatokban semmi stilárisan archaikus nincs, ezt nem lehet "modernebbül" mondani.

Igen érdekes archaizmus a nincsen igealak végén az -n, hiszen kijelentő módban már rég elavult az egyes szám harmadik személyben az -n végződés (ő vagyon, ő lészen, ő megyen, ő hiszen), az igék ma ilyen esetben vagy zérus, vagy -ik ragot kapnak (ő lesz-S, ő esz-ik). A nincsen-ben az a különös, hogy létezik végződés nélküli nincs alakja is, ám a kettő között nem találunk stiláris különbséget, nem nevezhetjük az egyiket archaikusabbnak a másiknál.

Hangtani archaizmusnak tekinthetjük az úgynevezett antiharmo-nikus szavakat, például híd, tilt, ahol a magánhangzó-harmónia "rosszul" működik, hiszen a várható *híd-en, *tilt-eni helyett híd-on, tilt-ani alakot találunk. Ezekben valamikor másféle i volt, mint a "rendes" i hangot tartalmazó - s máig rendesen működő - szív-en, int-eni alakokban.

A nyelvekben a rendhagyóságok többnyire archaizmusok, hiszen rendhagyóságok éppen azért léteznek, mert egy régebbi szabályrendszer összeomlása után használatban maradtak, s most mint elsüllyedt kontinens hegycsúcsai apró szigetekként látszanak ki a tengerből. Egy-egy ilyen archaikus sziget a fagy, a nincsen, a hídon, ilyen a német "erős" múlt idő (er sang "ő énekelt", nem pedig *er singte), ilyen a román -esc- betoldása az igeragozás bizonyos személyeiben (vorb-im "beszélünk", de vorb-esc "beszélek", nem egyszerűen *vorb). Ám vigyázni kell: vannak mindenütt olyan rendhagyóságok, melyek frissen jönnek létre, gondoljunk csak a magyar interjú-v-ol rendhagyó -v-jére vagy a luftballon szó rendhagyó tárgyesetére: luftballmot - ezek száz évnél nem régebbiek.

A nyelvrendszeri archaizmus nem vág egybe a fenti - irodalomban, retorikában használt - stiláris archaizmusfogalommal, főleg mert ez utóbbi elsősorban a szókincsre, a szóválasztás régiességére vonatkozik, az pedig a nyelvésznek mindig másodlagos a nyelvtanhoz képest. A kettő annyiban egyaránt archaizmus, hogy valami régi dolognak a szokatlan, esetleges tobvábbélését konstatálja; csak míg a stiláris archaizmusnál a beszélő dönt úgy, hogy a "normális" helyett egy régi eszközt választ, a nyelvrendszeri archaizmusnál azt mondhatnánk: maga Nyelvédesanyánk (ideértve a németek, románok Nyelvédesanyját) döntött úgy, hogy egy-egy ponton egy-egy régi eszközt tart életben.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.