Úgy tűnik, a Prágában töltött öt hosszú gyermekkori év sem volt elegendő ahhoz, hogy a cseh gasztronómia meghatározó szerepet játsszon a konyhámban és az írásaimban, bármennyire is igyekszem magamból elővarázsolni a sorsfordító élményeket. A sörözés akkortájt nyilvánvalóan nem volt napirenden (azóta sem), így még a sokak által kultivált sörkorcsolyák (az utopenec, azaz ecetes, hagymás lében eltett krinolin vagy a tlacenka, azaz disznósajt) sem hatottak meg.