Egotrip

Szécsi Noémi: Nem és nem

Meg birka sincs

Egotrip

Némi dulakodás és szóváltás után a nők bejutottak ugyan a vizsga helyszínéül szolgáló épületbe, de a vizsga félbeszakadt, amikor a tiltakozó diákok a teremben szabadon engedték a kollégium bárányát, Mallie-t.

Aztán a távozó nőket az épület előtt összegyűltek szidalmakkal illették és sárral dobálták meg – végül az ír diákokból szerveződött „ír gárda” kísérte őket haza. Mindez 1870. november 17-én az orvosképzés egyik európai központjaként nyilvántartott University of Edinburgh-n történt az „Edinburgh-i Hetek”-nek nevezett hét nőhallgatóval, akiket 1869-ben elsőként vettek fel a szakra, hogy férfi hallgatók mellett tanuljanak. Ekkor már egy éve tűrték a jelenlétüket rosszalló egyes diákok – és tanárok – packázásait.

A magyar nőnevelés és nőemancipáció nem mutat fel hasonló erőszakos konfliktusokat sem pró, sem kontra, és feltehetően nem azért, mert ebben az időben a pesti egyetemen tisztelgő vastapssal köszöntötték volna a diáklányokat – amennyiben sikerült volna legalább maroknyi, megfelelő családi háttérrel és felkészültséggel rendelkező, és a nyilvános megszégyenítést is elkötelezetten vállaló lányt összetoborozni. A „magyar nők a felsőoktatásban” kérdése ekkor legfeljebb a sajtópolémia szintjén állt – elég volt a tiltás, ellehetetlenítés, hatalmi szó, és a helyzetek zömében az apátiában is bízni lehetett. Amikor huszonöt évvel később, túl az első frontharcokon, a nők előtt is megnyíltak az egyetemek kapui, abban a világban már senki sem fáradt szidalmakkal, sárral vagy bégető birkával. 1870-ben az egyetlen „értelmiségi” képesítés, amelyet magyar nő is megszerezhetett, a tanítói volt: középfokú oklevél, amely voltaképpen egy hivatal ellátásához nyújtott képzést. A leendő tanítónők a polgári iskola négy osztályának vagy a felső népiskola két osztályának sikeres elvégzése után jelentkezhettek a képzőbe, az előírás szerint 14–18 évesen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.