85 ezren hagyták el tavaly Budapestet

  • narancs.hu
  • 2021. október 19.

Élet + Mód

Az elköltözők leginkább Pest megyére és a Balaton környékére váltották a fővárost.

Budapestre tavaly szűk 68 ezren költöztek, miközben 84 ezren úgy döntöttek, maguk mögött hagyják a fővárosi létet – emiatt a város lakossága 16 ezerrel csökkent - írja a 24.hu a KSH adatai alapján.

Mindeközben az országban történeő belső migráció mértéke csökkent: 2020-ban Magyarországon 566 ezer embernek lett új lakcíme, ez 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 300 ezren ideiglenesen jelentkeztek be valahova, 260 ezren viszont lakóhelyet váltottak; de 40–59 éveseket leszámítva minden korosztályban kevesebben költöztek 2020-ban, mint 2019-ben.

A megyék közül egyedül a keleti részben látható elvándorlási jelenség: Borsodból például 3700-zal , Szabolcsból 4000-el többen mentek el, mint ahányan odaköltöztek. Az adatok alapján viszont úgy tűnik, egyre többen választják Fejér megyét és a Balaton környékét.

Pest megyéből 77 ezren költöztek el, viszont 92 ezren választották lakhelyül – 38 ezren Budapestről érkeztek, míg 31 ezren Pest megyén belül költöztek. Budapesten belül 2020-ban 43 ezernél többen döntöttek úgy, hogy kerületen belül költözködnek, míg közel 58 ezer budapesti kerületet váltott. A legtöbben (4700 és 4900 fő között) a XI., a XIII. és a XIV. kerületet választották. A lakóhelycserék adatai jól mutatják, hogy nőtt a külsőbb kerületbe költözés igénye.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.