Vajda Gergely

Zene hetilapra

Hősöm Janáček

Egotrip

Milyen hangja van egy hetilapnak? Nem adott periodika hangütésére, irányultságára gondolok, hanem valóban hangra: hallószervünk által felfogható, levegőben, esetleg egyéb rugalmas közegben mechanikai hullámként terjedő rezgésre. Másként: milyen zenét lehet produkálni egy újsággal?

A válasz nagyban függ attól, mennyire vagyunk kísérletező kedvűek. A periodikaként definiált papíradag kézbe fogva például verőként használható. Sokat számít, mit ütünk vele. Esetleg kit. Budapest a 60-astól a 90-es évekig közismert köztéri figurája, Füttyös Gyuri összetekert sportújságja segítségével minden bizonnyal nagyon különböző hangokat keltett eltérő felületű női hátsókon. Az égő hetilapnak – kéretik otthon nem azonnal kipróbálni – finom, áttetsző ropogása van, zenei hangként csak mikrofonos erősítés segítségével érzékelhető. Ha tépjük, gyűrjük a papírt, akkor már mikrofonozás nélkül is sokkal izgalmasabb, differenciált hangzások területére tévedünk. Ligeti György (1923–2006) a 60-as évek első felében három hangra és kamaraegyüttesre komponált Nouvelles aventures (Újabb kalandok) című művének ütőhangszeres szólamában relatíve gyors egymásutánban rövid, akcentuált hangok fölött az alábbi instrukciókat találjuk. Nagy ív csomagolópapír: nagyon gyorsan elszakítani. Keménypapír (az előzőtől különböző!): nagyon rövid, gyors szakítás. Másfajta papír: nagyon rövid, gyors szakítás. Negyedik fajta papír (zsírpapír): nagyon rövid, gyors szakítás. Egy ív hosszú, vékony papír (pl. újságpapír): hosszan és halkan tépni. Utóbbi akció időtartama 4 másodpercben van meghatározva. Végezetül: papírok: hirtelen gyorsasággal, erővel összegyűrni. Holló Aurél ütőhangszeres művész Ligeti darabjához februári közös koncertünk alkalmával Nemzeti Sportot használt, ami saját bevallása szerint remekül működik. Igaz, érdeklődésemre azt is hozzátette, hogy ezek az újságlapok még a 2008-as pekingi nyári olimpia idejéből való „vintage cuccok”, és hogy a mai sajtótermékek már nem adják azt az „ízt”, amit Ligeti elképzelt. A periodikák hangszerként való felhasználására vonatkozó felvetésem tehát nem teljesen földtől elrugaszkodott. További bizonyítékként álljon itt, hogy Tan Dun (szül. 1957) kínai komponista 2003-ban Paper Concerto címmel 30 percnyi versenyművet szerzett papírokon játszó ütős-szólistára és nagyzenekarra, amelyet azóta is nagy sikerrel adnak elő világszerte.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.