étel, hordó

Pesti Vendéglő

  • ételhordó
  • 2012. május 26.

Gasztro

Az egyszerű elnevezés kétélű dolog. Ha beválik, könnyen legenda kerekedhet belőle, vaskos névelővel megtámogatva, de ha nem - és erre nagyobb az esély - azonnal a jelentéktelenség homályába vész. A Ráday utcában nem divat egyszerűnek lenni. Hemzsegnek az eszkimók, s noha fókából egyelőre nincs hiány, logikus, hogy szinte mindenki színes szőrmével dolgozik. Azért a sok megjegyezhetetlen, de feltűnő név között akad kivétel. Például a Pesti vendéglő könnyen megjegyezhető, kézenfekvő elnevezés, de egyből valami nagy (és éppen ezért rovott) múltú intézmény ugrik be. Bár a Pesti vendéglő nem ilyen. Szinte gyerekcipőben jár - 2008-ban nyílt -, ráadásul van egy névrokon a Paulay Ede utcában, és a két hely között mintha nem lenne kapcsolat, brandről, franchise-ról nincsenek információink.

A berendezés, a dekoráció a "magyar vonalra" teszi le a garast. A klasszikus múltidézés mellett - berendezési tárgyak a nagymama konyhájából, fotográfiák a régi Ráday utcáról - a nyolcvanas évek is visszaköszönnek: a hatalmas kalocsai mintás falfestmény (barna alapon!) a méltán elfeledett Paprika gyorsétterem-hálózat dizájnját juttatja eszünkbe. A választék szerencsére változatosabb, mint akkoriban volt, de itt is a hazai ízek dominálnak.

A gulyásleves (790 Ft) pont olyan, amit turistamenüben szoktak osztogatni. Jó paprikás, jó kevés hús van benne, de egy idegennek tán így is különlegesnek hat. Nekünk inkább hiányérzetünk marad utána, bár elég nagy adag. A borjúbécsinek (1980 Ft) sem a mennyiségével van bajunk, inkább az állagával - a kelleténél puhább. A krumplipürét viszont jól eltalálták. Az articsókasaláta főtt tojással (980 Ft) pedig fantasztikus. Ugyanezt mondjuk az aranygaluskáról (780 Ft) is. Remek arányok, jól eltalált cukorfokozat, a sziruposság a jó ízlés határán belül. Ha ehhez hozzátesszük a viszonylag alacsony árképzést, a hibái ellenére a Pesti vendéglő ideális lehet a betoppanó külföldi vendégeknek, mint a természetes szükségletek kielégítésére szolgáló minimálprogram.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.