Élet + Mód

Miért kevés a nõi nõgyógyász, mi a különb-ség a férfi és a nõi nõorvos között, és miért választja a páciens egyiket vagy a másikat?

Lapzártára már minden érembõl gyûjtöttünk egyet, negyedik helybõl többet is - sportolóink tehát ismét megismertették a világgal hazánk jobbik arcát. A másik, sajnos, mi többiek vagyunk.

Mivel Magyarországon nincs kiforrott szokásjog arra nézve, hogy egy-egy koncertre, elõadásra, fesztiválra kinek jár tiszteletjegy, és kinek kellene az élményért magának fizetnie, a házigazdák jelentõs harcokat vívnak, és gyakran veszítenek. A szervezõk mumusai a semmibõl felbukkanó "cimborák", a sajtómunkásnak álcázott kóklerek és a találékony partizánok is.

Talán senki sem tudta pontosan, hogy melyikükben mennyi van. Egyikük meglepetésre gyõzött május elején Szolnokon, két héttel késõbb pedig Pozna–ban Európa-bajnok lett. A másik meglepetésre kikapott május elejen Szolnokon, a pozna–i Eb-n pedig a partról nézte végig régi ismerõsei viadalát. Ugyanígy lesz augusztus végén is, Athénban.

Öt arany még kudarc, tíz arany már bravúr. Az istenek ajándékát már rég aranyakban, érmekben, pontokban méri a világ. A magyar olimpiai csapattal szembeni elvárások évtizedek óta változatlanok: 6-8 arany, legalább 20 érem, 10-15. hely a nemzetek közötti nem hivatalos ponttáblázaton. Ez utóbbit mindenki a saját szempontjai szerint nézi: az amerikaiak azt, hogy elsõk-e, az oroszok azt, hogy elsõk-e (legalább az utódállamokkal együtt számolva), a franciák azt, hogy megelõzik-e a briteket, mi azt, hogy megelõzzük-e a románokat, az osztrákok meg azt, hogy egyáltalán rajta vannak-e.

Élményekben gazdagon, talpig mocskosan, erõsen intoxikált állapotban térhettek haza idén is a Sziget lelkes látogatói, magyarok és külföldiek, továbbá azon be nem határolható fajtájú egyedek, akik fejükön torz totemista szokásként kis plüssállatokat hordtak a fesztivál szûkre szabott egy hete alatt.

Idén minden eddiginél több, szám szerint száztizenkilenc civil szervezet volt a Szigeten. Pályázat útján juthattak ki, az infrastruktúrát a Sziget-menedzsment, a programok költségeit õk állták.

A Sziget sarkában lévõ In-Kal Bázison nagy tömeg várakozik, hatalmas emberek, itt a minõséget centikben, kilókban mérik, az asztalnál három vezetõ. Éppen a debreceni, kamikazénak nevezett egységet osztják be munkára, záporoznak a kérdések, mekkora kell? középkategóriás? õ jó lesz? - mutat rá egy kétméteres illetõre a csoportvezetõ, mire halk kuncogás, nagyobb nincs? Van. Közben megérkezik ifj. Lasz György is, a cég vezetõje, végignéz csapatán, egy embert elküld borotválkozni, a másikkal fülbevalóját veteti ki, szépnek kell lenni - velünk nincs is gond. Közben mi is felvesszük a hivatalos kártyáinkat, a szép fehér pólót, egyesek a követelményeknek megfelelõen betûrik. Sokan várunk a munka felvételére, elvileg mind egyetemisták, fõiskolások, nyelveket beszélõk.

Olimpiai album volt már nyilván rengeteg, jó ideje minden soros verseny elõtt egy szekérderéknyi: tuti befutó a könyvkiadóknak, kitölteni az ötkarikás suspence napjait. De ez most nem egy a sok közül, igazi gyöngyszem inkább.

A vízi rendõrök csak látszatra élnek lazább életet, a szolgálat itt is éppolyan lassan telik, mint a parton. A Kopaszi-gát bejáratánál, az Arago-birodalom legújabb szerzeményének (lásd: Láb az ajtórésben, Magyar Narancs, 2004. május 13.) határán az idõs portás elárvult kaput védelmez, a kerítést rég szanálták körülötte. A kerthelyiségeket beszántották, közel-távol csak a dunai vízi rendészet fõvárosi õrsparancsnokságának épülete áll. A jóképû vidéki téeszirodát idézõ faház elõtt viharvert házõrzõ bóklászik, a folyosón cirill betûs folyamtérkép lóg a falon. A Csepel és a Római-part között szolgálatot teljesítõ két fiatal járõr motorcsónakjáról tíz éve még floridai nyugdíjasok pecázhattak.

A szakmai gyakorlat majd minden felsõoktatási képzésen kötelezõ, végtére is felbecsülhetetlen jelentõségû, hogy a diákok élesben próbálják ki magukat, vagy legalább valamennyire érzékeljék, mit kezdhetnek majd a diplomájukkal. Ám az érdemi eredményekhez a hallgatói motiváció sokszor kevésnek bizonyul.

A múlt hét végén immár kilencedik alkalommal rendezték meg Apostagon a Ladik Fesztivált, a hazai keresztény rock egyik legjelentõsebbnek tartott seregszemléjét.

Manapság egyre több szó esik a környezetvédelemrõl: kisfilmek reklámozzák a szelektív hulladékgyûjtést, az általános és középiskolákban megjelentek a környezettudatosságra okító tankönyvcsomagok, az újságok internetes kiadásai zöldoldalakat listáznak a menüjükbe.

A Somló-hegy lábánál elterülõ 5300 lakosú kisváros tipikus példája lehetne annak a helynek, amit a bedekkerek "ékszerdoboz"-nak neveznek. Festõi környezet, istenáldotta bor, majd' ezeréves történelem. Devecser mégsem látnivalói miatt vált turistacélponttá.