Élet + Mód

Az amszterdami fiatalok legkedveltebb elfoglaltsága a céltalan ücsörgés, mint például a spanyoloknak a szieszta, csak ők nem a forróság meg az élet elől menekülnek az úgynevezett kávézókba, hanem hogy kitöltsék a szociális időt, kiheverjék a szociális fáradtságot meg a megszámlálhatatlan sok rossz modern művészeti tárlatot és elköltsék a szociális pénzt. Nincs még egy olyan város Európában, ahol ennyi és ennyiféle helyen olthatná az ember az ücsörgés sóvárgását, meg ahol ilyen régen mutatták volna meg a mérnökhallgatóknak a derékszög etalont.

Ha egyszer öreg leszek, szenilis, és már annyira leépültem, hogy az ágyba pisilés mellett elkezdek az aktuális miniszterelnök közönségtalálkozóira járni, egy nap előveszem megsárgult horgásznaplómat, és remegő kézzel felütöm mondjuk 1997. június elsejénél. Először nem fogom érteni a bejegyzéseket: "Cicciolina tehén", "Tapi szarevés", "Kukkoló szlovákok", aztán lassan remegni kezd a kép, megelevenedik, és újra fiatal vagyok, kora nyár...

Volt egyszer egy város, Budapestnek hívták, nappal szürke pacni képét öltötte magára, és az avatatlan szemlélő könnyen eshetett abba a tévedésbe, hogy főként ebek lakják, míg az avatott szemlélő jól tudta, hogy lakói az úgynevezett lakóság képviselői. A lakóság kétféle alaptípusba volt osztható, úgymint pincér típusú (mézmázfény ajak, szögtekintet, fürge ujjak), valamint rendőr típusú (), ám a fenének se volt kedve osztogatni őket ilyen meg olyan csoportozatokba, ha egyszer mindketten ugyanazt akarták. A pénzedet. Ez volt Bp. nappal; aztán leszállt az éjszaka, és a balkánszürke flaszter helyét egy másik, virgonc és baljós csillogású világ vette át. A budapesti éjszaka. Nyugodjék békében.

A BBC egyik tudósítójának állítása szerint Szentpétervár ma olyan hely, ahová csak egy véletlenül a repülőre felkúszott kígyó megy önszántából. Ragályos, ötmillió ember csapvize ihatatlan, veszélyes alkoholt inni, még veszélyesebb nem inni. A pokhmelie (másnaposság) egy respektált stációja az ivási processzusnak, részegnek maradni pedig nagy szaktudást és gyakorlatot igénylő munka, melyben az orosz nép rendkívül tehetséges. Ilyennek képzelhette Sztálin, amikor úgy döntött, nem építi át a számára gyűlöletes várost, hanem hagyja a burzsoá mocsárban megfulladni.

Tekerem a gombot... már egy fél órája tekerem... most éppen lentről felfelé, nagyon lassan. Az előbb készültem el a vevőkészülék módosításával, de már a villamoson kirajzolódott előttem egy új, sokkal érzékenyebb antennaerősítő kapcsolási rajza.

Az F-16-os szép. Az F-18-as Hornet is az, sőt, annak két farka van, egyik jobbra, másik balra, ám ezt a MiG-29-es is elmondhatja magáról, a magyar nép szívébe beférkőzött gyanú tehát, amellyel a Hornet látványát fogadja, indokolt. Ráadásul a Hornet pont akkora, mint az F-16-os, a MiG viszont jó nagy, effektíve kidomborodik a mezőnyből, még felrepülnie se kell, elég, ha elindul belőle vagy tíz a konfliktus-zóna felé, és menekülhet, ki merre lát, vélné az ember. Az F-16-os viszont kicsi, ám korántsem micurka, inkább kecses, a pilótafülkéje, úgy, ahogy van, beleférne egy ridikülbe, vélné az ember, ha nem tudná, hogy ennek a gépnek olyan a meritlistája, hogy a hallatába is beleborzonghatunk.

