Nádasdy Ádám: Modern Talking (Gatunk, getünk?)

  • 2003. szeptember 4.

Egotrip

A nyelv annyira bonyolult, hogy a nyelvész igyekszik a szabályokat szétszortírozni, a nyelvtan különböző fejezeteibe sorolni, hogy valami rend legyen. Például a Mátrai barackot evett mondatban az evett alak problematikus képzésű (hiszen az esz- tőből nem feltétlenül következik ez a múlt idejű alak, lehetne éppenséggel *ett is), ám az egész mondatot ezért nem akarjuk rendhagyónak minősíteni, hiszen a szórend, a mondatrészek viszonya szabályos. Ezért azt mondjuk, hogy az evett mint szó alaktanilag problematikus, de ez nem teszi magát a mondatot problematikussá, hiszen az ugyanolyan sima mondat, mint a Mátrai krimit olvasott.

Gatunk, getünk?

A nyelv annyira bonyolult, hogy a nyelvész igyekszik a szabályokat szétszortírozni, a nyelvtan különböző fejezeteibe sorolni, hogy valami rend legyen. Például a Mátrai barackot evett mondatban az evett alak problematikus képzésű (hiszen az esz- tőből nem feltétlenül következik ez a múlt idejű alak, lehetne éppenséggel *ett is), ám az egész mondatot ezért nem akarjuk rendhagyónak minősíteni, hiszen a szórend, a mondatrészek viszonya szabályos. Ezért azt mondjuk, hogy az evett mint szó alaktanilag problematikus, de ez nem teszi magát a mondatot problematikussá, hiszen az ugyanolyan sima mondat, mint a Mátrai krimit olvasott.

Máskor a hangtant kell leválasztani a nyelvtanról: érdemes azt mondani, hogy a szponzor-tól, vákuum-tól, sofőr-től, attitűd-től szavakban ugyanaz a rag van, jóllehet egyszer -tól, egyszer -től alakban jelentkezik. Igen, mondjuk, de ez nem nyelvtani, hanem hangtani kérdés, a -tól automatikusan -től-re változik, ha a szó utolsó magánhangzója "magas", tehát szponzor-tól, vákuum-tól, ellenben sofőr-től, attitűd-től. Ez a nyelvleírás hangtani fejezetébe tartozik, a nyelvtant voltaképpen nem érinti, vagyis itt egy hangtani jelenség, a magánhangzó-harmónia kényszeríti rá az akaratát a ragra, mely azonban ettől még nyelvtanilag egynek számít.

A nyelvtan egyes fejezetei néha egészen ravaszul nyúlnak bele egymás hatáskörébe, s nem könnyű őket szétválasztani. Figyeljük meg, mi történik, ha egy igéhez -GAT gyakorító képzőt teszünk, például nézeget, terrorizálgat. Az most ne zavarjon minket, hogy ez a képző is kétféle alakban jelenik meg: -a-val és -e-vel, ez a fent említett harmónia miatt van, most ezzel nem foglalkozunk, a kettőt egynek tekintjük, és nagybetűs "GAT" formával jelöljük. Az érdekes most az, hogy miért jelenik meg a néz és a -GAT között egy magánhangzó, azaz miért néz-e-get és nem egyszerűen *nézget? És megfordítva, miért nincs semmi a terrorizál és a képző között, azaz miért nem *terrorizál-o-gat? Először arra gondolnánk, hogy talán a szóvégi -z-hez nem jól illeszkedne a képző -g-je, s így kötőhanggal kell feloldani a "csúnya" -zg- hangkapcsolatot, ezért lesz *nézget helyett néz-e-get. Ez azonban nem igaz, a magyar nyelv elviseli a -zg- kapcsolatot, hiszen egyfelől vannak olyan szavak, mint mézga, mozgás, másfelől - s nekünk ez a fontosabb - a magyaráz igéhez simán hozzátehető a képzőnk: magyarázgat. A *nézget ezen az alapon nem zárható ki. Sőt, létrejönnek ennél "meredekebb" mássalhangzó-kapcsolatok is, melyeket gond nélkül tűr a nyelv: meresztget, csavarintgat, tehát még a -sztg- meg a -ntg- is elmegy. Más igék esetében viszont megint azt látjuk, hogy e hangok közé bekerül egy magánhangzó: oszt-o-gat, bont-o-gat. Ha van meresztget, miért nincs *osztgat? Ha van csavarintgat, miért nincs *bontgat?

