Élet + Mód

Egy törökszentmiklósi ház használaton kívüli kútjának mélyén találták meg a városban 1953. október 13. és 1954. augusztus 14. között eltűnt lányok - többségükben gyerekkorúak - holttestét. A házban lakó 20 éves Jancsó Ladányi Piroska már a felfedezés napján - 1954. szeptember 3-án - beismerő vallomást tett, anyja, a szintén ott élő Jancsó Borbála tagadta, hogy tudomása lett volna a gyilkosságokról.

Nemrégiben Újpest hőskorát igyekeztünk bemutatni, ám helyhiány miatt ki kellett hagynunk a legismertebb "pre-újpesti" objektumot.

"Kerek a blini, aranysárga és tűzforró, mint a nap, a csodás idők, gazdag termés, harmonikus házasság és egészséges gyermekek jelképe" - hasonló szavakkal illette a leghíresebb orosz palacsintát Alexander Ivanovics Kuprin, az 1900-as évek elejének orosz regényírója (Párbaj). A blini évszázadok óta az orosz étkezés egyik legfontosabb része, az összes palacsintaféle közül talán ma is a legnépszerűbb, a nemzetközi gasztronómiában is a legismertebb.

A belvárosi Szarka utca rövid és jelentéktelen, lehetetlen megjegyezni, hol is van, biztos mindig máshol. Valójában két percre sincs a Szabadság híd pesti hídfőjétől, a Váci utcába fut bele, akár egy hőzöngő kissrác a pofonba.

A HIV-fertőzés több mint tizenöt éve "karbantartható". A beteg megfelelő terápia mellett ugyanolyan hosszú, ugyanolyan teljes életet élhet, mint a hazai átlagpolgár - csak ezt a közvélemény és az egészségügyi dolgozók egy része sem veszi tudomásul.

"Szolgálhatom?" - kérdezné Kiss M. Jenő nyugállományú őrnagy IV. Károlytól, ha valamilyen csoda folytán találkozhatna az utolsó magyar királlyal. A banki biztonsági őrként dolgozó gyűjtő több mint tízezer darabos Károly-kollekciója (is) egyedülálló.

A Lánchíd utca szép csendben vált idegenforgalmi szolgáltatóvá, csoda, hogy régebben (a 20. században) senkinek nem jutott eszébe, hogy az amúgy turistáktól hemzsegő környéket e hasznos és nemes cél szolgálatába állítsa.

Magyarország egyik legnagyobb középülete előtt százméteres sorok vártak a bebocsáttatásra, amikor hatvan évvel ezelőtt a Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából rendezett kiállítás töltötte be a mai Néprajzi Múzeum több mint negyven termét.

Hol van már a vállalati beutalók kora? Amikor a bélatelepi nyaralóban egy esős nap délutánján összeült az asztalok körül felnőtt és gyerek, az apukák ultiztak, az anyukák römiztek, a gondnok néni a többieknek kiadta a szekrénykéjéből a Ki nevet a végén?-t, menősebb helyeken a Gazdálkodj okosan!-t, s aki későn futott, annak csak dominó került (amiről elég hamar kiderült, hogy simán veri az egész mezőnyt).

Prágába már két hete beszökött a húsvéti készülődés szele. Ennek egyik legszembetűnőbb bizonyítékául a piacokon, valamint a közértek és konyhai szaküzletek kirakataiban felbukkanó, ücsörgő bárány alakú sütőforma szolgált.

Két hete nyerte el az egyik legrangosabb kitüntetést, a matematikai Nobel-díjként is aposztrofált Abel-díjat. A már évtizedek óta az amerikai Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékén oktató Szemerédi Endre az általa művelt szakterület különlegességéről, a matematika magánvaló szépségéről és sokszor jeles felfedezők számára is láthatatlan távlati hasznáról beszélt nekünk, továbbá arról is, mit tartanak a számok, halmazok és gráfok tudósai egymás szakterületéről.