"Menj, rabold el a réceorrú asszony lányát. Bújj előbb az orrlyukamba, találsz ott egy kocsmát, abban a kocsmában igyál három kupicával!" Ezt a jó tanácsot tulajdon lova adja a főhősnek abban a - feltehetőleg egy hajnalig tartó légyölőgalóca-party után született - vogul eposzban, amit pontyozás előtt olvasgattunk Szigligeten. Három napon keresztül. Itt a sajátos terepviszonyok miatt talán csak az akaraterő Balczó Andráshoz fogható bajnokai képesek horgászni.

Az eredeti felállású Kiss együttes megtartotta előzetes sajtótájékoztatóját a Kiscelli-kastély kápolnájában. Egyedül Ace Frehley hiányzott, akit Hegedűs László szakember igyekezett pótolni.

Kiállításmegnyitóval és gálaműsorral kiegészített gyermek- és ifjúsági bűvésztalálkozót rendeztek május 17-én Kecskeméten, a Katona József Megyei Könyvtárban, ahol 10-18 éves varázslójelöltek mérték össze tudásukat. Az ifjú önjelöltek nem igazán haraptak rá a lehetőségre, a résztvevők száma a tízet sem érte el. Szerencsére.

A bugyival semmi baj. Szükségességét senki nem vonja kétségbe, keletkezéstörténetét sem vitatják, de itt van a melltartó például, amiről nagy viták folynak. Egyrészt fehérneműtörténész-berkekben, mert nehéz eldönteni, hogy a kombiné felsőrésze önállósodott-e, takarásból tartásra koncentrálva, vagy csak melltartónyira futotta a bőrből, amikor kisvadat ejtett a prehisztorikus időkben a horda.

A Kazinczy és a Dob utca sarkán összejött jó pár dolog a huszadik század végére: ott masíroznak a tanárképzősök tömött sorokban, útburkolat-sérülésről csorba járdaszélre szökell megannyi kontyos balettintézeti növendék tütüvel a szatyorban, kósza haszidok kupaktanácsai tűnnek fel időről időre a kissé leimádkozott, de mégis legszebb kelet-európai zsinagóga árnyékában, húst mér a kóserhentes, parókát készít a Sommer, rikoltoz a parkolóőr, ráadásul be van izzítva a Kiskacsa vendéglő magyaros konyhája is.

Egy évvel azután, hogy legyőzte Deep Blue-t, az IBM azóta megduplázott számítókapacitású, másfél tonnás sakk-szuperszámítógépét, újra a sakktábla és egy számítógép-monitor elé telepedett Gari Kaszparov, bizonyítandó régóta hangoztatott tézisét, hogy algoritmusok nem fognak túljárni a világ legjobb kétlábú, tollatlan játékosainak elméjén - de mindenesetre az övén nem. Tévedett - újságírók, tudósok és sakkozók garmadájának adva lehetőséget arra, hogy néhány hasábnyit elmélkedjenek a mesterséges és a mesterkéletlen intelligenciáról.

Május végéig látható a nagykörúti Játékszerek anno... nevezetű boltocskában a Szüleink magyar bádogjátékai című kiállítás, amely a "műfaj" legjellegzetesebb hazai darabjait, azaz a Lemezárugyár termékeit mutatja be. A valaha az Elzett Művek fennhatósága alá tartozó győri intézményt a hazai játékgyártás fellegvárának is nevezték, fénykorában hetvenkétféle játékot készítettek itt a diavetítőtől a holdrakétáig, a csengős mozdonytól a kutyás perselyig. A gyárnak 1992 óta Polimetál Rt. a neve, és még mindig létezik. Igaz, tenderkiírás formájában megkezdődött a vadászat az új tulajdonosra, ám ettől függetlenül - kellő megrendelés esetén - vállalják néhány ősjáték elkészítését is.

A domolykót nemcsak az átlagemberek, de még a zsírhorgászok nagy része is előbb gondolja mondjuk legendás cigányzenész-dinasztiának, mint annak, ami, vagyis halnak. Márpedig a domolykó hal, sőt a magyar pisztráng, ami azért érdekes, mert vannak - igaz, kis létszámban - született hazai pisztrángok is. A domolykó egyébként kisebb a "rendes" pisztrángnál, viszont nagyobb a csukánál, úgyhogy meglehetősen nehéz felszippantani.