Szekfű Balázs: magas.les

  • 2002. május 16.

Egotrip

Nem is olyan régen a mennyország volt az egyetlen virtuális valóság. Azóta sok minden megváltozott.

Digitális generáció

Az amerikai Science Magazin hátsó traktusában apróhirdetésben DNS-molekulákat árulnak 48 órán belüli szállítással, bázisonként 1,20 dollárért. Pont annyi belőlük egy bájtnyi, 4,80 dollár, amennyivel a RAM-ok nyitottak a piacon 1959-ben.

Az Everquest számítógépes játék harcosai megunták a játékon belül cserélgetni egymással pajzsaik és varázslásaik erejét, és inkább igazi dollárokért adják-veszik az interneten a felszerelést és a pontokat. A játék egy kaliforniai egyetem kutatói szerint az egy főre eső "nemzeti jövedelem" tekintetében (2266 dollár) a világ 77. legnagyobb gazdasága, éppen lemaradva Oroszország mögött.

Egy indiai nyomornegyedben kifordítottak egy számítógépet az utcára. Az írástudatlan utcagyerekek két nap alatt megértették a fájlstruktúrát, és hamarosan az interneten szörföztek, mp3 fájlokat töltöttek le, és zenét hallgattak.

Az Egyesült Államokban az 5-17 év közötti korosztály 90 százaléka PC-használó, Magyarországon 14-20 éves kor között 40 százalékos a mobiltelefonok elterjedtsége.

Nemrégiben elkészült az első klónozott házimacska: az "eredeti" egy fekete, narancsszínű és fehér foltos volt, a "másolat" egy fekete-fehér cirmos. A kutatók megállapították: sajnos a bundaszín nem csak a DNS által kontrollált. De az állat személyisége sem, azaz egy jó fej házicicából könnyen lehet harapós dög.

Portugáliában az ottani földművelésügyi minisztérium az egyik legnagyobb internetszolgáltató. A portugál parasztgazdaságok számára nyújtott online tartalomszolgáltatás mellett, amely minden hajnalban megmondja a gazdáknak, melyik piacon adják-vegyék áruikat, a program része a hozzáférés is: reggelente a nagy zöld gombot egyszer, csak egyszer kell megnyomni a gépen, az bekapcsol, és lehívja az internetről az adatokat.

Észrevétlenül függővé válunk olyan ismeretlen technológiáktól, amelyekről azt hisszük, az urai vagyunk. Közben fogalmunk sincs arról, hogyan működnek, és ha elromlanak, hogyan kell megjavítani őket.

Amíg magunk tudtuk megjavítani az eszközeinket, joggal véltük őket a hatalmunkban állóknak: ha leesett a lánc a biciklin, nem a fejlesztőket okoltuk, hanem visszatettük. Amióta a technológia halandó ember számára érthetetlen, idegen erővé vált, azóta ha elromlik valami a használata közben vagy miatt, a technológia hibás mindenért.

A helyzet skizofrén: miközben attól rettegünk, hogy a technológia elszippantja a humánumot, mint ahogy a busmanok féltek egykor a fényképezőgép lélekrabló hatásától, áhítattal figyeljük a digitális generáció élcsapatát, akik mégis tovább próbálkoznak egyre újabb virtuális valóságokkal.

Hányat ismer Ön a következő technológiák közül?

ATM, B2B, BPR, CD, DND, DNS, DOC, DVD, ERP, FPS, GPS, JPG, KM, LCD, mp3, MUD, NBC, P2P, PC, PDA, PDF, TV, VCR, XLS, ananova, automobil, bankkártya, bluetooth, csipkártya, krosszmotor-gördeszka, desktop wallpaper, egér, elektromos borotva, elektronikus gyertya, extranet, hűtőszekrény, internet, intranet, joystick, kvarcjáték, lázmérő cumi, levelezőlisták, marsjáró, mikrosütő, mobil- telefon, monitor, mozi, pacemaker, porszívó, projektor, quake, rádió, robotkutya, személyhívó, tamagocsi, űrrepülő, viral e-mail, viselhető komputer.

Ez egy ad hoc lista a digitális generáció technológiai eszköztárából, mely korántsem öleli fel a teljes készletet, a technológiákat, melyekkel ez a generáció beszél, hallgat, játszik, dolgozik, programozik, olvas, ír, beszélget, kapcsolatépít, vezet, levelezik, vásárol, tanul, viccel, utazik, üzletel, gyógyít, orvosol, hadakozik, harcol, épít, rombol, úszik, biciklizik, jár, fut, öltözködik, lakik, alszik, eszik, szervez, tervez, lát, hall, él, hal, versenyzik a túlélésért, többnyire egymással, hiszen a bolygóján ő a tápláléklánc csúcsa.

Ez sem biztos, hogy sokáig így marad.

Az emberi faj két információtároló bázissal rendelkezik: az agysejtjeivel és a DNS-állományával. A technológia egyre aktívabban ír az egyikbe (szélessávú digitális távközlési rendszerekkel) és olvas a másikból (a genetikai kód feltérképezésével). Hamarosan elmosódik a határ ember és gép között, és azon kell majd gondolkoznunk, hogy hány százalék embertartalomig érvényes a cyborgokra az általános választójog.

Ön szerint ez távoli jövő?

Mennyire távoli?

A "Third Culture", a harmadik kultúra megérkezett, és itt az ideje, hogy komolyan számoljunk a jelenlétével. Míg a művészek önkifejeznek és a tudósok felfedeznek, addig a technológusok újracsinálnak. A művészek írnak a világról, lerajzolják, megfestik, megjelenítik, a tudósok kutatják és kísérleteket hajtanak végre, a technológusok virtuális valóságokat készítenek, és kipróbálják magukat, minket bennük. A technológia az igazságot új eszközök készítésével keresi, és ebben a pillanatban nem látni pontosan, mi is tartja majd őket, minket vissza a következő eszköz, a következő technológia megteremtésétől.

De mit is jelent tulajdonképpen ez a szó: technológia? Kik alkotják a harmadik, a technológiai kultúrát, a digitális generációt, és mi a tervük az emberiséggel?

Maradjanak velünk itt, a magas.lesen.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.