Tóth Gábor Attila: Szabadláb

  • 1997. január 30.

Egotrip

Voltak idők, amikor a nyomozó hatóságok kínvallatással kényszeríthették ki a gyanúsítottak vallomását, de a spanyolcsizma és az ujjszorító alkalmazásának az alkotmányos eszmék megjelenésével bealkonyult. A nemo tenetur elve szerint senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát vagy hozzáartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolja, vagy ezzel kapcsolatban bizonyítékokat szolgáltasson. Mentességet élveznek azok is, akik bizalmi jellegű foglalkozásuknál fogva ismerhetik meg mások titkait (például orvosok, ügyvédek).

Voltak idők, amikor a nyomozó hatóságok kínvallatással kényszeríthették ki a gyanúsítottak vallomását, de a spanyolcsizma és az ujjszorító alkalmazásának az alkotmányos eszmék megjelenésével bealkonyult. A nemo tenetur elve szerint senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát vagy hozzáartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolja, vagy ezzel kapcsolatban bizonyítékokat szolgáltasson. Mentességet élveznek azok is, akik bizalmi jellegű foglalkozásuknál fogva ismerhetik meg mások titkait (például orvosok, ügyvédek).

A magyar rendőrség egyelőre nemigen vesz tudomást ezekről az elvekről. Arról most ne beszéljünk, hogy évente hány kényszervallatásra derül fény, és vajon mennyi lehet a tényleges számuk. Vannak ennél sokkal finomabb eszközök is. Mint köztudott, a rendőrség kitartó harcot folytat a tiltott drogok előállítói, terjesztői és nem utolsósorban fogyasztói ellen. Ennek keretében legutóbb az egyik kábítószerügyekben illetékes rendőrtiszt a tévében arra biztatta a szülőket és a tanárokat, hogy ha a gyereknél drogot találnak, forduljanak bizalommal hozzájuk. Az érvelés szerint így hamarabb a nyomára akadnak az ártatlan lurkókat veszélyeztető kábítószer-maffiának. A felhívás azonban csapda.

Bizonyára sok anyuka és apuka nem hallott róla, hogy tizennégy év felett a drogfogyasztás börtönbüntetéssel fenyegetett bűncselekmény. És még többen lehetnek azok, akik nem tudják, milyen szűk körben van csak lehetőség gyógykezelés választására a büntetés helyett. Éppen ezért könnyen előfordulhat, hogy a rendőrséget jóhiszeműen tájékoztató szülő néhány nap múlva előzetes letartóztatásban találja gyermekét. Még nagyobb a veszély a tanárok esetében. A hozzátartozók talán elővigyázatosabbak, míg az iskolaigazgatók hamarabb nyúlnak a telefonért, ha valamelyik diákról kiderül, hogy drogozik. Évek óta hallják a sajtóban a rémhíreket az iskolák környékén árult kábítószeres bélyegekről, a "beetetésekről". Nyilván nem járnak utána és nem tudják, hogy az egész egy faktoid, vagyis olyan tény, amely csak azóta létezik, amióta az újságokba bekerült, egyébként semmi bizonyíték nincs rá. Ezért ha azt üzeni a rendőrfőnök, hogy először őket értesítsék, hát alkalomadtán majd nem sokat teketóriáznak.

Tehát a rendőrségi felhívás nyomán megtévesztett szülők és tanárok tehetnek bejelentést olyan fiatalok ellen, akiket önszántukból sohasem jelentenének fel, és nem tanúskodnának ellenük. Emellett ma is vannak olyan esetek, amikor az iskola hatósági sugallat nélkül is rendőrkézre juttatja diákjait. Néhány középiskolai tantestület úgy tesz eleget oktatási, nevelési kötelezettségének, hogy a droghasználó tanulót kirúgja az iskolából, majd tájékoztatja, na nem a szülőket vagy valamelyik drogambulanciát, hanem a nyomozókat. A hivatástudat legszebb példáját mégis az orvosok és a mentősök adják, akik a szertől rosszul lett páciens ellátása mellett, sőt olykor ahelyett, kihívják a rendőrséget. Így nyomban sor kerülhet az első kihallgatásra, és ha a beteg állapota megengedi, akkor nem az orvosok szállítják a kórházba, hanem a rendőrök az őrsre.

Mit mondhatunk a történetek szereplőiről? A rendőrség ötlete nem okoz meglepetést. Õk mindig is a szervezett bűnözés elleni harcról beszélnek, és közben a fogyasztókat hajkurásszák. Azokról az orvosokról és tanárokról pedig, akik erkölcsi kötelességüknek tekintik, hogy részesei legyenek az ördögi droghasználók elleni küzdelemnek, az jut eszembe, amit Husz János mondott a vesztőhelyéhez buzgón rőzsét hordó asszonyságnak: "Ó, szent együgyűség!"

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.