Afrikában öt fiatalból háromnak nincs internet-hozzáférése, míg Európában ugyanez az arány 25 az egyhez. De az Egyesült Államokban is társadalmi különbségekhez vezet a digitális szakadék: a 2015-ös adatok szerint ötmillió gyermek és fiatal nem rendelkezett széles sávú internet-hozzáféréssel – ez főként a tanulásban hátráltatta őket, hiszen az amerikai oktatási intézmények nagy részében már a házi feladatok, vizsgaanyagok is online munkát igényelnek.
Persze az egyik oldalról a digitalizáció hatalmas lehetőség, ezt az UNICEF is így gondolja: a tanulás, a művelődés, később pedig a munkahelyek megszerzése mind-mind olyasmi, amelyben rengeteg új utat jelent az internet. De a fenti számokból következik az is, hogy egyfajta digitalizációs egyenlőtlenség is kialakul: a fiatalok 29 százaléka, vagyis 346 millióan nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel.
Ha van is internet, a tartalmakban jelenik meg az egyenlőtlen eloszlás: az UNICEF felmérése szerint a honlapok 56 százaléka angolul van, s amennyiben a fiatalok rendelkeznek is internet-hozzáféréssel, gyakran nem értik meg a szövegeket. Ez persze még motiválhatná is a nyelvtanulást, de a nagyobb gond, hogy sokkal kevésbé találhatnak nekik szóló témákat, mint a felnőtt lakosság.
Bár azt az UNICEF is kiemeli, hogy üdvözlendő az a trend, hogy a minőségi gyakorlókönyvekhez, oktatóvideókhoz, gyakorlati útmutatókhoz való hozzáférés manapság jóval olcsóbb, s ez az elmaradottabb térségekben is segítség.
| „Az internet által lehetővé válik a digitális oktatás Brazília és Kamerun távol eső szegleteiben, vagy Afganisztánban, ahol a lányok nem hagyhatják el otthonukat." |
Kiemelik azt is, hogy a menekülni kényszerülők számára gyakran az internet-hozzáféréssel rendelkező okostelefonok jelentik a mentőövet, és hogy a menekülttáborokban sok gyermek számítógépek segítségével tud csak részt venni az oktatásban.
Az UNICEF épp ezek miatt minőségi internetszolgáltatást követel minden gyermek számára. De nem feledkeztek meg a gyerekeket az interneten keresztül érő fenyegetésekről sem, az ENSZ Gyermekalapja pedig felszólította az országokat, hogy fejlesszék a gyermekek megóvását célzó jogszabályaikat, mivel komoly veszélyt jelenthetnek a káros tartalmak, amikbe szintén bármikor belefuthatnak a gyerekek a hálón.
A másik komoly gond a mobbing és a cyberbullying jelensége. Az internetes zaklatás és gyötrés a gyerekekre nehezedő pszichológiai terror, amely korábban csak az iskolai folyósokon zajlott, de ma az internet miatt 24 órás, és a gyerekek mindennapját bárhol, bármikor átszövő zaklatássá vált. Az erről szóló átfogó cikkünket az alábbiakban olvashatja:
„Nincs menedék” – kamaszok és a cyberbullying
Az internetezés hajnalán attól tarthattak a szülők, hogy az idegenek, a gonosz felnőttek jelentenek veszélyt a gyerekeikre. Most egy evolúciós továbblépés történt: a saját kortárscsoport köréből kerül ki az elkövető és az áldozat egyaránt. „30 like, és kiteszek egy olyan beszélgetést, amin fél évig sírni fogtok” – kezdi egy 16 éves lány a Facebookon, és ezt két napig tartó kommentáradat követi.
