„Kevésbé szennyező” - A zöldrendszám és a hibridek

  • Gera Márton
  • 2016. június 27.

Élet + Mód

Noha környezetbarát szabályozás lenne, mégis népharagot váltott ki a hazai zöldrendszám bevezetése. De miért?

„Csak Magyarországon lehet egy 443 ló­erős, V8-as Mercedes S500-as elektromos autó” – olvashattuk egy tavalyi Facebook-posztban, amelyhez képet is mellékeltek: egy zöldrendszámos Mercedes S500 Plug-in Hybrid ingyen parkol a fizetős helyen. Méghozzá jogosan, mivel kocsija környezetkímélő gépjárműnek minősül: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Jedlik Ányos Tervéhez kapcsolódó jogszabály szerint ugyanis nemcsak a tisztán elektromos gépkocsik (például a Teslák) számítanak környezetkímélőnek, hanem olyan, ún. külső töltésű hibrid (plug-in) autók is, amelyek elektromos üzemben legalább 25 kilométert tudnak megtenni. (A hibrid autókban egy belső égésű és egy villanymotor dolgozik egyszerre, vagyis bizonyos távon elektromos hajtással is képesek közlekedni, de a tulajdonost semmi nem kötelezi arra, hogy használja is ezt az üzemmódot.)

Mennyire környezetbarát?

Mennyire környezetbarát?

 

Tavaly ősszel fogadta el a parlament azt a törvényjavaslatot, mely szerint a környezetkímélőnek minősülő gépjárművek után különböző adókedvezmények járnak, s aki ilyen autót vásárol, mentesül a regisztrációs, a gépjármű- és a cégautóadó alól. Ezenfelül helyi szinten is megkezdődött a környezetkímélő autók támogatása, a fővárosban és több vidéki városban (Kaposváron, Debrecenben, Székesfehérváron, Győrben és Hódmezővásárhelyen) is ingyen parkolhatnak a zöldrendszámú kocsik, igaz, Szolnokon, Pécsett vagy Tatabányán kizárólag a nulla emissziós gépkocsiknak jár ez a kedvezmény. Csakhogy nem egyértelmű, miért kerültek a környezetkímélő gépjárművek közé a hibridek. Mert igaz ugyan, hogy képesek villanyhajtásra, azt azonban a rendelet nem szabályozza, hogy mennyi üzemanyagot égethetnek el, ha beindul a robbanómotor, ahogy a kocsi teljesítménye sem számít. Rá­adásul a legtöbb hibrid az „elektromos” 25 kilométert csak papíron éri el, az autóslapok tesztjei szerint a gyári adatok 70 százalékával érdemes számolni. Ezek után persze nem meglepő, hogy egyre többen háborodnak fel, hogy miért parkolhat ingyen például egy 22 milliós, BMW X5 xDrive40e hibrid, amikor 100 kilométeren átlagosan 10 litert fogyaszt, sőt a szakújságírók szerint „vörös posztó a környezetvédőknek”. De a szabályozás szerint ez az autó is környezetkímélőnek számít.

 

Drágán adják

A zöldrendszámhoz kapcsolódó kedvezményeket a Jedlik Ányos Klaszter dolgozta ki, ami saját definíciója szerint a „magyarországi elektromos mobilitás szempontjából legfontosabb érintetteket tömörítő szakmai platform”. Csakhogy a szervezet tagjai között a legnagyobb hazai autóimportőrök is megtalálhatók (Porsche Hungaria, Renault Magyarország), nekik pedig nyilvánvalóan az az érdekük, hogy a szabályozások minél megengedőbbek legyenek. Dávid Alíz, a klaszter ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy egy előzetes szakmai tervezetet raktak le a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium asztalára, s a kon­zul­táció során tagjaik álláspontját képviselték. Az ügyvezető szerint „a legtöbb család jelenleg második autónak vásárolja a tisztán elektromos gépjárműveket”, és úgy gondolják, hogy „a plug-in hibrid egy nagyon jó átmenet a környezetkímélő autók felé, ezen járművek megoldást jelentenek arra, hogy a környezetet kevésbé szennyező autók kerüljenek használatra”. Dávid ugyanakkor elismerte, hogy a klaszteren belül sok vita volt arról, hogy a plug-in hibrideket besorolják-e a zöldrendszámú autók körébe, ám ezt kérdéseinkre küldött válaszában nem részletezte. Arra viszont kitért, hogy „nem teljesen” értett egyet a szakmai platform arra vonatkozóan, hogy 25 kilométer legyen a minimálisan meghatározott elektromos hatótávolság, s „jelenleg is folyik egy diskurzus arról, hogy a minimális elektromos hatótávolságon változtatnának”. Kérdésünkre, hogy miért nem szabályozták a zöldrendszámra jogosult hibridek szén-dioxid-kibocsátását vagy robbanómotoros fogyasztását, az ügyvezető elmondta, hogy volt erre vonatkozóan javaslat, „de ez mégsem valósult meg”.

