Speciális óvodák nyáron

Elhagyatva

  • Bakóczy Szilvia
  • 2013. szeptember 15.

Lokál

Míg a többségi óvodák legfeljebb egy hónapra zárnak be, akkor is megfelelő ügyelet mellett, a speciális óvodák általában 8-10 hetes nyári szünetet rendelnek el. Ha van is ügyelet, előfordul, hogy a szülő nem tud róla, vagy csak akkor élhet vele, ha érvényes munkáltatói igazolása van.

Nincsenek könnyű helyzetben nyáron az óvodáskorú, sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek szülei, a speciális óvodák többsége ugyanis minimum nyolc hétre bezárja kapuit. (Van, amelyik intézmény ennél is hosszabb, tízhetes szünetet rendel el.) Mivel a speciális óvodák többsége speciális iskolákhoz kapcsoltan működik (fenntartójuk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - KLIK), nyáron az ügyeletet hat héten keresztül többnyire az iskola oldja meg. Egy hónap így is kimarad, ráadásul itt egy hároméves autista kisgyermek könnyen egy 16 éves autista kamasszal kerülhet egy csoportba. Az ügyeletet nem mindenki veheti igénybe, csak akinek a szülei mindketten dolgoznak. A szeparáltan működő speciális óvodákban ennél is rosszabb a helyzet: nyáron semmilyen ellátás nincs a gyerekeknek. A többségi óvodák kijelölése legtöbbször nem működik, hiszen az intézmények - hacsak az alapító okiratuk nem rendelkezik másként - általában nincsenek felkészülve SNI gyerekek fogadására.

Fővárosi példa

A megoldás a fenntartó kezében lenne: fejleszthetné például az utazó gyógypedagógus-hálózatot, de nem fejleszti. Az intézményfenntartó központ szerint a probléma ugyanis nem jellemző. De életszerű ez a szempont? Hova teszik a családok a speciális igényű gyerekeiket, különösen, ha mindkét szülő dolgozik, és nem mellesleg mi lesz a fejlesztésekkel, amiket év közben az óvoda végez?

Egy értelmi akadályokkal élő Down-szindrómás gyermek édesanyja a Montágh Imre Általános Iskola, "voda és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola óvodai nyári nyitva tartásáról az alábbi tapasztalatokat meséli: "Tudtuk, hogy az óvoda június 15-ével tíz hétre bezár. Kérdésünkre, hogy milyen ügyeletet tudnak biztosítani a gyerekeinknek, azt felelték, hogy semmilyet. Ez a fejlesztő foglalkozásokban is automatikusan két és fél hónapos szünetet jelentett. Az én családomban nincsenek nyugdíjas nagyszülők, így én nem tudom másra bízni a gyereket. Érdeklődtem egyéb lehetőségekről, de ezeknek egyhavi igénybevétele elviselhetetlen anyagi teher lett volna. Végső elkeseredésemben elmentem a másik, egészséges gyerekem óvodájába, hátha ott befogadják a testvérét is, de a válasz az volt, hogy nincs kapacitásuk, nincsenek felkészülve a Down-szindrómás gyermek fogadására. A Montágh-iskola egyik dolgozójától informálisan megtudtam, hogy az iskola nyáron hat hétre befogadja az óvodásokat is. Nem értettem, hogy én hivatalosan miért nem tudok erről."

Egy másik szülő utánajárt ennek. ' az iskola vezetőségétől azt az információt kapta, hogy ide csak akkor vihetik a gyerekeiket, ha érvényes munkáltatói igazolást is mellékelnek. "Ez legtöbbünk helyzetét továbbra sem oldotta meg, sokan ugyanis feketén dolgozunk, örülünk, ha takarítással vagy egyéb alkalmi munkával ki tudjuk egészíteni a család bevételét, ezt tudja jól az óvoda is. Így, hogy egész nyáron mindenhova vinnünk kell a gyerekeket magunkkal, hónapokra csökken a családunk költségvetése" - meséli a másik anyuka. A kérdésre, hogy akkor miként kezelik a nyáron kimaradó fejlesztés miatti helyzetet, mindketten ugyanazt mondják: kiművelték már magukat, egyedül csinálják a feladatokat, és tornáztatják a gyerekeket mindennap.

