Vajda Mihály

Szókratész persze még mindig megvan

Egotrip

De merre jár?

– Üdv, kedves Szókratész. De örülök, hogy visszajöttél. Már azt hittem, végképp itt hagytál, s másfelé csavarogsz. Na, ne vedd ezt komolyan! Nem gondoltam, hogy ne búcsúznál el, mielőtt szeded a sátorfádat.

– Remélem is, hogy nem gondolsz ilyet rólam. De hát marasztaltak mindenfelé, amerre csak a környező országokban jártam, s mindig el kellett magyaráznom, hogyan is van ez velem. Magam is tudom, hogy nem mindennapi a történetem.

– Na, gyere, akkor bekapunk valamit. Utána mesélek majd.

Talán emlékszel még, öreg – na, megint öregnek nevezlek, pedig te vagy a fiatalabb –, milyen jól érezted magad nap mint nap az athéni agorán. Élvezted, hogy beszélgetsz a fiúkkal, miközben kint álltál a gondolkodás szelének huzatjában. Ilyesmiket olvastam Platónnál meg Heideggernél. Most miért mondom ezt? Fúrja az oldalamat a kíváncsiság, hogy vajon fúj-e még a szél? A fene eszi ezt a világot. Nehogy még elhitessem magammal, hogy tudom: mit hívunk gondolkodásnak? S – mondom –, hogy vajon fúj-e még ez a szél. Lefordítottam, Szókratész, Heideggernek a Was heißt Denken? című könyvét. Okosabb talán lettem tőle, de hogy mit hívunk gondolkodásnak, azt azért nem tudtam meg. S most már – az az érzésem – nem is fogom megtudni.

Ide hallgass, öreg! Na, már megint „leöregeztelek”. Egyetértek én a vén gazemberrel abban, hogy a létezőket ilyen vagy olyan végiggondolt – na tessék, ebben is benne van a gondolkodás! mondom, hogy a fene eszi… – szempontok alapján megismerhetjük, ezt tesszük a hétköznapokban is, ezt teszi a tudomány is… Választ keresünk és többnyire kapunk is az olyan kérdésekre, hogy: mi ez? Hogy működik? Hogyan fordíthatjuk hasznunkra?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.