Seres László: Dekóder

  • 1997. augusztus 21.

Egotrip

A nyári szezonban, amikor a strandon belelógatjuk a lábunkat abba a vízbe, amit előtte a miniszter is megkóstolt, nem igazán figyelünk oda a jelentős dolgokra: Kökény miniszter feljelentette Simsa eü.-alvezért hűtlen kezelésért, viszont végre megalakulhatnak a tb-önkormányzatok. Ez utóbbi eseményre például tuti, hogy senki se figyel, hiszen a tébén már túllépett az ingerküszöbünk, nem olvassuk már az egészségügyi oligarchiák érthetetlen finanszírozási szappanoperáit, és tegyük a szívünkre a kezünket, melyikünk követte például Bundula kolléga többrendbeli tényfeltárását a Narancsban, mindegy, elvégre jó estét, nyár, jó estét, szerelem, ki a túrót érdekel, mi lesz a pénzünkkel.

A nyári szezonban, amikor a strandon belelógatjuk a lábunkat abba a vízbe, amit előtte a miniszter is megkóstolt, nem igazán figyelünk oda a jelentős dolgokra: Kökény miniszter feljelentette Simsa eü.-alvezért hűtlen kezelésért, viszont végre megalakulhatnak a tb-önkormányzatok. Ez utóbbi eseményre például tuti, hogy senki se figyel, hiszen a tébén már túllépett az ingerküszöbünk, nem olvassuk már az egészségügyi oligarchiák érthetetlen finanszírozási szappanoperáit, és tegyük a szívünkre a kezünket, melyikünk követte például Bundula kolléga többrendbeli tényfeltárását a Narancsban, mindegy, elvégre jó estét, nyár, jó estét, szerelem, ki a túrót érdekel, mi lesz a pénzünkkel.

Pedig ha jól értem azt, ahogyan a szakszeeezetek ominózus ülése lezajlott, ahogyan szépen elosztották egymás közt a két "önkormányzat" (=szavak, ha pervertálódnak) delegálási mandátumait, és hogyan rakták ki soraikból az elvi alapokkal próbálkozó Munkástanácsokat, akkor ez elég nagy botránynak tűnik, amelyre persze senki se figyel, hiszen ugye csak egy osztozkodásból kimaradt kis ellenzéki szakszervezet fordult az Alkotmánybírósághoz, sag schon.

Annyi volt, hogy a delegálási határidő előtt egy héttel, a rohanó időre tekintettel leültek a szakszeeezetek, és úgy határoztak, hogy a két évvel ezelőtti üzemitanács-választások (istenem!) eredményeit alapul véve osztozkodnak az összesen 44 mandátumon, így a legnagyobb MSZOSZ meg is kapta a székek felét; az eljárást elutasító Munkástanácsokat pedig, miután felállt az asztaltól, kihagyták a játékból. (A legjobb alakítást az SZDSZ közeli Liga nyújtotta: előbb közli, a munkavállalói oldal "nem jár el helyesen", ha az "alkotmányellenes és önkényes" üzemitanács-választásokat veszi alapul, majd egy napra rá részt vesz a paktumban, és kap három helyet. Gyönyörű.) Igaza van Palkovics Imrének: ilyen alapon meg se kell tartani a 98-as parlamenti választásokat, vegyük alapul a 94-es eredményeket, elvégre legitim volt, minek annyit fáradni.

Csak úgy belegondolok, mekkorát üvöltött volna a szoclib sajtó, ha a kisebb szakszeeezetek ültek volna le, megbeszélendő a két tb-testület (benne az elképesztő eü.-"önkormányzat") kontrollját, és mondjuk azt kötik ki, hogy aki kormányzó párttal kötött választási szövetséget, tehát amúgy is a hatalom közelében nyüzsöghet, az ebből szépen kimarad, lásd még hatalmi ágak össze nem fonódása. Goodbye, MSZOSZ! Lett is volna eget zengető publicisztikai hördülés, A Hétben pedig nyaraló szocialista politikusok és szakszeeezeti káderek nyilatkoztak volna fecskében és strandpapucsban, mennyire felháborítja őket ez a - diszkrimináció, ezt mondták volna, hogy ők disz vannak kriminálva, talán még az erkölcs szó is kicsúszott volna orálisan.

A Népszabadság beszélt mindkét féllel, de egy a Munkástanácsokról szóló fontos információt az MSZOSZ alelnökétől kellett megtudnunk: Palkovicsék állítólag elfogadták volna a paktumot, ha a három hely mellé kapnak felügyelőbizottsági tagságot is. Erről azonban a napilap nem kérdezte meg a Munkástanácsokat, a pár napra rá közölt Palkovics-interjúban sem, így maradt az enyhe denunciálás. Ez pont olyan, mint amikor a Magyar Hírlap közölte, hogy Pozsgay szerint maga Kis János nyomta a kezébe annak idején a Társadalmi Szerződést. Kis Jánost a Magyar Hírlap nem kérdezte meg erről, hogy is volt ez, Kis úr, viszont a Pozsgay-kijelentést kidobta címbe, hadd vésődjön az agyunkba.

Tb-delegálás-ügyben a médiákok egytől egyig azt a verziót sugallták a jónépnek, hogy a Munkástanácsok "magát zárta ki" a játékból (nem ismerős ez? Az MSZMP évekig szajkózta, hogy a demokratikus ellenzék önmagát rekeszti ki a társadalmi párbeszédből), és ezt egy kisebb szakszeeezet macája jól ki is hangsúlyozta a Híradóban. Azt már nem tette hozzá a maca, hogy 33 milliárdos tb-hiánnyal az ő szakszeeezete hogyan képzeli a gazdálkodást, és hogy mit gondol, fel kell-e újítani egy eü.-önkorm. hotelt Aligán, egymilliárdért. A mi pénzünkből, tegyük hozzá ismét. Úgyse érdekel senkit.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.