Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Veszedelmes káprázatok (avagy a szavak ereje)

Egotrip

Az antropológia angol mestere, Edward B. Tylor (1832-1917) írja a Primitív kultúra című művében (1871), hogy a mágiában való hit a legveszedelmesebb káprázat ("the most pernicious delusion"), amely az emberiséget valaha is gyötörte, illetve hogy a mágia a civilizáció fejlődésének primitív szakaszához tartozik. Tylor ugyanakkor jól látta, hogy a modern világban is ezernyi példája él a mágikus gondolkodásnak. Ezek közül az alábbiakban csak a verbális mágia néhány megjelenési formájáról, az ima, áldás, átok és főként eskü általános vonásairól lesz most szó, a következő írásomban pedig a káromkodás és káromlás kultúrhistóriájáról beszélek majd.

Tudósok nemzedékei fáradoztak azon, hogy pontosan definiálják a különbséget mondjuk egy szerzetes hő imája és egy szerelmi varázsige vagy ilyesféle rontáshozó formulák mormolása közt: Pemetefű, fojondár maradhac mán ettü; Fakószekér, kenderhám pihenhec mán ettü, Kilenc nagy juhászkutya jólakhac mán ebbü: Ördög nevibe ajállak, dögöjjé mög minygyá! Aquinói Szent Tamás meghökkentő állítása szerint a keresztény ima nem is arra való, hogy tudassa Istennel az ember szükségleteit és vágyait, inkább csak magunkat emlékeztetjük vele arra, hogy isteni segítségre van szükségünk (Summa, 2a2z, Q83, De oratione). A keresztény ima úgymond nem is Isten befolyásolására irányuló praktika, hanem főként egy imádási aktus (adoratio Dei). A kérdést érinti egyébként egy Voltaire nevű (kanonikusnak talán nem nevezhető) keresztény gondolkodó is. Filozófiai szótárában azt írja, hogy egyszerűen Isten kigúnyolása az a feltevés, hogy imával "rá lehet venni" őt valamire (1764). A zsidó-keresztény hagyomány mérvadó képviselői váltig erősítgetik, hogy a szavakban magukban nem rejlik eleve valamiféle titokzatos, transzcendens erő. Az imához hasonlóan az áldás (amelynek mintegy 400 példája van az "szövetségben, csak a Teremtés könyvében 88) az isteni akarat művét feltételezi, sőt a zsidó hagyomány szerint Isten közvetlen említését (Talmud, Ber. 40b).

A Bibliában a héber brakhah 'áldás' töve (b-r-k) 'átok' jelentésben is előfordul (1Kir 21:13, Jób 2:9), ahogy a magyarban és más európai nyelvekben is létezik ilyesféle használat (Mit csinál maga, az Isten áldja meg?!). A bibliai 'átok' (héber qlalah, me'erah stb.) kultúrájának ezernyi példájából itt most csak a feltételes átok működésére hívnám fel a figyelmet. A házasságtörés gyanújába esett asszonynak megátkozott keserűvizet kell innia, mert ha bűnös, akkor a víz által az Úr bizton megszárasztja az ő tomporát (4Móz 5:19). Feltételes átok az (ön)megátkozó eskütétel is, amely során az istenség előtt ünnepélyes kijelentést tevő személy úgy erősíti meg a szavait, hogy magának, hozzátartozójának az eskü megszegéséért vagy a hazugságért Isten kezétől való bűnhődést vállal. Isten helyébe persze más transzcendentális erő is léphet, vö. pl. Dögöljek meg, ha tudom, angol I'll be damned / blowed if I know. Példaként idézhetem Rabelais remekmívű eskü-átkát, amellyel a Pantagruel Elöljáró beszédét zárta: "Lelkemet, testemet, beleimet és zsigereimet az ördög öreganyjának adományozom, ha e történet során akár egyetlen szót is lódítok. Hasonlóképpen a fránc törje ki a nyakatokat, nyavalya hentergessen a földön, üszkösítse meg a rákseb a pofacsontotok, a búbospestis dagassza hónotok, verjen ki a ragya, hegedüljön a vítustánc örökös nótát talpatok alá, igen, a higanykenőcstől tüzes kiütés bújjék feneketekbe, és kénköves párában, lángok közepette szálljatok alá, mint Sodoma és Gomorra lakói, a pokol fenekére, ha fenntartás nélkül hitelt nem adtok mindannak, amit jelen könyvemben elétek tárok."