Az autista Peti édesanyjának más intézményekben hasonló tapasztalatai vannak. "Több helyen is megfordultam a kisfiammal óvodáskorában, és igen eltérő gyakorlatokkal találkoztam - meséli Kapitány Imola (a Mozaik Közhasznú Egyesület az Autizmussal Élő Emberekért alapítója, elnöke). - Ahol meg akarták oldani a kérdést, ott egy hónapra biztosan nyitva tartottak. Az SNI gyerekeknek fenntartott nyári táborok között vannak olyanok, amik színvonalasak és megfizethetők, de aki autista gyereket nevel, annak nehezebb a helyzete. Az autizmust kevésbé ismerik, mint az értelmi fogyatékosság típusait, ezért sok helyen eleve elzárkóznak a gyerekek befogadásától. Peti óvodáskorában mi ezt úgy oldottuk meg, hogy fogadtam egy szakképzett bébiszittert, akinek viszont ki kellett fizetnem a keresetem több mint kétharmadát. Pedig akkoriban egy forprofit cég alkalmazottja voltam." Imola a nehézségek ellenére azt mondja, megérti, hogy nyáron a gyógypedagógusoknak szükségük van a hosszú pihenésre, de a helyzet a családokra elviselhetetlen terheket ró. "Nem sajnálom tőlük a szabadságot, mert tudom, hogy év közben szívvel-lélekkel dolgoznak, de a pontos tájékoztatáshoz minden szülőnek joga van." A hosszú nyári szünet Petinél is azt jelentette, hogy a fejlesztésre a családnak kellett megoldást találnia: feladatokat kértek egy fejlesztő központtól, ahova év közben is jártak.

Szervezés kérdése

A váci Cházár András "voda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat az egyik legnagyobb múltú gyógypedagógiai intézmény, fenntartója a KLIK. Mikesy György igazgató, aki maga is sorstárs, siket személy, saját gyakorlatukról elmondta, hogy az óvodában mindig időben felmérik a nyári elhelyezéssel kapcsolatos szülői igényeket. Az óvoda július elejéig van nyitva, idén három család jelezte, hogy további két hétre nem tudja elhelyezni a gyermekét, ezért miattuk július közepéig meghosszabbították a nyitva tartást. Az igazgató szerint - amennyiben több család kért volna segítséget - akár egész nyáron megoldották volna a gyerekek felügyeletét. Ettől függetlenül ismeri a problémát. "Ott, ahol az óvoda nem egy nagyobb intézménykomplexum része, ezt a feladatot szinte lehetetlen megoldani. Ezekben az esetekben a kiút az lenne, ha a környéki óvodák összefognának, és a területileg illetékes önkormányzat koordinálása mellett egymás közt elosztanák a nyári heteket. Természetesen megfelelő gyógypedagógiai segítséggel. Ez a társadalmi integráció jegyében logikusabb megoldás lenne, mint az óvodáskorú SNI gyerekeket kamaszkorú SNI gyerekekkel egy csoportba tenni. Ez utóbbi nagyon messze van az ideális helyzettől, ezt az adott vezetésnek is tudnia kell." Hasonlóan vélekedik Lakos Judit is, egy budapesti speciális óvoda főállású gyógypedagógusa: "A fővárosi speciális óvodák valóban eloszthatnák maguk között a nyári hónapok ügyeletét - állítja. - Megállapodhatnának, hogy melyik intézmény vállalja a hallássérült, a látássérült, az értelmi fogyatékos gyerekek elhelyezését, és így tovább. Minimum egy hónap így áthidalható lenne. A tapasztalatom az, hogy igény igenis lenne rá. A fő kérdés természetesen a szakember-ellátottság. A baj az, hogy mivel egy átlagos gyógypedagógus messze többet dolgozik hetente negyven óránál: amikor túl vagyunk a foglalkozásokon, jön például a pályázatírás, a hallgatók mentorálása és a fejlesztői munka megtervezése, a feladatok előállítása, az értekezletek. Mire beköszönt a nyári szünet, mindannyian a végünket járjuk. Ezzel együtt amenynyiben a fenntartók szeretnék a kérdést megoldani, az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekben például kijelölhetnének utazó gyógypedagógusokat, akik heti beosztásban ellátnák az ügyeletes óvodákban a gyerekeket. A gond az, hogy Magyarországon minden oktatási intézmény bezár nyáron, így ezek a központok is. Ha velük terveznék meg a nyarat, azzal az egész évi munkatervüket át kellene csoportosítani, és ez igen nagy ellenállásba ütközne. Ha viszont a szülő magára marad nyárra, valamit kezdenie kell a kimaradó fejlesztéssel, mert a két és fél hónap kimaradás egy SNI gyereknél komoly gond. Az otthoni fejlesztés csak akkor működhet, ha a feladatokat az adott gyerekre tervezték a szakemberek. Mindenesetre sokkal szerencsésebb, ha különválnak a szerepek: a szülő otthon inkább játszik a gyerekével, miközben persze neveli is őt, az intézmény pedig partner a nevelésben és főként fejleszt."

