"A szabadságról írnék" - Fritz Zsuzsa, Bálint Ház

  • rés a présen
  • 2013. augusztus 2.

Lokál

Nyolc éve vezeti a Bálint Házat - Fritz Zsuzsával, a zsidó közösségi ház igazgatójával beszélgettünk.

rap: Mi volt az elképzelésed a Bálint Ház arculatának kialakításáról, amikor nyolc éve felkértek a vezetésére, és mi valósult meg ebből mára?

Fritz Zsuzsa: A legfontosabb feladatunk a ház csapatával az volt, hogy kitaláljuk, mi is a szerepe egy zsidó közösségi háznak a 21. században Budapesten. Hosszú gondolkodás után alakítottuk ki a missziót, ami a következőkről szól: egy erős, párbeszédre és együttműködésre képes, önfenntartó, folyamatosan fejlődő magyar zsidó közösség létrejöttének katalizálása. Egy pozitív alapokon nyugvó, a jelenben álló és a jövő felé tekintő, kortárs zsidó identitás kialakítása. A hagyományos zsidó értékek (a család tisztelete, a tanulás, a szellemiek szeretete, aktív társadalmi részvétel) integrálása a jelenbe. Egy minden generációt megszólító és a közöttük lévő kapcsolatokra építő, azokat erősítő zsidó közeg megteremtése. A társadalmi igazságosság erősítése, az ember és a demokratikus pluralizmus képviselete. Miután ezeket megfogalmaztuk, elkezdtünk olyan programokat építeni, olyan partnereket találni, amelyek, akik segítenek ennek a küldetésnek a beteljesítésében.

false

 

Fotó: Bodrogi Dávid

rap: Milyen a személyes kapcsolatod a zsidó hagyományokkal?

FZS: Tartom a hagyományok egy részét, de kevésbé vallási, inkább közösségi és kulturális okokból, mert számomra ezek a hagyományok jelentik a hovatartozás érzését. Szeretném, ha minél többen ismernék meg a zsidó hagyományok pozitív erejét, a közösségi érzést.

rap: Mik a legfontosabb programok a házban?

FZS: Nehéz választani, mert egy közösségi ház vezetőjeként ugyanolyan fontosnak tartom a jiddisül beszélők körét, mind egy komoly, több száz nézőt megszólító beszélgetést. Mégis, talán azokat a programokat emelném ki, melyek a missziónkra épülnek, melyek részben azzal a céllal születnek, hogy körülöttünk egy nyitottabb, átláthatóbb, a sokszínűséget a kis- és nagyközösségben is szerető és elfogadó társadalom épülhessen. Szeptember 15-én egy nagy nyitó utcabállal kezdjük az évadot, mely a Nyitott Ajtók Napja nevet viseli.

rap: Miről szól a Hanyas vagy? című pályázatotok?

FZS: Sokféle társadalmi kérdésre keressük a válaszokat, és az egyik a generációs hidak léte, hiánya. Közösségi házként mindenképpen szeretnénk közelebb hozni egymáshoz a nemzedékeket, hiszen nagyon sok mindent tudnak egymástól tanulni, már csak az emlékezet kérdéseiben is. Ezzel a pályázattal azt szeretnénk elérni, hogy minderre felhívjuk a figyelmet, és hogy megnézzük, milyen különbségek és hasonlóságok vannak a különböző generációk között. A Hanyas vagy? az én nemzedékemnek alapszövege volt, pedig 66-os vagyok, és nem 28-as. Nekem is nagyon sokat jelentett azzal kapcsolatosan, hogy kik is vagyunk, miket hozunk magunkkal. Bizonyos mondatait a mai napig kívülről fújom. S ha ez így van, biztos sokan lesznek, akiket majd megihlet ez a szöveg újra, legyenek fiatalabbak vagy akár idősebbek. Jó lenne megtalálni mindannyiunk félszavait, hogy újra elkezdhessük megérteni egymást, és így elkezdhessük azokat a fontos beszélgetéseket, amiken a jövőnk alapszik. Izgatottan várjuk a pályamunkákat! A kiírás megtalálható a weboldalunkon (web.balinthaz.hu).

rap: Ha pályáznál, miről írnál?

FZS: A szabadságról írnék. A határtalanságról. Az érzésről, amikor úgy mehetek át országhatárokon, hogy nem állítanak meg, hogy nem szorul össze a gyomrom. A szabadság értékéről, az azzal járó felelősségről. Zsidóként mindenkinél jobban tudjuk: szabadnak lenni érték és feladat egyben. Abban a pillanatban, hogy kiszabadultunk Egyiptomból, és megízlelhettük a szabadságot, rögtön 613 parancsolat került a vállunkra. Jó lenne, ha mindenki értékelné a szabadságot. Én 66-osként mindenképpen nagyra értékelem, "5773-asként" (a zsidó időszámítás szerint) pedig még jobban is talán.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.