Egotrip

Szécsi Noémi: Nem és nem

Meg birka sincs

Egotrip

Némi dulakodás és szóváltás után a nők bejutottak ugyan a vizsga helyszínéül szolgáló épületbe, de a vizsga félbeszakadt, amikor a tiltakozó diákok a teremben szabadon engedték a kollégium bárányát, Mallie-t.

Aztán a távozó nőket az épület előtt összegyűltek szidalmakkal illették és sárral dobálták meg – végül az ír diákokból szerveződött „ír gárda” kísérte őket haza. Mindez 1870. november 17-én az orvosképzés egyik európai központjaként nyilvántartott University of Edinburgh-n történt az „Edinburgh-i Hetek”-nek nevezett hét nőhallgatóval, akiket 1869-ben elsőként vettek fel a szakra, hogy férfi hallgatók mellett tanuljanak. Ekkor már egy éve tűrték a jelenlétüket rosszalló egyes diákok – és tanárok – packázásait.

A magyar nőnevelés és nőemancipáció nem mutat fel hasonló erőszakos konfliktusokat sem pró, sem kontra, és feltehetően nem azért, mert ebben az időben a pesti egyetemen tisztelgő vastapssal köszöntötték volna a diáklányokat – amennyiben sikerült volna legalább maroknyi, megfelelő családi háttérrel és felkészültséggel rendelkező, és a nyilvános megszégyenítést is elkötelezetten vállaló lányt összetoborozni. A „magyar nők a felsőoktatásban” kérdése ekkor legfeljebb a sajtópolémia szintjén állt – elég volt a tiltás, ellehetetlenítés, hatalmi szó, és a helyzetek zömében az apátiában is bízni lehetett. Amikor huszonöt évvel később, túl az első frontharcokon, a nők előtt is megnyíltak az egyetemek kapui, abban a világban már senki sem fáradt szidalmakkal, sárral vagy bégető birkával. 1870-ben az egyetlen „értelmiségi” képesítés, amelyet magyar nő is megszerezhetett, a tanítói volt: középfokú oklevél, amely voltaképpen egy hivatal ellátásához nyújtott képzést. A leendő tanítónők a polgári iskola négy osztályának vagy a felső népiskola két osztályának sikeres elvégzése után jelentkezhettek a képzőbe, az előírás szerint 14–18 évesen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.