Sajó László: öt és feles (Verstanulmány)

  • 2000. február 17.

Egotrip

Az nagyon jó, hogy Szilágyi Lenke Látókép megállóhely című fotóalbumáról Keresztury Tibor írt minálunk. Nagyon jó. És irodalmi hetilapban, napilapokban, rádióban visszhang, múltkor olvasói levél, minálunk, a címadó kép keltette emlékekről.

Az nagyon jó, hogy Szilágyi Lenke Látókép megállóhely című fotóalbumáról Keresztury Tibor írt minálunk. Nagyon jó. És irodalmi hetilapban, napilapokban, rádióban visszhang, múltkor olvasói levél, minálunk, a címadó kép keltette emlékekről.

Akkor mondom én is.

Látóképen, barátaim, minden ellenkező híresztelés ellenére, megáll a vonat. A Debrecenből Füzesabonyba induló héthuszonnyolckor, tizenegyötvenkor, tizennégyötvenkettőkor és tizenhatötvennégykor. És vissza: 5.29, 8.42, 13.38, 16.05, 20.47. Az érvényes menetrend szerint. Van egy 1985/86-os is, abban még hétszer állt meg oda s vissza is a viszonylaton (világéletemben bakter szerettem volna lenni, onnét veszem ezeket). Ha ez így (nem) megy, igaza lesz Szilágyi Lenkének, tíz év múlva meg sem áll a vonat. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy. Látogatható a nagy lapos nihil (Szilágyi Lenke). Ahogy a költő mondja. Az ember végül homokos, / szomorú, vizes síkra ér, / szétnéz merengve... Tudjuk kívülről, József Attila. Szétnéz, vagyis megáll. A vonat. ... abszolút semmi: egy széttört pad romja és egy rozsdás tábla az egész (Keresztury Tibor). Vagyis: valami. Egy kerti szék, egy kinnfeledt nyugágy (Pilinszky János). De nem ezt akartam mondani.

Látókép, minden bravúros filozófiai elemzés ellenére onnan kapta nevét, hogy a betyárok, észlelvén a zsandárokat, jól elbújtak, és a csárda falán lógó (falára festett?) kép mögül, a képből figyelték, mennének már. A nép ajka, valamint anyám szíves szóbeli közlése a Látókép csárdában, ahol megálltunk, útban nagyanyám temetésére, Balmazújvárosra. Vagy ez akkor volt, amikor Mariska néni, nagyanyám nővére temetésére mentünk, nem tudom. Látóképen mindig megállunk. Látókép megálló hely.

Anyám Debrecenben született, unokatestvéreim is, nagyanyám, nagyapám Balmazújvároson. Nagyapámat negyvenöt legelején kivitték a donyecki szénbányákba, Krasznij Lucsba, egy év múlva meghalt flekktífuszban. Géza bácsi, Mariska néni férjének szóbeli közlése egy régi disznótorban. Géza sógor visszajött, és nem mondott semmit. Hiába kértem, jogom van tudni!, hiába itattam. Berúgott, és nem mondott semmit. Flekktífusz, csak ennyit, ezt már úgyis tudtam, utánanéztem. (Súlyos, heveny fertőző betegség, melyet egy rickettsia - a baktériumok és a vírusok között helyet foglaló, parányi organizmus - okoz. A kiütéses tífusz több formája ismert, amelyek zömét tetvek terjesztik, szegényes, túlzsúfolt környezet, illetve túl szoros érintkezés során.) Géza sógor csak nézett maga elé. Mint a fegyenc, ki visszatérve / falujába, továbbra is csak hallgat, / szótlanul űl pohár bora előtt (Pilinszky János). A disznótor vége felé, mindig, Géza sógor fölsóhajtott, -nyögött, -ordított: A szemét muszkák! Ez volt a jel: a disznótornak vége. Kanalaztam gyorsan a meggybefőttet. Csak a jelző változott (szemét, rohadt, mocsok), a muszkák nem. A muszkák maradtak, aztán kimentek, de Géza sógor ezután se mondott semmit. Bajod lesz belőle, nekem?! Nagyanyámtól elvittük a kolbászt füstölni, hozzájuk, a Debreceni utcába, cipeltük a kosarat. Egy hét múlva meghalt. De nem ezt akartam mondani.

Balmazújváros nagy szülötte, Veres Péter kimentette rokonait a transzportból, a többiek elindultak az állomásról. Nagyhát, Macs, Látókép, Kismacs, Debrecen-Vásártér, Debrecen. Nem végállomás. Látóképen ez a vonat nem állt meg. Nagyapám meghalt, mert nem volt eléggé magyar. Amikor fölszabadította kincses Kolozsvárt (Édes Erdély, itt vagyunk), akkor eléggé az volt. Magyar baka. Veres Péternek szobra van a főtéren, Veres Péter megírta Mit ér az ember, ha magyar? című könyvét. Mit ér, ha nem. Anyám Németh Lászlóból írta szakdolgozatát. Híg magyar, mély magyar. Nekem ne jöjjön senki azzal: magyar. Én meg másnapos vagyok.

Mi a magyar? Nem mondom meg.

De nem ezt akartam mondani. (Nem szoktam én ilyeneket írni, de ki van írva fölém, sír a felirat: publicisztika. Hát akkor meg.)

Géza sógor az estivel jött meg, anyám szíves szóbeli közlése ott a Látókép csárdában, útban nagyanyám temetésére. Nem, mégis a Mariska nénié volt, Géza sógor feleségéé, akkor anyám is velünk volt a csárdában, a nagyanyáméra előre ment, vonattal. Megállt Látóképen. Megállt Géza sógorral is, amikor visszajött. És akkor most azt kellene írnom: a nagyapámmal nem állt meg a vonat Látóképen.

A nagyapámmal nem állt meg a vonat Látóképen.

Tömegsírját nem fogom felkeresni Krasznij Lucsban, rohadjak meg. És a verset se fogom megírni a látóképi képről, dögöljek meg.

Pedig abban benne lenne, amit mondani akartam.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.