"A szabadságról írnék" - Fritz Zsuzsa, Bálint Ház

  • rés a présen
  • 2013. augusztus 2.

Lokál

Nyolc éve vezeti a Bálint Házat - Fritz Zsuzsával, a zsidó közösségi ház igazgatójával beszélgettünk.

rap: Mi volt az elképzelésed a Bálint Ház arculatának kialakításáról, amikor nyolc éve felkértek a vezetésére, és mi valósult meg ebből mára?

Fritz Zsuzsa: A legfontosabb feladatunk a ház csapatával az volt, hogy kitaláljuk, mi is a szerepe egy zsidó közösségi háznak a 21. században Budapesten. Hosszú gondolkodás után alakítottuk ki a missziót, ami a következőkről szól: egy erős, párbeszédre és együttműködésre képes, önfenntartó, folyamatosan fejlődő magyar zsidó közösség létrejöttének katalizálása. Egy pozitív alapokon nyugvó, a jelenben álló és a jövő felé tekintő, kortárs zsidó identitás kialakítása. A hagyományos zsidó értékek (a család tisztelete, a tanulás, a szellemiek szeretete, aktív társadalmi részvétel) integrálása a jelenbe. Egy minden generációt megszólító és a közöttük lévő kapcsolatokra építő, azokat erősítő zsidó közeg megteremtése. A társadalmi igazságosság erősítése, az ember és a demokratikus pluralizmus képviselete. Miután ezeket megfogalmaztuk, elkezdtünk olyan programokat építeni, olyan partnereket találni, amelyek, akik segítenek ennek a küldetésnek a beteljesítésében.

false

 

Fotó: Bodrogi Dávid

rap: Milyen a személyes kapcsolatod a zsidó hagyományokkal?

FZS: Tartom a hagyományok egy részét, de kevésbé vallási, inkább közösségi és kulturális okokból, mert számomra ezek a hagyományok jelentik a hovatartozás érzését. Szeretném, ha minél többen ismernék meg a zsidó hagyományok pozitív erejét, a közösségi érzést.

rap: Mik a legfontosabb programok a házban?

FZS: Nehéz választani, mert egy közösségi ház vezetőjeként ugyanolyan fontosnak tartom a jiddisül beszélők körét, mind egy komoly, több száz nézőt megszólító beszélgetést. Mégis, talán azokat a programokat emelném ki, melyek a missziónkra épülnek, melyek részben azzal a céllal születnek, hogy körülöttünk egy nyitottabb, átláthatóbb, a sokszínűséget a kis- és nagyközösségben is szerető és elfogadó társadalom épülhessen. Szeptember 15-én egy nagy nyitó utcabállal kezdjük az évadot, mely a Nyitott Ajtók Napja nevet viseli.

rap: Miről szól a Hanyas vagy? című pályázatotok?

FZS: Sokféle társadalmi kérdésre keressük a válaszokat, és az egyik a generációs hidak léte, hiánya. Közösségi házként mindenképpen szeretnénk közelebb hozni egymáshoz a nemzedékeket, hiszen nagyon sok mindent tudnak egymástól tanulni, már csak az emlékezet kérdéseiben is. Ezzel a pályázattal azt szeretnénk elérni, hogy minderre felhívjuk a figyelmet, és hogy megnézzük, milyen különbségek és hasonlóságok vannak a különböző generációk között. A Hanyas vagy? az én nemzedékemnek alapszövege volt, pedig 66-os vagyok, és nem 28-as. Nekem is nagyon sokat jelentett azzal kapcsolatosan, hogy kik is vagyunk, miket hozunk magunkkal. Bizonyos mondatait a mai napig kívülről fújom. S ha ez így van, biztos sokan lesznek, akiket majd megihlet ez a szöveg újra, legyenek fiatalabbak vagy akár idősebbek. Jó lenne megtalálni mindannyiunk félszavait, hogy újra elkezdhessük megérteni egymást, és így elkezdhessük azokat a fontos beszélgetéseket, amiken a jövőnk alapszik. Izgatottan várjuk a pályamunkákat! A kiírás megtalálható a weboldalunkon (web.balinthaz.hu).

rap: Ha pályáznál, miről írnál?

FZS: A szabadságról írnék. A határtalanságról. Az érzésről, amikor úgy mehetek át országhatárokon, hogy nem állítanak meg, hogy nem szorul össze a gyomrom. A szabadság értékéről, az azzal járó felelősségről. Zsidóként mindenkinél jobban tudjuk: szabadnak lenni érték és feladat egyben. Abban a pillanatban, hogy kiszabadultunk Egyiptomból, és megízlelhettük a szabadságot, rögtön 613 parancsolat került a vállunkra. Jó lenne, ha mindenki értékelné a szabadságot. Én 66-osként mindenképpen nagyra értékelem, "5773-asként" (a zsidó időszámítás szerint) pedig még jobban is talán.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.