Az EU-ban Magyarországon az egyik legmagasabb a halálozási arány

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. július 16.

Élet + Mód

Nálunk csak négy ország teljesít rosszabbul.

Keringési rendszeri betegségekben, elsősorban szívrohamban vagy agyvérzésben hal meg a legtöbb ember az Európai Unióban, a második leggyakoribb halálok a különféle rákos megbetegedés – írta keddi értékelésében az EU statisztikai hivatala (Eurostat).

A friss jelentés szerint 2016-ban 5,1 millió volt a halálozások száma az EU-ban, mintegy 80 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Közülük 1,7 millióan 75 év alattiak voltak, 1,5 millióan 75 és 85 év közöttiek, 1,9 millióan pedig 85 évnél idősebbek.

Valamivel több mint 1,8 millióan különböző keringési rendszeri betegségekben haltak meg, 1,3 millióan rákban. Előbbi a halálesetek 36 százalékát, utóbbi a 26 százalékát tette ki.
A keringési rendszeri betegségek jelentették a legfőbb halálokot 24 EU-tagországban, míg Dániában, Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában ez a rák volt.

  • A vezető halálokok tekintetében a harmadik helyen a légzőszervi megbetegedések álltak, amelyek következtében 422 ezer ember vesztette életét (8 százalék);
  • balesetekben és egyéb külső okok miatt 237 ezren (5 százalék) haltak meg;
  • emésztőrendszeri megbetegedésekben 222 ezren (4 százalék);
  • mentális zavarokban – például demenciában – 220 ezren (4 százalék);
  • idegrendszeri betegségekben – például Alzheimer-kórban – pedig 219 ezren (4 százalék).


Az Európai Unióban 100 ezer lakosra átlagosan 1002 halálozás jutott 2016-ban.

Az ezer lakosra vetített legalacsonyabb halálozási arányt Spanyolországban (829), Franciaországban (838), Olaszországban (843), Máltán (882), Luxemburgban (905), valamint Svédországban (913) regisztrálták. A skála másik végén Bulgária (1602), Lettország és Románia (1476), Litvánia (1455) és Magyarország (1425) található.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.