Vajda Gergely

Zene hetilapra

Hősöm Janáček

Egotrip

Milyen hangja van egy hetilapnak? Nem adott periodika hangütésére, irányultságára gondolok, hanem valóban hangra: hallószervünk által felfogható, levegőben, esetleg egyéb rugalmas közegben mechanikai hullámként terjedő rezgésre. Másként: milyen zenét lehet produkálni egy újsággal?

A válasz nagyban függ attól, mennyire vagyunk kísérletező kedvűek. A periodikaként definiált papíradag kézbe fogva például verőként használható. Sokat számít, mit ütünk vele. Esetleg kit. Budapest a 60-astól a 90-es évekig közismert köztéri figurája, Füttyös Gyuri összetekert sportújságja segítségével minden bizonnyal nagyon különböző hangokat keltett eltérő felületű női hátsókon. Az égő hetilapnak – kéretik otthon nem azonnal kipróbálni – finom, áttetsző ropogása van, zenei hangként csak mikrofonos erősítés segítségével érzékelhető. Ha tépjük, gyűrjük a papírt, akkor már mikrofonozás nélkül is sokkal izgalmasabb, differenciált hangzások területére tévedünk. Ligeti György (1923–2006) a 60-as évek első felében három hangra és kamaraegyüttesre komponált Nouvelles aventures (Újabb kalandok) című művének ütőhangszeres szólamában relatíve gyors egymásutánban rövid, akcentuált hangok fölött az alábbi instrukciókat találjuk. Nagy ív csomagolópapír: nagyon gyorsan elszakítani. Keménypapír (az előzőtől különböző!): nagyon rövid, gyors szakítás. Másfajta papír: nagyon rövid, gyors szakítás. Negyedik fajta papír (zsírpapír): nagyon rövid, gyors szakítás. Egy ív hosszú, vékony papír (pl. újságpapír): hosszan és halkan tépni. Utóbbi akció időtartama 4 másodpercben van meghatározva. Végezetül: papírok: hirtelen gyorsasággal, erővel összegyűrni. Holló Aurél ütőhangszeres művész Ligeti darabjához februári közös koncertünk alkalmával Nemzeti Sportot használt, ami saját bevallása szerint remekül működik. Igaz, érdeklődésemre azt is hozzátette, hogy ezek az újságlapok még a 2008-as pekingi nyári olimpia idejéből való „vintage cuccok”, és hogy a mai sajtótermékek már nem adják azt az „ízt”, amit Ligeti elképzelt. A periodikák hangszerként való felhasználására vonatkozó felvetésem tehát nem teljesen földtől elrugaszkodott. További bizonyítékként álljon itt, hogy Tan Dun (szül. 1957) kínai komponista 2003-ban Paper Concerto címmel 30 percnyi versenyművet szerzett papírokon játszó ütős-szólistára és nagyzenekarra, amelyet azóta is nagy sikerrel adnak elő világszerte.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.