Seres László: Dekóder

  • 1997. július 17.

Egotrip

Azt mondta Horn Gyula, hogy a cigányok vessék ki magukból a bűnöző elemeket, aztán ha jók lesznek, jöhet a társadalmi felkarolás.

Azt mondta Horn Gyula, hogy a cigányok vessék ki magukból a bűnöző elemeket, aztán ha jók lesznek, jöhet a társadalmi felkarolás.

Volt is nagy hördülés roma körökben, érthető módon, pláne hogy akkor lenne igazán hiteles ez a miniszterelnöki paternalizmus, ha a romák azt látnák, hogy cserébe az MSZP is kiveti magából a magyarbűnözést, a nagystílű vagyonátmentőket, a privatizáló pozícióhajhászókat, a székházaló társadalombiztosítókat, a sikerdíjas alvállalkozókat, a milliárdos olajügyi szakértőket. A romák egyelőre nem jelentették ki lakossági fórumon, hogy előbb szabaduljon meg az MSZP az érintett elvtársaktól, aztán majd talán szavaznak rá ´98-ban.

A cigánybűnözésről szóló mítoszt természetesen a bűnözők nagy halmazában meglévő kisebb, láthatóbb roma halmaz is táplálja. Itt van például a mai napig nem kellően tényfeltárt sátoraljaújhelyi eset, márpedig ha igaz, amit a Népszabadság publicistája írt, hogy négy roma nagycsalád szabályos terror alatt tartja a várost, hogy a gyerekek megfélemlítik a diákokat és az öregeket, hogy rabolnak, amit tudnak, hogy agresszíven koldulnak; ha mindez igaz, akkor a közösségnek természetesen joga van védekezni. Viszont nem tudunk rendőrségi eljárásról, az úgynevezett jogállam igénybevételének kísérletéről; csak rasszista polgármesterről, aki élő televíziós műsorban a génkutatás szakértőjeként cigányság és bűnözés biológiai összefüggéseiről értekezhetett. A városi önkormányzat pedig teljesen nyíltan meghirdette, hogy mindenáron elüldözik azt a nyolcvan embert, és ebben "a jogra sem lesznek tekintettel"; kétségbeejtő. Hogy etnikai diszkrimináció történt-e, azt most a kisebbségi ombudsman vizsgálja.

Na most ilyen helyzetben antirasszista ember sokféleképpen reagálhat: leválaszthatja pl. az előítéletes "cigánykérdést" a konkrét bűnözésről, harcolhat a beteges általánosítások, a törvénysértő kilakoltatások ellen, védhet kollektív jogokat stb. Egy dolog nyilvánvalóan elhibázott: ha eleve jónak kiáltja ki a romákat, mert romák, és eleve rossznak a helyieket, mert úgyis rasszisták. Kedves ismerősöm, Bánki Erika (Baloldali Alternatíva) reagált így a Népszabadságban a sátoraljaújhelyi esetre, de mintha az a Sátoraljaújhely valami teljesen más bolygón létezne: bűnözés, roma erőszak egy szál se, a Gonosz elüldözi az Eleve Jót. De jó, hogy ott a rasszista polgármester ("a helybéli Szabó Albert"), akit csak elő kell kapni, máris kész az instant ellenségkép. Azt a tényt pedig, hogy a négy családot éppen a helyi cigány önkormányzat jelentette fel, "asszimilálódni vágyó döntésnek" (= a többségnek való benyalásnak) látja. Így megy ez.

Nem kizárt azonban, hogy az ily módon félreértett antirasszizmus pontosan azt a problémát hozza létre, amit pedig meg akart oldani. Ha ugyanis a romák megvédésének fő oka az, hogy ők romák, akik nem lehetnek bűnözők, mert az rasszizmus lenne; és ez olyan érv, ami mellett már nem kell megnézni, mi is történik a városban, akkor ez csupán a kirekesztő, prejudikáló logika megfordítása. Ez viszont a fajgyűlöletet erősítheti, hiszen ha a helyi többség úgy látja, hogy konkrét, agresszív bűnözőket származásuk miatt mentegetünk, és nevezzük őket, a polgárokat rasszistáknak, akkor nagy az esély arra, hogy nem nyertünk túl sok aktivistát az emberi jogok ügyének.

Pont fordítva: megint a helyi cigányok fognak szívni. Mint mindig.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.