chili&vanília

Bubeleh

Gasztro

Nem mondhatnám, hogy éppen a "pászkaszezon" közepén lennénk, az alább ajánlott maceszpalacsinta azonban szezonon kívül is nagyszerű, ráadásul roppant jól passzolnak hozzá az évszak aktuális gyümölcsei, a meggy, a málna és társaik.

A pászka kovásztalan kenyér, amit a zsidó hagyományok szerint pészahkor, ünnepi kenyérként fogyasztanak. Elkészítésének aranyszabálya, hogy a szárazon tartott liszt és a víz nem érintkezhet egymással tizennyolc percnél tovább, ha az összekeveréstől a sütésig hosszabb idő telne el, akkor már megindulna az erjedési, kovászosodási folyamat. Pászkát nemigen készít senki házilag, a kamrában viszont érdemes mindig tartani, ugyanis kitűnő fogásokat és csemegéket lehet belőle kreálni. A maceszgombócon túl is van ám élet! Itthon is felbukkant már itt-ott például a maceszos lasagna vagy az amerikai gasztromédiában igen divatos, csokoládéval bevont, karamellizált pászka. Az egyik legizgalmasabb forrás és ihletadó azonban a mediterrán és a zsidó konyha nagyasszonyának, Claudia Rodennek a lenyűgöző kötete, a The Book of Jewish Food. A pászkafánk, a maceszliszttel készülő fánk (friteches-sfereet-beignets de paques) például észak-afrikai származású - főleg Tunéziában és Algériában terjedt el -, és mézes sziruppal van átitatva. Hasonló rokona az alábbi palacsinta is, amely az elzászi zsidó konyha öröksége. De találunk a kötetben például sós maceszpitét is, fűszeres bárányhússal, pirított fenyőmaggal töltve, vagy ugyanezt spenóttal, túróval - az utóbbi az Oszmán Birodalom spanyol-zsidó gasztronómiájának izgalmas hagyatéka.

Bubeleh - elzászi mazsolás maceszpalacsinta

Hozzávalók (8 darab)

2 tojás

8 dkg maceszdara (vagy finomra

darált pászkalap)

1,4 dl víz

csipetnyi só

2 evőkanál nádcukor

csipetnyi fahéj

2 evőkanál durvára vágott dió

4 evőkanál mazsola

A sütéshez olaj

A tálaláshoz mézes tejföl,

gyümölcsök

Felverjük a tojást, és hozzáadjuk a maceszdarát (ha nem kapunk, sima pászkalapot robotgépben daráljunk teljesen finomra). Hozzáöntünk annyi vizet, hogy palacsintatésztánál valamivel sűrűbb masszát kapjunk. Hozzáadjuk a sót, cukrot, fahéjat, mandulát és a beáztatott mazsolát. Összekeverjük. Tíz percig állni hagyjuk, hogy a pászkaliszt kissé megszívja magát. Serpenyőben olajat forrósítunk, majd olajba mártott kanállal beleszaggatjuk a palacsintákat. (Ebből a mennyiségből vagy 8 darab 10 centiméter átmérőjű palacsinta vagy 4 nagy lesz.) Mindkét oldalán aranyszínűre sütjük. Hideg mézes tejföllel és szezonális gyümölcsökkel, esetleg vaníliafagylalttal, vaníliasodóval, lekvárral vagy tejszínhabbal tálaljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.