chili&vanília

Bubeleh

Gasztro

Nem mondhatnám, hogy éppen a "pászkaszezon" közepén lennénk, az alább ajánlott maceszpalacsinta azonban szezonon kívül is nagyszerű, ráadásul roppant jól passzolnak hozzá az évszak aktuális gyümölcsei, a meggy, a málna és társaik.

A pászka kovásztalan kenyér, amit a zsidó hagyományok szerint pészahkor, ünnepi kenyérként fogyasztanak. Elkészítésének aranyszabálya, hogy a szárazon tartott liszt és a víz nem érintkezhet egymással tizennyolc percnél tovább, ha az összekeveréstől a sütésig hosszabb idő telne el, akkor már megindulna az erjedési, kovászosodási folyamat. Pászkát nemigen készít senki házilag, a kamrában viszont érdemes mindig tartani, ugyanis kitűnő fogásokat és csemegéket lehet belőle kreálni. A maceszgombócon túl is van ám élet! Itthon is felbukkant már itt-ott például a maceszos lasagna vagy az amerikai gasztromédiában igen divatos, csokoládéval bevont, karamellizált pászka. Az egyik legizgalmasabb forrás és ihletadó azonban a mediterrán és a zsidó konyha nagyasszonyának, Claudia Rodennek a lenyűgöző kötete, a The Book of Jewish Food. A pászkafánk, a maceszliszttel készülő fánk (friteches-sfereet-beignets de paques) például észak-afrikai származású - főleg Tunéziában és Algériában terjedt el -, és mézes sziruppal van átitatva. Hasonló rokona az alábbi palacsinta is, amely az elzászi zsidó konyha öröksége. De találunk a kötetben például sós maceszpitét is, fűszeres bárányhússal, pirított fenyőmaggal töltve, vagy ugyanezt spenóttal, túróval - az utóbbi az Oszmán Birodalom spanyol-zsidó gasztronómiájának izgalmas hagyatéka.

Bubeleh - elzászi mazsolás maceszpalacsinta

Hozzávalók (8 darab)

2 tojás

8 dkg maceszdara (vagy finomra

darált pászkalap)

1,4 dl víz

csipetnyi só

2 evőkanál nádcukor

csipetnyi fahéj

2 evőkanál durvára vágott dió

4 evőkanál mazsola

A sütéshez olaj

A tálaláshoz mézes tejföl,

gyümölcsök

Felverjük a tojást, és hozzáadjuk a maceszdarát (ha nem kapunk, sima pászkalapot robotgépben daráljunk teljesen finomra). Hozzáöntünk annyi vizet, hogy palacsintatésztánál valamivel sűrűbb masszát kapjunk. Hozzáadjuk a sót, cukrot, fahéjat, mandulát és a beáztatott mazsolát. Összekeverjük. Tíz percig állni hagyjuk, hogy a pászkaliszt kissé megszívja magát. Serpenyőben olajat forrósítunk, majd olajba mártott kanállal beleszaggatjuk a palacsintákat. (Ebből a mennyiségből vagy 8 darab 10 centiméter átmérőjű palacsinta vagy 4 nagy lesz.) Mindkét oldalán aranyszínűre sütjük. Hideg mézes tejföllel és szezonális gyümölcsökkel, esetleg vaníliafagylalttal, vaníliasodóval, lekvárral vagy tejszínhabbal tálaljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.