Erőből nem megy

Csató Zsuzsa (Sorstárs Alapítvány az Egészségkárosodott Emberekért) olyan érintett szülő, aki a civil szférában szerzett tapasztalatai okán is látja a problémát. Sok gyógypedagógiai óvodában a két és fél hónapos nyár nagyobbik részében szerinte sincs ügyelet, azok a gyógypedagógiai iskolák, amelyeknek részei az óvodák, általában vagy maguk tartanak ügyeletet, vagy van a közelben egy másik ügyeletes iskola. Csakhogy a sajátos nevelésű óvodásokat nagyon megviseli az idegen környezet, az idegen emberek, és a náluk sokkal idősebb, más igényű gyermekekkel való együttlét. Elismeri, hogy a másik oldalnak is megvan a maga igazsága: a gyógypedagógusok nehéz helyzete (túlterheltség, alacsony bérezés) közismert. "Ha van is hivatalos nyári ügyelet, sokszor egyesével megkérik a szülőket, hogy lehetőleg ne vigyék be a gyereket. Tapasztalatom szerint a problémák fele az információ hiányából adódik. Ha egy intézmény a törvényben előírtaknak megfelelően időben, még a tél végén tájékoztatja a szülőket a nyári beosztásról, lehetőségekről, akkor a szülőknek van idejük alternatív megoldásokat kitalálni. Sok olyan kezdeményezés van, főleg a fővárosban, ami igenis megfizethető, ahol professzionális gyermekfoglalkoztatást szerveznek. Vannak jól működő közösségek is, ahol az általuk ismert gyerekeknek táborokat is szerveznek, melyekért csekély összeget kell fizetni. A többi tábor általában akkora költséggel jár, amit egy SNI gyereket nevelő család nem tud magának megengedni. Tíz hétre a nyár finanszírozása - ha a szülő nem tudja a családot mozgósítani - körülbelül 200 ezer forint."

Válaszok?


Felhívtuk a Montágh Imre Általános Iskola és "voda vezetését a szülők panaszai miatt. Az intézményvezető állítja, "náluk ez a kérdés meg van oldva". Szerettük volna az igazgatónőtől megtudni, hogy akkor miért állítják a szülők ennek az ellenkezőjét, illetve hogy igaz-e a hír, miszerint az iskolai ügyelethez az óvodások szüleitől munkáltatói igazolás szükséges. Azt a választ kaptuk, hogy nem kívánnak nyilatkozni, érdeklődjünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál.

A KLIK-nek az alábbi kérdéseket küldtük el.

1. (Hogyan rendelkeznek a jogszabályok az SNI gyerekek nyári elhelyezéséről?)

2. Mi indokolhatja egy speciális óvoda bezárását tíz hétre?

3. Tudomásuk szerint hány intézményben lehet ez a gyakorlat?

4. Mitől függ, hogy az adott intézmény biztosít-e ügyeletet?

5. Mi a véleményük arról, hogy a Montágh-iskolában csak akkor fogadják el az óvodás SNI gyerekek jelentkezését a nyárra, ha az anyukák visznek munkáltatói igazolást?

6. A szülők feltételezése szerint nyárra kiadják az óvoda épületét és udvarát egészséges gyerekek nyári táboroztatására - helytállóak ezek a feltételezések?

Kérdéseinkre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól az alábbi választ kaptuk írásban:

"A fenntartóváltást követően az intézmények szünetet, ügyeleti rendet érintő működésében nem állt be változás, a korábbi, többéves gyakorlatnak megfelelően zajlik ezek megszervezése, amelyet a tanév elején elkészített és a fenntartó által jóváhagyott munkaterv tartalmaz. A tankerületi igazgatók visszajelzése alapján az érintett intézményekben a szülők a zárva tartás időszakáról még a május során kapott tájékoztatást követően nyilatkoztak az ügyelet igénybevételének szándékáról. Ott, ahol az ügyeletmegszervezés akadályba ütközött, a tankerület közreműködésével a felmerült nehézségek is megoldódtak. Az érintett tankerületünkben a nyári napközis táborról a XI. ker. Önkormányzat gondoskodik. A Montágh óvodából idén nem igényeltek a szülők táborozási ellátást."

 

 

Neked ajánljuk