Az eskü szavainak súlyát részben az istenségre való hivatkozás, részben az ünnepélyes és különleges dikció, részben az eskütétel különleges módja erősíti. Arany János egy birtokper eseményein alapuló balladájában "a vén Márkus" csizmáját lehúzva, a puszta földön állva esküdött meg, hogy hova tartozik a vitatott határrész - ha hazudna, ne fogadja be a sír, vesse ki testét a föld (A hamis tanú, 1852). A földeskü bevett módja és formulája volt ez sok évszázadon át. Ennél különlegesebb külsőségekre volt szükség, ha az eskütevő nem volt keresztény (azaz jogilag nem minősült teljes értékű személynek), a bíróságok ötletes verbális és rituális rekvizitumokkal ékes eskütételt követeltek meg a tanútól: a zsidókat kötelezték a zsidóeskü (iuramentum iudaeorum ~ more iudaico) letételére. A zsidóeskü intézménye az 5. században alakult ki, Franciaországban 1846-ig, Romániában viszont például 1912-ig érvényben volt. A zsidóknak különleges esküformulát kellett elmondaniuk, miközben a tízparancsolat tábláját (ritka esetben egy tóratekercset) érintették a kezükkel. Németországban a zsidók az esküt általában furcsa sipkában tették le, egy nőstény disznó lenyúzott bőrén mezítláb állva, miközben a bíró pálcáját kellett fogniuk. A tanúvallomás megbízhatóságát a megaláztatás valószínűleg nem növelte, de feltétlenül alkalmas volt arra, hogy tájékoztassa a tanút az aktuális alá- és fölérendeltségi viszonyokról.

A zsidóeskü intézménye a múlté, viszont a hierarchia éreztetésének a brutális gyönyörűsége ma is velünk van. 2011-ben a világ országainak zömében semmiféle közhivatalt nem viselhet az, aki nem teszi le a többségi társadalom által megkövetelt, tipikusan vallási jellegű elemeket tartalmazó esküt. Bár az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 1961-ben döntést hozott, hogy "a közhivatal viseléséhez vallási kritérium megkövetelése alkotmányellenes", ma 14 államban gyakorlatilag elkerülhetetlen a keresztény többség által kialakított eskü letétele (és a bírósági tanúk keresztény esküje is kötelező). Emlékezetes Keith Ellison, az első muszlim honatya esete, aki ragaszkodott hozzá, hogy a Koránra tehesse le a kongresszusi esküt 2007 januárjában. Több államban ma sem lehet még a városi tanács tagja sem egy ateista személy, amennyiben az nem hajlandó kimondani az "Isten engem úgy segéljen" (So help me God) formulát. A tapasztalat persze az, hogy bírósági úton el lehet érni, hogy mentesüljön a hazugság kényszere alól a közhivatalt viselni kívánó személy (mint 2009 végén Cecil Bothwell esetében - Asheville, Észak-Karolina).

De Amerika messze van. Lamm Vanda és Peschka Vilmos Jogi Lexikona (1999) szerint a bírósági és hivatali esküt a magyar jog nem ismeri el, ami teljesen logikus, hiszen a szekularizált államban nincs helye szakrális fogadalmi gesztusoknak. Ugyanakkor a köztisztviselők, katonák, ügyvédek, bírák, ügyészek, hegyőrök és halőrök, hites könyvvizsgálók stb. mind esküt tesznek. A hagyományos eskü lényege azonban annak a kifejezése volt, hogy az esküt tevő a világi tekintély fölött (bíróság, szerződő felek stb.) Isten tekintélyét ismeri el, és annak büntetését féli. Ma az eskütétel gesztusa viszont Magyarországon és talán a világon általában aligha tartalmaz ilyesféle mágikus-szakrális elemet. Csak azt jelzi, hogy félünk a vélt vagy valós többségi akarattól, és igyekezünk még annál is kisebbre összehúzni magunkat, mint amekkorák valóban vagyunk.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.