Egotrip

Vajda Gergely Zene hetilapra

Karajan tér

Egotrip

„Herbert-von-Karajan tér

Dr. H. C. Herbert von Karajan (1908–1989) salzburgi születésű karmester, a Berlini Filharmonikusok vezető karmestere. 1933-ban belépett a Német Nemzetiszocialista Munkáspártba, és a náci rendszert karrierje előmozdítására használta fel. 1956–1960 között a Salzburgi Ünnepi Játékok művészeti vezetője, 1967-ben a Húsvéti Ünnepi Játékok megalapítója.”

 

Ezt a táblát Salzburg városa állította azon a helyi születésű hírességről elnevezett téren, amely a belvárosban, az opera- és koncertelőadások fő helyszíne, a Großes Festspielhaus egyik végénél, a hegybe vágott alagút bejárata, a Siegmundstor előtt terül el. A kezdetben az ott található Szent Blasius kórházról Spital­platznak, az 1600-as évek közepétől a bencés egyetem új épületéről Studentenplatznak, majd 1858 körül az ott működő szénamérő állomásról Heuwaagplatznak, végül 1873 körül a helyiek jótevőjeként tisztelt III. Sigismund néven hercegprímáskodó Christoph Schrattenbach grófról elnevezett tér a salzburgi városi tanács 1991. július 10-i határozata alapján vette fel a tiszteletbeli doktor, karmester nevét.

A Max Reinhardt (1873–1943) színház- és filmrendező, Hugo von Hofmannstahl (1874-1929) költő, drámaíró, novellista (na, meg Richard Strauss librettistája) és Richard Strauss (1864–1949) zeneszerző hármasával fémjelzett hőskorú Salzburgi Ünnepi Játékok hosszas tervezés és próbálkozás után 1920-ban került először megrendezésre. A részben a Bayreuthi Ünnepi Játékokkal szemben meghatározott koncepció szerint itt nem egy szerző (Wagner), egy műfaj (opera) és egy helyszín (Bayreuther Festspielhaus) állt a középpontban, hanem a színház-opera-koncert hármasa változatos szerzői gárdával a város több helyszínén, szabad téren is. Lévén Salzburg Wolfgang Amadeus Mozart szülővárosa, a nagy klasszikus zeneszerző kultusza természetesen kezdettől fogva erősen nyomot hagyott a műsorpolitikán. A legelső két operaprodukció is a Don Giovanni és a Così fan tutte volt, épp Richard Strauss vezényletével. Strauss 1922 és 1924 között a fesztivál elnöki tisztét is betöltötte, és haláláig kapcsolatban maradt az ünnepi játékokkal. A humanizmus és a béke művészeti szimbólumaként létrehozott Festspiele kezdettől fogva szálka volt a német náci rezsim szemében, amely pénzt és energiát nem kímélve igyekezett azt nyilvánosan lejáratni. Nem csak, hogy nem fukarkodtak a „bolsevik” és „zsidó” jelzőkkel, de konkrét akciókat is indítottak a fesztivál megkárosítására. Az ún. „ezermárkás tilalom” (Tausend-Mark-Sperre) 1933. májusi bevezetésével az előző évi több mint 15 ezer német látogató helyett már csak kevesebb, mint ezer érkezett. A német alkotóknak megtiltották a fellépést, miközben közvetlenül támadták a hozzájuk nem lojális művészeket, például az alapító Max Reinhardtot is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.