A hét vezér és a legelésző teknősbéka – A veszprémi állatkert

Lokál

Nem csak az ötéves gyerek tévedhet el, egy komplett turistacsoport is idegenvezetőstül. Ha nem lenne a Bakony, a város tüdejének mondanánk – úgy terül el a város határában, mint Sobri Jóska két adag birkapörkölt után. A veszprémi állatkertben jártunk.

Sajátos, de nem éppen hízelgő kép alakult ki a vidéki állatkertekről. Láttunk mi már zoo-nak nevezett hátsó udvart kajmánnal, teknőssel, és ha már úgy is ott laknak, néhány baromfival, víz alatti várost guppival, aranyhallal, vadasparkot húsvéti nyúllal, mangalicával. Persze, régóta tudjuk, hogy Veszprémben ennél jóval többről van szó, ám a gazdag állat- és növényvilág a legmerészebb várakozásainkat is felülmúlta.

Ami a méreteket illeti, a Kittenberger Kálmánról elnevezett park mellett a fővárosi állatkert is eltörpül. Aki felkészületlenül érkezik vagy csak beugrana pár percre, csúnyán megjárhatja: a Veszprém Zoo egész napos program, az átlagon felüli állóképesség jól jöhet, ha nem csak a bejárat után sorakozó ketrecekre vagyunk kíváncsiak. Az állatok mellett a Bakony növényvilágát is tanulmányozhatjuk az e  célra kialakított tanösvényen, de van itt komplett szavanna zebrával, zsiráffal, antiloppal (korábban legelő), és persze kalandpark is.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Akkor most sorolhatnánk, miféle állatok laknak itt, hiszen a hópárductól az ecsetfülű disznóig meglehetősen soktételes az állatkerti szimfónia. Az egzotikum éppúgy jelen van, mint a hazai ízek, ám állatban is főleg a lépték a lenyűgöző. Szinte senki nincs egyedül, és még a tengerimalacnak is akkora házat építettek, hogy az balatoni nyaralónak is beillene. De a nagyvadak is kedvükre grasszálhatnak, sehol nem láttunk szívszorító fel-le járkálást a ketrecekben. Láttunk viszont füvet legelő teknősbékát, homokban hanyatt fekve fetrengő lámát, hóbaglyot, ami nem csak azért nem hasonlított Boross Péterre, mert kerülte a feltűnést. És persze van állatsimogató, sőt a makik között is kedvünkre elvegyülhetünk, igaz, itt már csak a mindent a szemnek jegyében. (Azt tudták, hogy a maki nyávog?)

Nem hagyhatjuk ki a majmokat. A Veszprém Zoo címerállata ki más lehetne, mint Böbe, a csodacsimpánz, aki legalább akkora sztár volt a hatvanas években, mint egy menő táncdalénekes, és nem csak azért, mert hülye ruhákba öltöztették. Jelenleg két család él Veszprémben, az egyikben négy, a másikban három példány, tulajdonképpen hét vezér.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

És ha már a megfigyelésnél tartunk, ejtsünk néhány szót a nézőkről is. Örvendetes, hogy hétköznap délelőtt, a kánikula ellenére is szép számmal akadtak látogatók, és nem csak terelt napközisek vagy Balatonra igyekvő, ám eltévedt turistacsoport. Úgy tűnik, Veszprémben az állatkert-látogatás – legalábbis nyáron – jellemző családi elfoglaltság annak minden hasznos és káros hatásával együtt. Mert szép dolog a közös program, ám az talán túlzás, hogy az apuka Haribót nyom a gyerek kezébe, hogy azzal dobja meg (etesse?) a medvét. Meg hát azzal a beszólással sem nagyon tudtunk mit kezdeni, hogy „fasznak van itt ennyi teve, inkább lenne olcsóbb a belépő”.

De az igazi dráma sem maradt el. Az ausztrál kokabura (Dacelo novaeguineae), azaz kacagójancsi madárházánál középkorú pár. A férfi topog és az óráját nézi, az asszony megbabonázottan bámulja, mi van a rács mögött. „Jancsikám, drága Jancsikám! Mit mondjak neked, hogy kacagjál?” – kérdezi többször is Pogány Judit-os hanglejtéssel. „Mondj neki egy viccet, bazmeg” – így a férj, majd legyint egyet, és határozott léptekkel elindul a büfé felé.

Bővebb információ itt

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”