Nos, bármilyen furcsa, a -GAT képző nem azt nézi, hogy milyen hangokra végződik a szó, hanem azt, hogy hány szótagú! Úgy szól a szabály, hogy a magyarban a gyakorító képzős igének összesen legalább három szótagúnak kell lennie. Ha a tő csak egy szótag, akkor be kell tenni egy magánhangzót (oszt-o-gat, néz-e-get, bont-o-gat), hogy ez a követelmény kielégüljön. A maga módján hangtani szabály ez is, hiszen a szótagszám hangtani tulajdonság, nincs köze a szó értelméhez vagy egyéb nyelvtani jellemzőihez. A szabály meglepően absztrakt, mert egy "kimeneti követelményt" fogalmaz meg: akárhány szótagú is volt a szabályba való bemenetkor az ige, a "kimenet", tehát a -GAT képzős alak legyen legalább három szótagú. Az ilyen kimeneti szabályt "sémának" vagy szakszóval "templátumnak" nevezzük. A magyar gyakorító igének tehát három szótagos templátuma van. Ha az alapige kettő vagy több szótagú (olvas, terrorizál), akkor persze nem történik semmi, hiszen a templátum amúgy is kielégül: olvas-gat (3 szótag), terrorizál-gat (5 szótag). Ám ha az alapige egy szótagú, akkor a -GAT hozzáadása még csak két szótagot eredményez (*nézget, *bontgat stb.). A nyelvtan kimeneténél őrködő szabály ezeket hozzáméri a sémához, azaz megnézi, hogy megvan-e a három szótagjuk, s mivel nincs meg, visszadobja őket. Ekkor működésbe lép a magánhangzó-betoldás, mely képes megreparálni a szót, hiszen minden magánhangzó egyszersmind egy szótag is: a néz-e-get, bont-o-gat közepébe voltaképpen nem egy hangot, hanem egy szótagot szúrtunk be! Az így háromszótagosra hízott igealakok már kielégítik a templátumot, és akadálytalanul kijutnak a nyelvtanból (és a szánkból) a szabad levegőre.

A szabály igen termékeny, szinte bármilyen igéhez a beszélők hozzáragaszthatják a -GAT képzőt, a fenti templátum tiszteletben tartásával: emailezget, kreditálgat. Érdekes, bár nem meglepő, hogy az igekötő a szótagszámba nem számít bele: ráncol - ráncolgat, de rátol - rátol-o-gat, nem *rátolgat, pedig ez utóbbiban is megvan a három szótag, de a szabályt nem lehet átverni, az igekötő hangtanilag nem része a szónak (ezért nem is harmonizál: ránéz és nem *rénéz).

Nem titkolhatjuk el, hogy van egy kis csoport, amely nem üti meg a kívánt három szótagot, és két szótaggal mintegy átcsúszik a léc alatt. Ezek azonban többnyire homályos tartalmúak, nemigen bonthatók logikailag "ige+GAT" összetevőkre. (Úgy is mondhatjuk, bennük már döglött a -GAT képző.) Ilyen például a hallgat, rángat (= ránt+gat), szaggat (= szak-+gat). Hogy a hallgat-ban már nem kereshető vissza a -GAT elem, azt az is mutatja, hogy képezhető belőle új, szabályos gyakorító alak: Esténként olvasgatom a lapokat, hallgatgatom a rádiót. Két szótaggal átcsúsznak még az olyanok, mint jaj+gat, bé+get, nó+gat (= no!+gat), de hát ezek se egészen normálisak, mert nem igéből vannak képezve.

Gyerekek! Gyűjtsetek ti is ilyeneket szüleitek, nagyszüleitek beszédében! Arra azonban vigyázzatok, hogy a mozgat, sürget típusúak (bár külsejük és pettyeik alapján ilyennek látszanak) egészen más fajba tartoznak, ugyanis ezek moz(o)g+AT, sür(ö)g+AT felépítésűek, más képzővel vannak ellátva, s így a -GAT templátumszabály számára láthatatlanok.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.