"Engem nem zavar, hogy Király B. Izabella fivére Peták elnök úr tanácsadója" - írja Bodor Pál a hétfői Népszabadságban. Engem sem, hiszen Diurnusszal együtt én sem feltételezem, hogy "a politikai magatartás genetikai eredetű". Persze hogy nem genetikai eredetű, különben sem valószínű, hogy Király B. Izabella fivére mondjuk skinhead-ügyben tanácsad a tévé elnökének, vagy a Magyar Nemzeti Butik Pártjának plakátol a Szabadság téri tőzsdepalota amúgy is depressziós folyosóin. Akérdés csak az, hogy az eszme erről való futtatása pontosan hogyan és miért kapcsolódik a dolgozat voltaképpeni tárgyához: Pálfy G. István (talán még emlékszünk) visszavételéhez. Ami lehet, hogy különös munkaügyi döntés - de amit Bodor Pál ír, még sokkal különösebb.
A gondolatmenet ugyanis egyazon bekezdésen belül így folytatódik: "Még az etnikai származás sem befolyásolja különösebben (mármint a politikai magatartást - S. L.), ha nem róják fel az embernek." Mert ha "felróják" valakinek, hogy szlovák, akkor az befolyásolja az illető politikai magatartását? Na mindegy, de ha jól dekódolom az adást, Bodor nem is a szlovákokra gondol, amikor a következő gyöngyszemet papírra veti: "Szabó Albert elvbarátainak bő okuk lenne akár Pálfy G. Istvánt, akár Lovas Istvánt kinézni a magyarságból, ahonnan szegény megboldogult Benedek István dr. úr kétszeresen is röpült volna, ki tudja, hová." Röpül a nehéz professzor, ki tudja, hol áll meg etnikailag. De vegyük sorjában.
Egy. Hogy kerül ide Szabó Albert? Milyen átkötés vezet a nemzetileg túlhevült (szakmailag most hagyjuk, milyen) Pálfy G.-től egy fasiszta őrültig? Kettő. Miért lenne a fasiszta őrült elvbarátainak "bő okuk" a két nevezettet "kinézni" a magyarságból (és továbbra is: hogy a túróba kerül ide Albert, a Szempont)? Göngyölítsük fel az etno-repülést a mondat végéről: Benedek professzorról úgy hírlett egy időben, hogy részben zsidó származású szegény. Nem mintha ez érdekes lett volna bármikor is, vagy hogy ettől az ember másképp olvasta Hunnia-beli munkásságát, csak ez hírlett. Na most. Kettő per egy. Ha Benedek (részben) zsidó volt, mi lett volna a kétszeres nyilas röptetés oka? Roma is volt? Vagy harmadrészt palesztin? Kettő per kettő. Honnan tudjuk a zsidó mivoltot (és ismét: miért is fontos ez)? Három. Afeltételezett származáson alapuló Benedek-analógia alapján visszakövetkeztethetünk két magyar újságíró feltételezett származására is. Remélem, nem azt fogom most megkapni, hogy bármit kiragadtam az összefüggéséből (merthogy ebben az egy bodori mondatban semmi nem függ össze semmivel), de a Népszabadságban idáig érve azon kapom magam, hogy itten nekem két újságíró le lett zsidózva: a nyilasoknak okuk lenne kinézni őket a magyarságból.
A bekezdés folytatódik, az etnikai repülés azonban véget ér. "Talán épp e tudat (már milyen tudat? - S. L.) kompenzálására lelkigyakorlatoztak oly lelkesen és szigorúan, már-már közelharcra készülve." Megpróbálom ép ésszel venni a vulgárfreudi adást. Akét különbözőképpen jobboldali újságíró azért írt/beszélt úgy, ahogyan írt/beszélt, mert latens zsidók, akik ilyen tudattal féltek a coming out-tól, és ezért lelkesen kompenzáltak, szigorúan lelkigyakorlatoztak - és talán ma is kompenzálnának, ha nem élnének.
Próbáljuk meg röviden összefoglalni a szerző álláspontját Pálfy G.-ügyben. Király B. Izabella fivére nyugodtan tanácsadjon, hiszen a politikai magatartás, akár a származás, nem genetikai ügy, főleg, ha felróják, és bár a nyilasok simán felróhatnák a két zsidónak, hogy közelharcra készülve szigorúan, ámde lelkesen kompenzáltak, Benedek professzor szerencsésen megúszta, hogy kinézzék és kétszeresen is elröpüljön, ki tudja hová - talán egy jobb, szebb, boldogabb jövő felé, ahol nincs újságírás és főleg nincs publicisztika.
