Élet + Mód

Atörténelem ítészei javarészt osztják azt a nézetet, hogy a német nemzet annak ellenére és azáltal jött létre, hogy az európaiság egészen a kétpólusú világrend kialakulásáig nem élhetett németellenesség nélkül. Európa hagyományosan fél(t) a németektől, a háború után inkább már csak ők saját maguktól. Bailey ezt a félszt tekinti rögeszmének, amibe belevonja a német népek egymás iránti ellenérzéseit. Mert azt már a bevezetőben leszögezi, hogy "a németek" mint olyan nincs is, csak német népcsoportok léteznek. "Lehet-e nagyobb különbséget elképzelni, mint ami egy protestáns hannoveri és egy katolikus bajor között van?" - teszi fel a kérdést. Erről később sem feledkezik meg, amikor kitér a rajnai, a dél- és északnémetekre, a keletporoszokra, illetve az osztrák, a szudéta- vagy a prágai németekre. A politikai és kulturális egység hiánya miatt "belső diaszpórában", "szellemi emigrációban" élő németeket Izrael gyermekeihez hasonlítja. Ezt a párhuzamot visszavetíti a poroszokra is: ők is hasonló földrajzi adottságok és politikai fenyegetettség mellett váltak politikai nemzetté. Amikor az izraeliek, "a világ egyetlen faji alapon szervezett internacionalistái" a hatnapos háborúban elfoglalták Jeruzsálem óvárosát, egy osztag katona a tábori rabbi vezetésével vezényszóra kezdett imádkozni. Bailey visszaemlékszik, amint egy osztrák kolléga felsóhajtott: "Atyaúristen, a porosz imához!"

"Jó, hát akkor itt fogunk élni" - mondja az anya két gyerekének a Megáll az idő című film elején. Ezzel a mondattal kezdődhetne minden prózai munka: itt, bárhol, elkezdjük az életet, ebben a térben és időben fogunk élni, vagy nem fogunk, vagy csak túlélni fogunk, vagy éppen meghalunk, de mindez élet lesz: nyelv, szereplők és történetek. Háy novellafüzérének "itt"-je a gyerek-, illetve kamaszkor: apák, anyák, nagyanyák, pereputty, kertek, csatornák, biciklik, veteményesek, kollégiumok, haverok, csajok, Buda és Pest, 60-as évek, 70-es évek, és a rockzene. A túlnyomórészt az ÉS-ben, a "vonal alatt" megjelent elbeszélések feszes könyvet adnak ki, takarékosan szűkre szabott világot.

"Egy terhes lány, plusz egy pisztoly, plusz egy gazdag vőlegény, plusz egy boldogtalan szerelem, plusz egy kis szobafilozófia, plusz stressz, plusz idegbaj, plusz kábítószerek, plusz technozene, az mennyi?" - ezt a kérdést teszi fel magának Tyoma a regény közepén, ironikusan összefoglalva Bolmat könyvének lényegét, melynek történetesen saját maga a "főhőse". Ez a főhősség éppen olyan véletlenszerű, mint minden más ebben a történetben, leginkább Tyoma számára. Miért lett regényhős egy átlagos, morcos szentpétervári fiatalember kókadt pöccsel - hogy Bolmat stílusában jellemezzük - és zombiszerűen szedált barátnője, Marina?

Szemlátomást kevesebb lett Budapesten a kutyapiszok, legalábbis a belső kerületekben. A Fővárosi Önkormányzat évek óta tartó erőfeszítései eredményének tudja be a javulást, ám a különböző akciókról a kutyások nagy része nem szerez tudomást - így csak az az örvendetes konklúzió marad, hogy a gazdik szemlélete is változott.

Magyar Narancs: Miért ezt a korosztályt választotta?

Belgrád felé azon morfondírozunk, kinek is kéne drukkolni. A hangulatról, a szurkolókról legendákat sző a futballszerető nép: néhány éve egy bajnokin állítólag RPG-vel (vállról indítható rakétával) feddték meg a konkurens tábort.

Magyarországon játszott, és történelmi verést kapott a tavalyi világbajnok szlovák hokiválogatott. Noha a magyar jégkorong egyre figyelemreméltóbb eredményeket szállít, a sportpolitika még mindig úgy kezeli, mintha az eszkimójégkrémmel hozták volna be Alaszkából.

Magyar Narancs: Főleg Indonéziában készítette ezeket a képeket, és most Pápua Új-Guineába indul. Miért kell ilyen messzire utaznia?

Nagyméretű, kerámiából és kőből készült műpéniszek a vitrinben. Obszcén porcelánfigurák előtt nevetgélő látogatók. Zavart összekacsintások. A kukkolásra Erotika a népi kultúrában címmel a szolnoki Damjanich Múzeum biztosított lehetőséget.

Három és fél évig heti rendszerességgel mosolygott ránk az Auchan termékkatalógusából.

Az idei Nobel-békedíjat az ötvenhat éves iráni Sirin Ebadi kapta a demokráciáért, különösen a nők és a gyermekek jogaiért vívott harcáért.

Tekintve, micsoda forradalmi változást hozott annak idején a nők számára kifejlesztett tabletta, érdemes meggondolni, miért lesz ez jó a férfiaknak.

"Szárba szökkent Heller Ágnes" - mondta nemrég egy irodalmár Kiss Noémiről. Hasonlata azt illusztrálja, hogy szerzőnk csupán az elején tart egy csillogó, nagy ívű pályának. Mások szerint az sem lehetetlen, hogy ő lesz az ELTE első női rektora.

"A nők azt mondják, hogy a nyelv, amit beszélünk, megmérgezi a hangrést, a nyelvet, a szájpadlást, az ajkakat. Az, amit beszélünk, olyan szavakból áll, melyek megölnek minket. Azt mondják, a nyelv, amit beszélünk, olyan jelekből áll, melyek, ha rendeltetésszerűen használjuk őket, olyan jelentéssel bírnak, amit a férfiak adtak nekik."