A kormány célja a Jedlik Ányos Tervvel elsősorban az, hogy segítse a tisztán elektromos és hibrid autók terjedését, bár a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban úgy nyilatkozott az Origónak, hogy a kedvezményeket visszavonnák, ha „túlságosan elszaporodnának” az ilyen autók. De ettől egyelőre nem kell tartani, már csak a borsos árak miatt sem. A tisztán elektromos gépjárművek közül a parányi Volkswagen e-up! 8 millióba kerül, a Nissan Leafet (a kormányzati autóflotta mostanában bővült ezzel a modellel) pedig 9 millióért viheti haza az, aki vállalja, hogy kb. 100 kilométer után elektromos töltőállomást keres, csakhogy ebből is kevés van még, például az autópályák mentén egyáltalán nincsenek. Aki a hibridek közül válogatna, és szeretné a lehető legkevesebb pénzből megúszni a vásárlást, annak a Toyota Prius Plug-in Hybrid lehet a legjobb választás – 12 millióért. Noha ez a kocsi elvileg 25 kilométert képes megtenni elektromos hajtással, a tesztek szerint azonban ez a valóságban csak 17 kilométer. Ezek után nem csoda, hogy a BMW-ket forgalmazó Wallis Motor Duna Kft.-nél arról tájékoztatták lapunkat, hogy ugyan a zöldrendszámok megjelenése óta nőtt a kereslet a BMW hibrid modelljei iránt, ám az eladásoknak csak egy „csekély részét teszik ki” ezek az autók, a Porsche Hungaria pedig 2015 tavaszától összesen 3 darab hibrid hajtású autót adott el.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) kérdésünkre közölte: május 12-ig „719 db világos­zöld alapszínű rendszámtábla került kiadásra”. Érdekes összefüggés, hogy míg 2015 novemberében 76, egy hónappal később – azután, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a környezetkímélő autók ingyen parkolhatnak Budapesten – már 122 ilyen rendszámot adtak ki. A KEKKH tájékoztatásából nem derül ki, hány autósnak volt már 2015 szeptembere előtt is környezetkímélő gépjárműve, a hatóságtól csak azt az adatot kaptuk meg, hogy 37 zöldrendszámot „a jármű rendszámtáblájának eredeti karaktereinek megtartásával utángyártottként” adtak ki. Valószínűleg többen voltak, akik nem kérték a régi rendszámtáblájuk karaktereinek megtartását, hanem rögtön egy teljesen új zöldrendszámot igényeltek.

Jó lenne tudni azt is, hogy mely modellek érdeklik leginkább a vásárlókat, valóban a környezetvédelem a fontos, vagy a zöldrendszám csupán egy remek kiegészítő a milliós, amúgy benzines üzemmódban nem keveset fogyasztó gépjárművek mellé. Csakhogy ezen adatokért egy BM rendelet alapján adatszolgáltatási díjat kell fizetni, mind a 719 autó esetében.

 

Külföldön már tudják

Dávid Alíz, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezetője azt mondta lapunknak, hogy a szakmai tervezet során igyekeztek figyelembe venni az európai gyakorlatot. Ugyanakkor az Európai Unió egyes országainak környezetkímélő autókra vonatkozó szabályait vizsgálva azt láthatjuk, hogy a hibrideket nem mindenhol tekintik környezetbarátnak. Németországban például csak a tisztán elektromos autókra vonatkoznak kedvezmények, Svédországban a fogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás után járnak a kedvezmények a környezetkímélő autók után. Hollandiában szintén tavaly lett elege a kormányzatnak abból, hogy a hibridek után járó adókedvezményekkel „visszaéltek”, épp ezért a hibridek adókedvezményeit az idei évtől csökkentették.

Neked ajánljuk