A magyarokat nem érdekli – Ma van az elsősegélynyújtás világnapja

Élet + Mód

Harminc mellkaskompresszió, két befúvás: megmentjük Güntert újra meg újra. De a szimulációs babával nem sok honfitársunk tudna mit kezdeni – hát még egy hús-vér testtel! Csak minden huszadik embernek van olyan szerencséje, hogy megpróbálják újraéleszteni, ha hirtelen leáll a szíve. És ennek egyik legfontosabb oka, hogy lusták vagyunk megtanulni.

Hazánkban minden 25. percben leáll egy ember keringése és meghal hirtelen szívhalál következtében. A becslések szerint 70 százalékuk az első 3-5 percben újraéleszthető lenne, ha valaki a helyszínen elkezdi az elsősegélynyújtást. A felmérések azt mutatják, hogy a hazai lakosság csupán alig 1 százaléka ismeri az alapszintű újraélesztést, így a megkezdett újraélesztések száma nem éri el a fél százalékot sem.

Szeptember második szombatján, tehát ma van az Elsősegélynyújtás Világnapja. Ebből az alkalomból előző nap, szeptember 13-án ingyenes alapszintű újraélesztési és külső automata defibrillátoros segélynyújtói tanfolyamot tartottak az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG), az elsosegely.hu és a webbeteg.hu szervezésében. (Hasonló eseményről már írtunk két éve itt.)

false

 

Fotó: elsosegely.hu

A másfél óránál kicsivel hosszabb képzés során két egymást követő turnusban négytől hatig és hattól nyolcig egy-egy kis csoportnyi érdeklődő (fiatal, középkorú vagy épp más iskola tanulója) rövid elméleti ismertetőt követően a gyakorlatban is kipróbálhatta a prezentáció során hallottakat. „Sok hibát lehet elkövetni elsősegélynyújtás során, de a valóságban az el nem kezdett újraélesztés a legnagyobb hiba” – mondta Marsi Zoltán oktatási- és egészségfejlesztési szakoktató az AKG-ban. A résztvevők száma is azt mutatta, amit alapvetően az erre vonatkozó felmérések is igazolnak: az elsősegélynyújtáshoz való hozzáállás Magyarországon szinte kétségbe ejtő. Az informálódni vágyók száma ezúttal is bőven alulmúlta a lelkes középiskolás oktatók és segítők – az AKG tanulói – szép számú csoportját.

Az iskolában tíz éve lehet elsősegély szakkör keretén belül, három szinten tanulni a segítségnyújtást. Marsi Zoltán elmondása szerint az oktatás nagy előnye, hogy a képzés a világviszonylatban legelfogadottabbnak és leghatékonyabbnak tartott baleseti-szimulációs módszerrel zajlik, amely hat éve a tanterv részét is képezi, így egyetlen diák sem hagyja el az iskolát anélkül, hogy ne lenne az alapszintű elsősegélynyújtás birtokában. Ez nem minden iskolában van így, sőt, jellemzően maximum (!) frontális módón átadott elsősegélynyújtási ismeretekre tesznek szert a tanulók.

Miután az Európai Újraélesztési Társaság (European Resuscitation Council – ERC) normáit követő tudnivalókat meghallgatták az érdeklődők a felnőtt újraélesztés mellett lehetőség nyílt a gyerek-csecsemő segély tréningjére is, amely kis mértékben, apró tudnivalók miatt tér el a felnőtt mentéstől, továbbá bemutatták azt is, hogyan kell használni a félautomata defibrillátort. A legfontosabb tudnivalók hat lépésben foglalhatók össze, amelyek követése akár életet is menthet: óvatosan közelítsen; nézze meg reagál-e a beteg; kiáltson segítségért; biztosítsa a légutat; hívja a 104-et; és kezdje el a 30 mellkas-kompressziót, 2 befújást váltakozva, amíg meg nem érkezik a mentő. Az egyéni, gyakorlati próbálkozások mellett lehetőség nyílt számos kérdés feltevésére is, amelyek döntő többsége arra vonatkozott, hogyan kell eljárni aggódó szülőként gyerekek újraélesztése során, illetve miképpen végezhető a segítségnyújtás a leghatékonyabban.

Szomorú tény, hogy a lakosság elsősegély-ismerete igen alacsony. Sokadik ok a tudás hiányának indoklására, hogy a profi, valóban hasznos – baleseti-szimulációs módszeren alapuló – elsősegélyképzések nem mondhatók olcsónak, körülbelül kilencvenezer forintba kerülnek. De ennek az akciónak is az lett volna a célja, hogy „akkor most tessék, lehet ingyen tanulni, tetszés szerint két időpontban is” – és mint láttuk, nekünk még az ingyenes sem elég olcsó. Szerény számú, de annál lelkesebb és aktívabb részvevők voltak jelen a tanfolyamon, amelyen legközelebb szeptember 27-én, a Kutatók Éjszakája programsorozat keretén belül lehet részt venni.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.