A lónak a…

  • Kálmán C. György
  • 2012. június 29.

Első változat

Nem kell röhögni, gonosz olvasó, tulajdonképpen rendben van ez.

A jó állam elősegíti a jó kormányzást, amelynek viszont kutya kötelessége gondoskodni a jó gazdálkodásról. Nem lehet, hogy különféle vagyonelemek és értékes javak összeírás nélkül, gazdátlanul hányódjanak a legkülönbözőbb szférákban, a kormányzat ne tudjon semmit sem a hasznosítás, sem az esetleges visszaélések körülményeiről. Hogy ne adj’ isten egyesek saját zsebre aknázzák ki a nemzet felhalmozott erőforrásait, míg másutt fájó hiány mutatkozik, és a kórházigazgatók beadványokkal bombázzák (joggal!) a (jó) kormányt.

Hogy: Lovat! Lovat! Kórházomat egy lóért!

Mert – ezt a fenti linket megnyitni lusta olvasónak mondom – „az Emberi Erőforrások Minisztériumának Költségvetési Főosztálya elrendelte a lovak megszámlálását a kórházakban”, és jól tette, jó okkal tette. Megszámlálhatatlan – de főleg: megszámlálatlan – értékes forrás van a kultúra, oktatás és egészségügy területén, amelyek számbavétele és az anyagi potenciál mozgósítása prominens nemzeti érdek. És a jó kormányzás nem állhat meg ezen a ponton. Mindannyian tudjuk, hogy a szárnyasállomány egy része a közoktatási (sőt felsőoktatási) intézmények területén található, ezer számmal kötődnek mintegy a közneveléshez. Várható – hamarost – főosztályvezetői rendelet, amelynek értelmében minden iskolaigazgató és rektor köteles számot adni az intézménye területén fellelhető baromfik számáról és fajtájáról (a kacsa-liba-baromfi megkülönböztetés kötelező, ám a nemek szerinti felsorolás nem, és a kendermagos, japáni stb. fajták jelzésétől a főosztály ugyancsak eltekint).

Lássuk tisztán, mivel rendelkezünk, csak így lehet rendesen gazdálkodni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.