épszórakoztatás

  • Kálmán C. György
  • 2014. március 13.

Első változat

Vlagyimir Zsirinovszkij száműzné az orosz nyelv egy hangját (és a neki megfelelő betűt) anyanyelvéből. Vicces, de mi sem vagyunk alábbvalók.

Azt nem hiszem, hogy szántszándékkal csinálnák, mert úgy nem jönne össze.

De úgy látszik, ilyen a klíma, vagy valahogy kitermelődik, meg igény is van rá – a diktatúra felé hajló keleti birodalmakban pedig, úgy látszik, sokkal inkább így van ez, mint a világ nyugati felén. A minap például azt olvasom, hogy az orosz parlamentben, a dumában Vlagyimir Zsirinovszkij egy hang ellen kelt ki igen élesen. Éspedig az orosz nyelv egyik fonémája (s ennek megfelelően az orosz ábécé egyik betűjele), a „jerü” (vagyis a palatális i) a képviselő támadásának célpontja (erről alaposabban ír a Nyest is). A (téves) kiindulópont az, hogy efféle hang sehol Európában nem fordul elő, s így – ahelyett, hogy védendő, büszkeségre okot adó russzisztikumnak tekintené – kiűzné az orosz nyelvből, mint barbár mongol hordák állatias és ocsmány hangadásának szennyes emlékét.

Zsirinovszkij

Zsirinovszkij

 

A nagy orosz nyelvstratéga, akinek úttörő munkásságát minden bizonnyal a nemsokára fölálló Magyar Nyelvstratégiai Intézet is tanulmányozni fogja, része immár az orosz népszórakoztatói hálózatnak. Kellenek az efféle figurák mindenütt, ahol a gazdaság, khm, nincs fényes állapotban, viszont az egyeduralom nyomasztólag hat a társadalomra, ahol eluralkodik a háborús retorika (és esetleg az igazi háború sincs nagyon távol). Mutasson egy ilyet az úgynevezett művelt Nyugat! Hol vannak ezek futóbolond-felhozatalból, buggyantkitermelésből?

És mi, magyarok sem vagyunk alábbvalók.

Torgyán József neve már kezd elhalványulni, Bogár László sosem volt elég közismert, Szaniszló Ferenc nem gyakorló politikus. De itt van a piros popsipöttyös és ősmagyar agysebészetes volt gazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök – nehéz felülmúlni. A róla szóló (igencsak bennfentes) könyv tanúsága szerint kikotyogta (vagy szándékosan szivárogtatta ki?) a magyar valuta sorsát érintő egyik legfontosabb államtitkot, ráadásul szentül meg volt győződve arról, hogy rendkívüli ravaszságával leleplezte a gaz ármányt, vagyis azt, hogy „a nagy nemzetközi befektető csoportok életveszélyes támadást indítottak Magyarország ellen”.

Felülmúlhatatlan.

Ezek a nagyszerű nevettetők a bohóc és a légtornász funkcióját ötvözik: puszta jelenlétük, egy-két megnyilvánulásuk már magában is mulattató, egyúttal életveszélyes egyensúlyozásba fognak az elmegyógyintézet, a börtön és a legmagasabb politikai szféra között. Jaj, lepottyannak-e? És hová? Tudjuk, persze, hogy nagyon ügyesek, legfeljebb még feljebb eshetnek, de jó kicsit borzongani is a nagy nevetés közepette.

Remekül elvagyunk, izgulunk és a térdünket csapkodjuk, hajrá, magyarok.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.