A magyarokat nem érdekli – Ma van az elsősegélynyújtás világnapja

Élet + Mód

Harminc mellkaskompresszió, két befúvás: megmentjük Güntert újra meg újra. De a szimulációs babával nem sok honfitársunk tudna mit kezdeni – hát még egy hús-vér testtel! Csak minden huszadik embernek van olyan szerencséje, hogy megpróbálják újraéleszteni, ha hirtelen leáll a szíve. És ennek egyik legfontosabb oka, hogy lusták vagyunk megtanulni.

Hazánkban minden 25. percben leáll egy ember keringése és meghal hirtelen szívhalál következtében. A becslések szerint 70 százalékuk az első 3-5 percben újraéleszthető lenne, ha valaki a helyszínen elkezdi az elsősegélynyújtást. A felmérések azt mutatják, hogy a hazai lakosság csupán alig 1 százaléka ismeri az alapszintű újraélesztést, így a megkezdett újraélesztések száma nem éri el a fél százalékot sem.

Szeptember második szombatján, tehát ma van az Elsősegélynyújtás Világnapja. Ebből az alkalomból előző nap, szeptember 13-án ingyenes alapszintű újraélesztési és külső automata defibrillátoros segélynyújtói tanfolyamot tartottak az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG), az elsosegely.hu és a webbeteg.hu szervezésében. (Hasonló eseményről már írtunk két éve itt.)

false

 

Fotó: elsosegely.hu

A másfél óránál kicsivel hosszabb képzés során két egymást követő turnusban négytől hatig és hattól nyolcig egy-egy kis csoportnyi érdeklődő (fiatal, középkorú vagy épp más iskola tanulója) rövid elméleti ismertetőt követően a gyakorlatban is kipróbálhatta a prezentáció során hallottakat. „Sok hibát lehet elkövetni elsősegélynyújtás során, de a valóságban az el nem kezdett újraélesztés a legnagyobb hiba” – mondta Marsi Zoltán oktatási- és egészségfejlesztési szakoktató az AKG-ban. A résztvevők száma is azt mutatta, amit alapvetően az erre vonatkozó felmérések is igazolnak: az elsősegélynyújtáshoz való hozzáállás Magyarországon szinte kétségbe ejtő. Az informálódni vágyók száma ezúttal is bőven alulmúlta a lelkes középiskolás oktatók és segítők – az AKG tanulói – szép számú csoportját.

Az iskolában tíz éve lehet elsősegély szakkör keretén belül, három szinten tanulni a segítségnyújtást. Marsi Zoltán elmondása szerint az oktatás nagy előnye, hogy a képzés a világviszonylatban legelfogadottabbnak és leghatékonyabbnak tartott baleseti-szimulációs módszerrel zajlik, amely hat éve a tanterv részét is képezi, így egyetlen diák sem hagyja el az iskolát anélkül, hogy ne lenne az alapszintű elsősegélynyújtás birtokában. Ez nem minden iskolában van így, sőt, jellemzően maximum (!) frontális módón átadott elsősegélynyújtási ismeretekre tesznek szert a tanulók.

Miután az Európai Újraélesztési Társaság (European Resuscitation Council – ERC) normáit követő tudnivalókat meghallgatták az érdeklődők a felnőtt újraélesztés mellett lehetőség nyílt a gyerek-csecsemő segély tréningjére is, amely kis mértékben, apró tudnivalók miatt tér el a felnőtt mentéstől, továbbá bemutatták azt is, hogyan kell használni a félautomata defibrillátort. A legfontosabb tudnivalók hat lépésben foglalhatók össze, amelyek követése akár életet is menthet: óvatosan közelítsen; nézze meg reagál-e a beteg; kiáltson segítségért; biztosítsa a légutat; hívja a 104-et; és kezdje el a 30 mellkas-kompressziót, 2 befújást váltakozva, amíg meg nem érkezik a mentő. Az egyéni, gyakorlati próbálkozások mellett lehetőség nyílt számos kérdés feltevésére is, amelyek döntő többsége arra vonatkozott, hogyan kell eljárni aggódó szülőként gyerekek újraélesztése során, illetve miképpen végezhető a segítségnyújtás a leghatékonyabban.

Szomorú tény, hogy a lakosság elsősegély-ismerete igen alacsony. Sokadik ok a tudás hiányának indoklására, hogy a profi, valóban hasznos – baleseti-szimulációs módszeren alapuló – elsősegélyképzések nem mondhatók olcsónak, körülbelül kilencvenezer forintba kerülnek. De ennek az akciónak is az lett volna a célja, hogy „akkor most tessék, lehet ingyen tanulni, tetszés szerint két időpontban is” – és mint láttuk, nekünk még az ingyenes sem elég olcsó. Szerény számú, de annál lelkesebb és aktívabb részvevők voltak jelen a tanfolyamon, amelyen legközelebb szeptember 27-én, a Kutatók Éjszakája programsorozat keretén belül lehet részt venni.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.