Szekfű Balázs: magas.les

publikálva
2002/20. (05. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nem is olyan régen a mennyország volt az egyetlen virtuális valóság. Azóta sok minden megváltozott.

Digitális generáció

Az amerikai Science Magazin hátsó traktusában apróhirdetésben DNS-molekulákat árulnak 48 órán belüli szállítással, bázisonként 1,20 dollárért. Pont annyi belőlük egy bájtnyi, 4,80 dollár, amennyivel a RAM-ok nyitottak a piacon 1959-ben.

Az Everquest számítógépes játék harcosai megunták a játékon belül cserélgetni egymással pajzsaik és varázslásaik erejét, és inkább igazi dollárokért adják-veszik az interneten a felszerelést és a pontokat. A játék egy kaliforniai egyetem kutatói szerint az egy főre eső "nemzeti jövedelem" tekintetében (2266 dollár) a világ 77. legnagyobb gazdasága, éppen lemaradva Oroszország mögött.

Egy indiai nyomornegyedben kifordítottak egy számítógépet az utcára. Az írástudatlan utcagyerekek két nap alatt megértették a fájlstruktúrát, és hamarosan az interneten szörföztek, mp3 fájlokat töltöttek le, és zenét hallgattak.

Az Egyesült Államokban az 5-17 év közötti korosztály 90 százaléka PC-használó, Magyarországon 14-20 éves kor között 40 százalékos a mobiltelefonok elterjedtsége.

Nemrégiben elkészült az első klónozott házimacska: az "eredeti" egy fekete, narancsszínű és fehér foltos volt, a "másolat" egy fekete-fehér cirmos. A kutatók megállapították: sajnos a bundaszín nem csak a DNS által kontrollált. De az állat személyisége sem, azaz egy jó fej házicicából könnyen lehet harapós dög.

Portugáliában az ottani földművelésügyi minisztérium az egyik legnagyobb internetszolgáltató. A portugál parasztgazdaságok számára nyújtott online tartalomszolgáltatás mellett, amely minden hajnalban megmondja a gazdáknak, melyik piacon adják-vegyék áruikat, a program része a hozzáférés is: reggelente a nagy zöld gombot egyszer, csak egyszer kell megnyomni a gépen, az bekapcsol, és lehívja az internetről az adatokat.

Észrevétlenül függővé válunk olyan ismeretlen technológiáktól, amelyekről azt hisszük, az urai vagyunk. Közben fogalmunk sincs arról, hogyan működnek, és ha elromlanak, hogyan kell megjavítani őket.

Amíg magunk tudtuk megjavítani az eszközeinket, joggal véltük őket a hatalmunkban állóknak: ha leesett a lánc a biciklin, nem a fejlesztőket okoltuk, hanem visszatettük. Amióta a technológia halandó ember számára érthetetlen, idegen erővé vált, azóta ha elromlik valami a használata közben vagy miatt, a technológia hibás mindenért.

A helyzet skizofrén: miközben attól rettegünk, hogy a technológia elszippantja a humánumot, mint ahogy a busmanok féltek egykor a fényképezőgép lélekrabló hatásától, áhítattal figyeljük a digitális generáció élcsapatát, akik mégis tovább próbálkoznak egyre újabb virtuális valóságokkal.

Hányat ismer Ön a következő technológiák közül?

ATM, B2B, BPR, CD, DND, DNS, DOC, DVD, ERP, FPS, GPS, JPG, KM, LCD, mp3, MUD, NBC, P2P, PC, PDA, PDF, TV, VCR, XLS, ananova, automobil, bankkártya, bluetooth, csipkártya, krosszmotor-gördeszka, desktop wallpaper, egér, elektromos borotva, elektronikus gyertya, extranet, hűtőszekrény, internet, intranet, joystick, kvarcjáték, lázmérő cumi, levelezőlisták, marsjáró, mikrosütő, mobil- telefon, monitor, mozi, pacemaker, porszívó, projektor, quake, rádió, robotkutya, személyhívó, tamagocsi, űrrepülő, viral e-mail, viselhető komputer.

Ez egy ad hoc lista a digitális generáció technológiai eszköztárából, mely korántsem öleli fel a teljes készletet, a technológiákat, melyekkel ez a generáció beszél, hallgat, játszik, dolgozik, programozik, olvas, ír, beszélget, kapcsolatépít, vezet, levelezik, vásárol, tanul, viccel, utazik, üzletel, gyógyít, orvosol, hadakozik, harcol, épít, rombol, úszik, biciklizik, jár, fut, öltözködik, lakik, alszik, eszik, szervez, tervez, lát, hall, él, hal, versenyzik a túlélésért, többnyire egymással, hiszen a bolygóján ő a tápláléklánc csúcsa.

Ez sem biztos, hogy sokáig így marad.

Az emberi faj két információtároló bázissal rendelkezik: az agysejtjeivel és a DNS-állományával. A technológia egyre aktívabban ír az egyikbe (szélessávú digitális távközlési rendszerekkel) és olvas a másikból (a genetikai kód feltérképezésével). Hamarosan elmosódik a határ ember és gép között, és azon kell majd gondolkoznunk, hogy hány százalék embertartalomig érvényes a cyborgokra az általános választójog.

Ön szerint ez távoli jövő?

Mennyire távoli?

A "Third Culture", a harmadik kultúra megérkezett, és itt az ideje, hogy komolyan számoljunk a jelenlétével. Míg a művészek önkifejeznek és a tudósok felfedeznek, addig a technológusok újracsinálnak. A művészek írnak a világról, lerajzolják, megfestik, megjelenítik, a tudósok kutatják és kísérleteket hajtanak végre, a technológusok virtuális valóságokat készítenek, és kipróbálják magukat, minket bennük. A technológia az igazságot új eszközök készítésével keresi, és ebben a pillanatban nem látni pontosan, mi is tartja majd őket, minket vissza a következő eszköz, a következő technológia megteremtésétől.

De mit is jelent tulajdonképpen ez a szó: technológia? Kik alkotják a harmadik, a technológiai kultúrát, a digitális generációt, és mi a tervük az emberiséggel?

Maradjanak velünk itt, a magas.lesen.

publikálva
2002/20. (05. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk