Zsidók Jézusért – mi ez a mozgalom?

  • Vári György
  • 2013.09.15 11:43

Élet + Mód

Aki az elmúlt hetekben tömegközlekedett Budapesten, aligha tudta kikerülni a Jews for Jesus pólóban szórólapot osztogató furcsa aktivistákat. De mit jelent Jézus-hívő zsidónak lenni? Kik ők, honnan jöttek és mit keresnek Magyarországon?

Ez a jelenleg amerikai központú, bizonyos értelemben világhódító történet is Kelet-Közép-Európából, nem utolsósorban Magyarországról indul, úgyhogy akár azt is mondhatjuk, hogy a pesti aluljárókat átmenetileg megszálló mozgalmárok tulajdonképpen hazajöttek. A történet Kisinyovban, a mai Moldovában kezdődött, ahol egy Joszif Rabinowitz nevű ember 1884-ben megalapította az első modern kori „messianista” (vagyis Jézust megváltónak tartó) gyülekezetet vagy zsinagógát. A közösség tagjai megtartották a szombatot, a bibliai eredetű zsidó ünnepeket, körülmetélték a fiúgyermekeket, és Jézus-hitük ellenére is zsidónak tekintették magukat, a korabeli hatóságok is így tekintettek rájuk. A modern messiási mozgalom eredettörténete számon tartja továbbá az ugyanebben az időben tápiószelei rabbiként működő Isaac Lichtensteint is, aki a tiszaeszlári vérvád hatására, a keresztény antiszemitizmust – illetve az ezt elítélő keresztény reakciókat – tanulmányozva olvasta el az Újszövetséget és tért meg Jézushoz. Még továbbá egy másik magyart, Leopold Cohnt, aki a ma Ukrajnához tartozó Bereznán született és az Újvilágban tért ki, majd megalapította New Yorkban a zsidók közötti térítést szolgáló Brownsville-i Missziót. Ennek jogutódját hagyta el sokkal később, 1973-ban Martin (Moishe) Rosen, a zsidó családból származó baptista lelkipásztor, hogy létrehozza a Zsidók Jézusért misszióját – így érünk vissza bő százados tengerentúli kitérővel a szórólapozókhoz a pesti közlekedési csomópontokra.

A Talmud és a poszthippik

A „messiási judaizmus” számos ágazatra oszló és rengeteg gyülekezetet magába foglaló irányzat, amely az Egyesült Államokban különösen erős, teológiai alapon filoszemita, politikailag jórészt Izrael-barát evangéliumi kereszténységhez kötődik. A messiási gyülekezetek jó része e mozgalom részeként tekint magára, híveik száma világszerte több százezerre tehető, az USA-ban állítólag negyedmillióan vannak. A gyülekezetek és a gyülekezeteket összefogó szövetségek jelentős mértékben különböznek egymástól abban a tekintben, hogy mit tartanak követendőnek a zsidó hagyományból. A legtöbben csak a héber Bibliát (az „Ószövetséget”) fogadják el, ezt természetesen mindannyian Isten szavának tekintik, a zsidó értelmezési hagyományt viszont, így a Talmudot, csak emberi alkotásnak, amelynek a hívek nem kell hogy alávessék magukat. Aki mégis megtartja az előírásokat, csak azért teszi, hogy hű legyen „népe” hagyományához. Egy kisebbségi irányzat azonban ragaszkodik a zsidó vallásjog számos előírásához is, ennek értelmezésére és alkalmazására külön szervezetet is működtetnek, a Messiási Zsidó Rabbinikus Tanácsot. A messiási mozgalom feltámadása a kései 60-as, illetve a 70-es évekre tehető: a bevett magyarázat szerint azért, mert a hippiségből kipörgő, „poszthippi” zsidó fiatalok úgy akarták megőrizni spirituális fogékonyságukat, hogy egyúttal vissza is akartak találni valamelyest családtörténeti hagyományaikhoz.

false

 

Fotó: Nagy László

Szórványosan feltűntek a rendszerváltást követően messiási zsidó rendezvények Pesten is, hogy aztán gyorsan el is tűnjenek, bár az egészen kicsi Menóra Messiáshívő Közösség jelenleg is aktív valamelyest.

A San Franciscó-i központú Zsidók Jézusért, bár közel áll a messianisztikus zsidósághoz, nem vallási közösség, és nem is hoz létre gyülekezeteket. Jézusban hívő zsidó származású emberek missziója, akiknek célja, hogy, „Jézus messiási mivoltát megkerülhetetlen tényezővé tegyék a zsidó nép számára világszerte”, ahogy küldetésnyilatkozatuk fogalmaz. Akiket fellépésük nyomán elér az evangélium örömhíre, azokat vagy messiási, vagy – igényeik szerint – más evangéliumi gyülekezetekbe irányítják. Vagyis nem tekintik központi kérdésnek, bár nem is ellenzik a zsidó hitgyakorlat követését. Jelen vannak az Egyesült Államok mellett mintegy tucatnyi országban, Dél-Amerikában, Ausztráliában, Nyugat-Európában, nagy erőkkel Oroszországban és Ukrajnában, természetesen Izraelben, és valamelyest – legalább egy perzsa nyelvű honlappal bizonyosan – még Iránban is.

Gój megtérés

Főállású budapesti misszionáriusuk Tar Kata, akire nagy hatással volt Rabinowitz és Isaac Lichtenstein példája. Asszimilált zsidó családból származik, kereszténnyé válása, ahogy ő fogalmaz, „teljességgel gój megtérés volt”, csak később, református közösségbe járó hívőként fordult vissza a zsidósághoz. Évekig tanított angolt a Scheiber Sándor Gimnáziumban, és gitározott a Klezmerész együttesben is, otthonosan mozog a pesti zsidó „közegben”. Úgy érezte, hogy az ő különleges elhívatása „saját népe” körében terjeszteni a megváltás örömhírét. Világossá vált számára, hogy „ha a zsidókat akarom szolgálni, azt nem tehetem kívülállóként, minél inkább egy akartam lenni a népemmel”. Ezért és nem vallási megfontolásból tart meg bizonyos zsidó vallási előírásokat. Tar jelen volt a messiási zsidó Menóra Közösség alapításánál is, általában viszont úgy látja, hogy némely messiási gyülekezetek túlhangsúlyozzák a zsidó „identitást” Jézussal szemben.

Tarék már tavaly augusztusban is csináltak egy kéthetes szórólapkampányt, bár az nem volt ennyire intenzív, mert még nem volt elég önkéntesük. (Tar, noha Pesten él, tekintélyes méretű gurulós bőrönddel érkezik találkozónkra, amelyről később kiderül, hogy színültig szórólapokkal van tele.) A szórólapok osztogatása (az újsághirdetések mellett) a legfontosabb módszerük, így lehetőségük van közvetlenül kapcsolatba kerülni az emberekkel, becsléseik szerint körülbelül 180 ezer ember vette át tőlük az anyagaikat két hét alatt. Tar szerint az alapító, Moishe Rosen azért is szakított a régi, még Leopold Cohn által létrehozott zsidó misszóval, mert közvetlenebb és radikálisabb módszerekhez kívánt folyamodni, az utcát a misszió kitüntetett terepének tekintette, a szószékkel legalábbis egyenrangúnak. A 60-as évek aktivizmusa erősen hatott rá, és a lecsengőfélben lévő hippimozgalom zsidó disszidensei között valóban komoly sikereket tudott elérni.

false

 

Fotó: Várnai Zsuzsa

Ezek a rámenős módszerek azonban villámgyorsan ellenségeket is szereztek nekik, mind a zsidók, mind pedig bizonyos keresztény felekezetek (a katolikusok és a liberális protestánsok) között. A zsidó vallási és világi szervezetek jóformán egységesen ellenségesek a messiási judaizmussal szemben, mivel Jézust vagy bármely halandót Istennek tekinteni szerintük bálványimádás, a Szentháromság tanának elfogadása ütközik az egyistenhittel, a Messiásról pedig hívő zsidó nem állíthatja, hogy eljött, hiszen a világ szemmel láthatóan bűnnel és szenvedéssel van tele, tehát megváltatlan. A Zsidók Jézusért misszió iránt sokan különös ellenszenvvel viseltetnek, ők állnak többnyire a támadások centrumában. Azt vetik elsősorban a szemükre az Egyesült Államokban, hogy – szemben a nyílt sisakos keresztény misszionáriusokkal – becsapják azokat, akiknek az evangéliumot hirdetik, mivel azt állítják, hogy Jézus elfogadásához nem kell elhagyni a zsidóságot, kifordítják, kiszakítják kontextusukból a héber Biblia üzeneteit, inadekvát módon használják a zsidó szimbólumokat és héber kifejezéseket (Jézusra például Jesuaként hivatkoznak). Végső soron azt állítják, hogy mivel Jézus betöltötte a törvényt, akik benne hisznek, azok csak kiteljesednek zsidóságukban. Állandó vád továbbá velük szemben, hogy érzelmileg kiszolgáltatott, labilis emberekre vadásznak.

Mind magányosak

Tar Kata arra hivatkozik, amikor szembesítjük mindezzel, hogy bár valóban egyfajta „provokáció”, hogy Zsidók Jézusért-pólóban végzik az utcai missziójukat, egyáltalán nem átverés, ha például ő zsidónak mondja magát, és nem csak azért, mert nehéz megmondani általában is, ki és miért számít zsidónak. Az örömhír ugyan egyetemes, mert – ahogy Pál mondja – Krisztusban nincs se görög, se zsidó, se férfi, se nő, de a világban mindez igenis számít, „ettől még nem megyek be nőként a férfivécébe”. Azt, hogy a tudatlanságra és a befolyásolhatóságra építenék a missziójukat, visszautasítja, kimondottan figyelnek arra, hogy 18 év alattiakat ne szólítsanak meg. „Különben pedig mindannyian sérültek, bizonytalanok és magányosak vagyunk valamilyen mértékben, mi pedig ahhoz szólunk, aki érdeklődést mutat a mondandónk iránt. És nem visszaélés, ha azokhoz fordulunk, akik ezt különösen igénylik, Jézus sem az igazakért jött, hanem hogy a bűnösöket hívja megtérésre.”

false

Az USA-ban azt vetik még sűrűn a Zsidók Jézusért szemére, hogy missziójuk céljának mintegy a zsidók megmentését tekintik, mivel aki nem születik újjá szerintük Jézusban, az menthetetlenül elkárhozik. E tekintetben Tar Kata sem tesz engedményeket: „Tudom, hogy jófejnek kéne most tűnnöm és azt mondani, hogy számtalan út van, de az Újszövetségben az áll, maga Jézus mondja, hogy ő az út, az igazság és az élet, csak rajta keresztül lehet az Atyához jutni. Mi pedig épp ezt az utat szeretnénk megmutatni.”

A misszió népszerű teológiai vitákat is generál a tengerentúlon. Egy amerikai celebrabbi, Michael Jackson bizalmas barátja, Shmuley Boteach, a Kóser szex című, magyarra is lefordított bestseller szerzője, aki a 2000-es évek derekán igen érzelmesen vitatkozott Larry King show-jában a Zsidók Jézusért jelenlegi amerikai vezetőjével, David Bricknerrel, tavaly Kóser Jézus címen jelentetett meg könyvet, amelyet válasznak szánt a misszió tevékenységére. Azt állította (a nemrég elhunyt világhírű magyar származású tudós, Vermes Géza elgondolásaival rokon módon), hogy a dolgok éppen fordítva állnak, mint a Zsidók Jézusért misszionáriusai hirdetik: a zsidóknak nem kell megtérniük Jézushoz, mert Jézus teljes tevékenysége eleve a farizeus zsidó tradícióban gyökerezik, attól lényegében semmiben nem tér el, csak Pál „csinált” tanításaiból másik vallást. Tanaival Boteach ugyanakkor némely ortodox rabbitársainál is kivágta a biztosítékot.

Konfliktusok, inzultusok

A Jews for Jesus misszió álláspontjával vitatkozó zsidó érvekre válaszoló írásokat tesz közzé ugyanakkor Boteach gyakori vitapartnere, a messiási zsidó „apologéta”, dr. Michael L. Brown. A mozgalom sikerének is betudható a Zsidók Jézusért mintájára szerveződő iszlám misszió feltűnése is, amely Isza – Jézus – híveivé tenné a moszlimokat (Jézust az iszlám számon tartja prófétái között). Arra is volt példa, hogy vállvetve tiltakoztak ellenük zsidók és moszlimok.

Izraelben ténykedik a Zsidók Jézusért legtöbb misszionáriusa, de a velük folytatott viták nem mindig intellektuális természetűek: Jézus ottani zsidó hirdetőinek nemritkán fizikai inzultusokat is el kell szenvedniük ultraortodox zsidóktól. Izrael állama – a legfelsőbb bíróság 1993-as döntései szerint – jelenleg nem biztosítja számukra az automatikusan járó állampolgárságot, zsidó származásuk ellenére sem. Ugyanakkor Tar szerint a szekuláris népesség körében komoly érdeklődés kíséri munkájukat ott is, és Pesten is meglehetős nyitottságot tapasztal.

false

 

Fotó: Nagy László

Tar Katalin itthon nem érez nagyon erős ellenségességet mozgalmával szemben, hiszen ő maga részévé vált a pesti zsidó világnak, egyes fiatal rabbikkal személyes kapcsolata is van. A keresztény felekezetekkel is igyekszik jóban lenni a magyar misszió, és a lutheránusok részéről különös szimpátiát tapasztalnak, velük kerültek a legszorosabb viszonyba.

Tar Katalin konklúziója mindazonáltal az, hogy „nekünk mindkét irányba tartani kell a hátunkat”. Érte már antiszemita inzultus is szórólap-osztogatás közben, bár a tettlegességtől a járókelők megvédték, így az eset nem csak rossz emlékeket hagyott benne. „Szomorú dolog ez, nagyon sajnálom az antiszemitákat, akik nem hajlandók elvenni egy zsidó Jézus kezéből az üdvösségüket. Másrészt belém nagyon nagy szeretetet plántált Isten a népem felé, és bár fáj az elutasításuk, de nem tekintem személyes sértésnek, és nem tekintem véglegesnek sem.”

Neked ajánljuk