A minap a KSH a 444.hu megkeresésére azt közölte, lezárult a kérdéses szegénységi adatok hitelesítése, és most az Eurostatnál pattog a labda, de minden további magyarázatot mellőztek, ami még jobban felborzolta a kedélyeket. Nem először merülnek fel égető kérdések a KSH módszerei és publikált adatai kapcsán (erről korábban lásd: Mindenki hibázhat, Magyar Narancs, 2025. április 17.), és ha egy ország hivatalos statisztikai szerve téved, annak súlyos gazdasági, társadalmi, politikai következményei lehetnek.
Mi tehát a helyzet a magyar szegénységi adatokkal?
*
E cikk szerzője 2021-ben írta Mélyszegénységet célzó jólétnövelő közpolitika Magyarországon című dolgozatát, amelynek témája leegyszerűsítve: nőtt vagy csökkent a szegénység 2010 óta Magyarországon? A szegénységkutatásnak jelentős a magyar és a nemzetközi irodalma, sokan sokféle módon kutatják a szegénység mértékét. Magam 2021-ben arra jutottam, hogy a szegénység 2010 óta nőtt is, csökkent is.
A szegénység mérésére előszeretettel használt (Orbán Viktor által is többször idézett) mutató a „súlyos anyagi deprivációban élők” aránya: ez 2017-ben jelentősen csökkent Magyarországon, és később is alacsony maradt. Az arányszám az alapvető javak, háztartási cikkek, például mobiltelefonok és színes tévék előfordulását vizsgálja a háztartásokban. E mérési módszert 2021-es írásomban elmarasztaltam, mert úgy gondoltam, megérett az újragondolásra. Ettől természetesen függetlenül, de az anyagi depriváció mérése megváltozott 2022-től, nemzetközileg és Magyarországon is. 2021-ben számos más szegénységi adatot is vizsgáltam, köztük a manapság sokat emlegetett jövedelmi szegénységet is. A relatív jövedelmi szegénység a medián jövedelem 60 százalékánál kevesebbet kereső, szegénységi küszöb alatt élő háztartások arányát mutatja meg. Ez az arány a 2010-es évek első felében nőtt, majd 2015 után, különösen 2017-től csökkent. A munkanélküliség is a szegénységkutatásban használt mérőszám, és bár a munkanélküliek aránya a közmunkaprogram miatt jelentősen csökkent 2010 után, a program tartósan a szegénységi küszöb alatt tartja azokat az embereket, akiket foglalkoztat, így nem jelent biztos kiutat a nyomorból. Végül, de nem utolsósorban a szegénységi résről is szót kell ejteni. A relatív szegénységi rés azt mutatja meg, hány százalékkal maradnak el a szegénységi küszöb alatt élő emberek attól, hogy e küszöböt megugorják; azaz a mérőszám a szegénység „mélységéről” tudósít. A szegénységi rés a 2010-es években nőtt, 2016 után hirtelen és drasztikusan, a 90-es évek óta nem látott szintekre tágult. Ez 2021-ben is furcsa volt, de magyarázható, hiszen a jövedelmi szegénység csökkent, amiből arra lehetett következtetni, hogy a szegénységi küszöb közelében, de még a fölött élő háztartások a 2010-es évek második felében fel tudtak emelkedni, míg a mélyszegénységben élők helyzete romlott. A végső konklúzió a 2021-es ismeretek szerint: 2010 után Magyarországon némileg csökkent, de mélyült a szegénység, aminek az az oka, hogy a kormány szociális politikája a középosztályt célozza, nem a rászorulókat.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
