Seres László: Dekóder

publikálva
1999/7. (02. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Eljött az életmód ideje. Szaporodnak a férfiaknak szánt színes, fényezett macho lifestyle magazinok - bár ezekben legalább néha megcsendül valami értelem, a nõknek szánt szánalmas heti- és havilapok IQ-szintje továbbra sem haladja meg az azokból profitáló férfiak farokhosszát. Hogy azonban nemre, korra és médiaetikára való tekintet nélkül kollektíve mindenkit hülyének lehet nézni, arra vegyünk csupán egyetlen példát a széles lapkínálatból, egy "utazási és életmód magazint", azt is csak azért, mert jelentõs újságíró díszeleg a címlapján, és mert az újságírószakma egyéb neves tényezõi adják a nevüket hozzá.

Seres László

Dekóder

A fényes, elsõ osztályú magazin (mottó: "Könnyebb tojásrántottából tojást csinálni, mint egy helyben utazni"; igen szellemes) címlapjáról Frei Tamás tekint reánk, ami konkrétan nem kevesebbet jelent, mint hogy a magazinban A Dosszié, és aki mögötte van cím alatt kilencoldalas képes riportot olvashatunk a jelentõs médiaszemélyiségrõl, amint Isztambulban jár, kel és betekintést enged török éttermi szokásokba, szakmai mûhelytitkokba, a kalandos újságírói múlt lényegesebb állomásaiba, így abba, milyen is volt az, amikor Pakisztánban CNN-riporternek álcázva meg akart látogatni egy heroincsempészésért bebörtönzött magyar lányt.

"Tíz nap küzdelem után, mialatt lehazudtam a csillagokat az égrõl, odaléptem hozzá: kezét csókolom, a Magyar Televíziótól jöttem, magát akarom meginterjúvolni. (...) >>Engem? Engem nem lehet meginterjúvolni. Akkor meg kellett volna mosnom a hajam.A Dosszié, és aki mögötte van: az ember azt hinné, lehetetlen alulmúlni a pár hete leadott, exkluzív Császár Elõd-interjúnak álcázott kritikátlan apológiát, vagy mint legutóbb, hogy a prominenciát fenyegetõ belga tortadobálókról szóló videót a Frei-stáb önként, állampolgárilag mintegy, felajánlotta a magyar Köztársasági Õrezrednek, tanulmányozásra. Nem, mindig van olyan, hogy még mélyebb. Ha én, a sztárriporter tíz napot izmozok egy interjún, akkor nehogy má´ egy hisztis picsa miatt ne jöjjön össze az interjú, pláne ha történetesen õ az interjúalany, de ha tovább idegesít, még falra kenõdött tárgy is lehet belõle. Média szakosok, figyelem! A potenciális interjúalanynak való bemosás, a falra kenés kilátásba helyezése itt a tényfeltáró újságíró-riporter eszköztárának, szakmai fogásainak egyikeként manifesztálódik mintegy; ez utólag új fényben világít meg sok mindent, amit az elmúlt években magyar csatornákon volt szerencsénk látni.

Ilyen belbecs esetén egyébként ne menjünk el szó nélkül a magazin külcsínje mellett sem. Stílusát, információértékét és majonézálló, merített papírját tekintve az elsõ osztályú "utazási és életmód magazin" pontosan olyan, mint azok a komolyra vett, színes, kommersz repülõtársasági prospektusok, amelyeket jobb olvasnivaló híján a repülõgépen vesz kézbe az ember, ha tudni akarja, milyenek a whiskyárak a helyi Tax Free Shopban. A különbség csak az, hogy a Frei-riportot is tartalmazó magazin minden újságárusnál kapható. A színes prospektusokat meg úgy kell a hányászacskó mögül kibányászni.

publikálva
1999/7. (02. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk