Szabó néni jól megszívta. Vagy Szabó bácsi, attól függően, melyikük nem szólt egy árva mukkot sem, amikor a másikuk Magyarország NATO-tagsága melletti propagandát fejtett ki A Szabó család című közismert, geopolitikailag ez idáig semleges rádióműsorban. A Szabó család a Varsói Szerződés idején is neutrális volt, visszahúzódott a privátszférába és a hobbitelekre, és a vele szembeni politikai elvárás ma is ugyanez.
Az ORTT panaszbizottsága ugyanis az Alba Kör panaszára elítélte, hogy Szabó néni (vagy Szabó bácsi) csatlakozott már az első körben, ráadásul folytatólagosan, április és július között, megsértve a médiatörvényt a "NATO-tagság melletti propagandával", amely propaganda nemcsak hogy egyoldalú volt, de még a Külügyminisztérium is fizette, 400 ezer forinttal. Az állásfoglalás szerint a NATO-csatlakozást a műsor "Magyarország történelmében kizárólag pozitív fejleményként" kezelte, úgy, hogy semmilyen ezzel ellentétes álláspont nem hangzott el a közszolgálatban. A testület szerint egyébként (és ez tény) "a műsor műfaja" sem alkalmas "objektív tájékoztatásra a napi politikai kérdésekben". Tehát ha már alkalmatlan erre, akkor legalább lett volna objektív.
Az egyik ORTT-érv szerint akkor ilyen típusú támogatott műsorszámra a médiatörvény nem ad lehetőséget, a másik szerint ha már, akkor legyen "sokoldalú, tárgyilagos és kiegyensúlyozott". Azt egyébként nem írják, hogy a műsorban valahogy meg is kellett volna nevezni a szponzorálást. Esetünkben ez úgy nézett volna ki, hogy Szabó bácsi közli: "Te, figyelj már, nem gondolod, hogy csatlakoznunk kellene végre a NATO-hoz? Szerintem ez Magyarország történelmében kizárólag pozitív fejlemény. Na mindegy, lehet, hogy csak a Külügyminisztérium beszél belőlem." (A törvény szerint egyébként a szponzorálás nem befolyásolhatja alapvetően a műsor tartalmát; ez azonban nyilván nem vonatkozik a Szabó családra, amelynek nincs tartalma.)
A nagyobbik probléma az, hogy pro-NATO érvelés nagyjából egy van, de anti-NATO érvelés legalább háromféle: munkáspárti, MIÉP-es és pacifista. Szabó néninek tehát el kellett volna döntenie, hogyan érvel vissza - kérdés persze, hogy ezt meg tudta volna-e oldani politikai ellenszponzorálás nélkül:
a) A munkáspárti Szabó néni
- Na idefigyelj, te Nyugat-bérenc, Disney-barát hóhányó, te! Hát azt akarod, hogy kultúrimperialista amerikai zsoldosok szállják meg a mi békés, harmadikutas hazánkat, hogy megvédjék a külföldi nagytőkét? Hát ártani akarsz a virágzó magyar-orosz gazdasági kapcsolatoknak nyugati megbízóid érdekében? Na nézzük, mi van ebédre.
b) A MIÉP-es Szabó néni
- Mi az, hogy Magyarország történelmi esélye? A szent sumér rovásírásra mondom, hogy te a Sorosnak dolgozol. Hát tovább akarnád gyarmatosítani ezt az ősi magyar földet, amely mindig is semleges volt? Elegem van már az idegen érdekekből, a zsidó-amerikai befolyású médiából és bankrendszerből. Egyébként az utóbbi időben egyre görbébb az orrod.
c) A pacifista Szabó néni
- Ja, hogy megint bejöjjön egy hadsereg. Ahelyett, hogy végre leszerelkeznénk. És újabb katonai szövetséghez sem akarok tartozni. Tudod, hogy egy tank árából hány etióp kisgyereknek lehetne enni adni? Huszonöt és félnek. És kimutatták azt is, hogy a tábornokok ötször olyan lassan bomlanak le ökológiailag, mint az etióp kisgyerekek. Különben is, jobb a békesség.
Félő, hogy az ORTT döntése után a kiegyensúlyozott NATO-vita áthúzódik majd a Szomszédokba vagy a Kisvárosba. Az őszi népszavazás előtt várhatóan egész fodrászszalonok és határőrkommandók fogják tárgyalni euroatlanti integrációnkat. Elvégre közszolgálat.
