Seres László: Dekóder

  • 1997. július 17.

Egotrip

Azt mondta Horn Gyula, hogy a cigányok vessék ki magukból a bűnöző elemeket, aztán ha jók lesznek, jöhet a társadalmi felkarolás.

Azt mondta Horn Gyula, hogy a cigányok vessék ki magukból a bűnöző elemeket, aztán ha jók lesznek, jöhet a társadalmi felkarolás.

Volt is nagy hördülés roma körökben, érthető módon, pláne hogy akkor lenne igazán hiteles ez a miniszterelnöki paternalizmus, ha a romák azt látnák, hogy cserébe az MSZP is kiveti magából a magyarbűnözést, a nagystílű vagyonátmentőket, a privatizáló pozícióhajhászókat, a székházaló társadalombiztosítókat, a sikerdíjas alvállalkozókat, a milliárdos olajügyi szakértőket. A romák egyelőre nem jelentették ki lakossági fórumon, hogy előbb szabaduljon meg az MSZP az érintett elvtársaktól, aztán majd talán szavaznak rá ´98-ban.

A cigánybűnözésről szóló mítoszt természetesen a bűnözők nagy halmazában meglévő kisebb, láthatóbb roma halmaz is táplálja. Itt van például a mai napig nem kellően tényfeltárt sátoraljaújhelyi eset, márpedig ha igaz, amit a Népszabadság publicistája írt, hogy négy roma nagycsalád szabályos terror alatt tartja a várost, hogy a gyerekek megfélemlítik a diákokat és az öregeket, hogy rabolnak, amit tudnak, hogy agresszíven koldulnak; ha mindez igaz, akkor a közösségnek természetesen joga van védekezni. Viszont nem tudunk rendőrségi eljárásról, az úgynevezett jogállam igénybevételének kísérletéről; csak rasszista polgármesterről, aki élő televíziós műsorban a génkutatás szakértőjeként cigányság és bűnözés biológiai összefüggéseiről értekezhetett. A városi önkormányzat pedig teljesen nyíltan meghirdette, hogy mindenáron elüldözik azt a nyolcvan embert, és ebben "a jogra sem lesznek tekintettel"; kétségbeejtő. Hogy etnikai diszkrimináció történt-e, azt most a kisebbségi ombudsman vizsgálja.

Na most ilyen helyzetben antirasszista ember sokféleképpen reagálhat: leválaszthatja pl. az előítéletes "cigánykérdést" a konkrét bűnözésről, harcolhat a beteges általánosítások, a törvénysértő kilakoltatások ellen, védhet kollektív jogokat stb. Egy dolog nyilvánvalóan elhibázott: ha eleve jónak kiáltja ki a romákat, mert romák, és eleve rossznak a helyieket, mert úgyis rasszisták. Kedves ismerősöm, Bánki Erika (Baloldali Alternatíva) reagált így a Népszabadságban a sátoraljaújhelyi esetre, de mintha az a Sátoraljaújhely valami teljesen más bolygón létezne: bűnözés, roma erőszak egy szál se, a Gonosz elüldözi az Eleve Jót. De jó, hogy ott a rasszista polgármester ("a helybéli Szabó Albert"), akit csak elő kell kapni, máris kész az instant ellenségkép. Azt a tényt pedig, hogy a négy családot éppen a helyi cigány önkormányzat jelentette fel, "asszimilálódni vágyó döntésnek" (= a többségnek való benyalásnak) látja. Így megy ez.

Nem kizárt azonban, hogy az ily módon félreértett antirasszizmus pontosan azt a problémát hozza létre, amit pedig meg akart oldani. Ha ugyanis a romák megvédésének fő oka az, hogy ők romák, akik nem lehetnek bűnözők, mert az rasszizmus lenne; és ez olyan érv, ami mellett már nem kell megnézni, mi is történik a városban, akkor ez csupán a kirekesztő, prejudikáló logika megfordítása. Ez viszont a fajgyűlöletet erősítheti, hiszen ha a helyi többség úgy látja, hogy konkrét, agresszív bűnözőket származásuk miatt mentegetünk, és nevezzük őket, a polgárokat rasszistáknak, akkor nagy az esély arra, hogy nem nyertünk túl sok aktivistát az emberi jogok ügyének.

Pont fordítva: megint a helyi cigányok fognak szívni. Mint mindig.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.