Szécsi Noémi

Nem és nem

Új jog, régi kötelesség

Egotrip

Feladtam a büszkeségemet.

Nem először történik, sőt az évek múlásával egyre gyakoribb lesz, szóval nincs ebben semmi különös. Fáradok, öregszem, ráadásul még mindig itt van velünk ez a „helyzet”, ami olyan változatos módon tud minket térdre kényszeríteni.

Szóval mégis megvettem a paradicsompalántákat attól a hippikülsejű alaktól a termelői piacon. Csak rájuk kell nézni, nyilvánvalóan kokszolt palánták, a levelük olyan méregzöld és a száruk is annyira erős, hogy az én idő és figyelem hiánya miatt mostoha sorsot elszenvedő, saját nevelésű palántáimhoz képest úgy néznek ki, mint egy fehérjeturmixon és csirke-rizsen élő fitneszversenyző a megmérettetés előtti szálkásító héten, vagy mint Alexander Skarsgård, mikor a Tarzan szerepére edzett. Az a rasztahajú biztosan ugyanabban a párásított levegőjű, hőfokszabályozott üvegházban vagy mobil fóliasátorban tartja ezeket, ahol a vadkendertöveket is. Azok szoktak ilyen burjánzóak és harsogó zöldek lenni a híradóban mutatott rendőrségi videókban. Tudom, keserű vagyok, de sohasem hittem volna, hogy idáig süllyedek.

Mert nemcsak hogy feladtam a büszkeségemet, de ki is égtem. Hanyatlásom valószínűleg akkor kezdődött, amikor emancipációs harcom – amely afrikai országok polgárháborúihoz hasonlóan folyamatos és véget nem érő – a járvány és a hónapok óta tartó home office azon pontjához érkezett, hogy munkaóráim és személyes integritásom védelmében megtagadtam az ebédidőben való ételkészítést, és családtagjaim figyelmét felhívtam az ebédrendelés lehetőségeire. Tudtam, hogy a családom ezer éven túl lebomló dobozokba mért drága moslékot fog kapni, de azon a ponton ez már számos ok miatt egyáltalán nem érdekelt. Futottam a határidők után és öntöttvas palacsintasütővel ütöttem a bennem élő, családjáról való gondoskodás iránt elkötelezett anyaistennő fejét. A hozzám hasonló városi értelmiségi családanyákhoz hasonlóan azt próbáltam meg felbecsülni, hány évvel vetett vissza „minket” ez a „helyzet”. Volt, aki százat mondott, volt, aki kétszázat. Persze attól függ, az ember honnan nézi.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Orálszex: pipa

A prostik (vagy ha ragaszkodunk a képzési jegyzék szerinti megnevezéshez: szexmunkások) életét feldolgozó filmek és előadások olyan provokatívak, nem igaz?

Ebül szerzett megváltás

Hazájában nagy költségvetésű presztízsfilmekkel – Mr. Six; The Eight Hundred; The Sacrifice – szerzett nevet magának a kínai Kuan Hu (Guan Hu), ám Cannes-ban az Un Certain Regard díját bezsebelő Fekete kutya távolabb merészkedik az előbbiek grandiózus léptékétől.

Oroszlán és sakál

  • - turcsányi -

Könyvespolcunk remekműveiből viszonylag ritkán születik remekmívű filmalkotás. Az adaptáció a méltatlanul alulértékelt irodalom felmentő serege: számos lektűr sorsa fordult már jobbra a kamera előtt.

„Nem szabad fel­ülni a riogatásnak”

Trump fellépése után Európának új védelmi korszakra kell felkészülnie, de a kínai elnök is aggódhat az amerikai–orosz közeledés miatt. A Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnökét, a NATO déli parancsnokság volt logisztikai főnökét kérdeztük az európai védelmi politika lehetséges irányairól.

A semmi ágán

Január vége óta Európa többet változott, mint előtte húsz év alatt. Az Európai Uniónak és benne Magyarországnak olyan kérdésekre kell most gyors választ adnia, amelyekről azt hittük, még évtizedekig rágódhatunk rajtuk. Lehet, hogy az EU nem áll készen. Magyarország pedig egészen biztosan nem. Csakhogy a történelmet ez egyáltalán nem érdekli.

Közös utak

Tiszteletteljes válaszok Orbán Viktortól, szereplési lehetőség, felvonulások betiltása, közösen használt verőemberek: egyre kevesebb választja el egymástól az ország kis és nagy szélsőjobboldali pártját. Sőt a Fidesz miatt már néha bizonygatnia is kell Toroczkaiéknak, hogy még ők az „igaziak”.

Csúcshatás

Árrobbanás, befektetési célú vásárlás, rali – nagyjából ezeket a kifejezéseket lehetett olvasni az ingatlan­piacról szóló elemzésekben és cikkekben. És hogy mit jelent mindez egy átlagos lakásvásárló számára? Katasztrófát.