épszórakoztatás

  • Kálmán C. György
  • 2014. március 13.

Első változat

Vlagyimir Zsirinovszkij száműzné az orosz nyelv egy hangját (és a neki megfelelő betűt) anyanyelvéből. Vicces, de mi sem vagyunk alábbvalók.

Azt nem hiszem, hogy szántszándékkal csinálnák, mert úgy nem jönne össze.

De úgy látszik, ilyen a klíma, vagy valahogy kitermelődik, meg igény is van rá – a diktatúra felé hajló keleti birodalmakban pedig, úgy látszik, sokkal inkább így van ez, mint a világ nyugati felén. A minap például azt olvasom, hogy az orosz parlamentben, a dumában Vlagyimir Zsirinovszkij egy hang ellen kelt ki igen élesen. Éspedig az orosz nyelv egyik fonémája (s ennek megfelelően az orosz ábécé egyik betűjele), a „jerü” (vagyis a palatális i) a képviselő támadásának célpontja (erről alaposabban ír a Nyest is). A (téves) kiindulópont az, hogy efféle hang sehol Európában nem fordul elő, s így – ahelyett, hogy védendő, büszkeségre okot adó russzisztikumnak tekintené – kiűzné az orosz nyelvből, mint barbár mongol hordák állatias és ocsmány hangadásának szennyes emlékét.

Zsirinovszkij

Zsirinovszkij

 

A nagy orosz nyelvstratéga, akinek úttörő munkásságát minden bizonnyal a nemsokára fölálló Magyar Nyelvstratégiai Intézet is tanulmányozni fogja, része immár az orosz népszórakoztatói hálózatnak. Kellenek az efféle figurák mindenütt, ahol a gazdaság, khm, nincs fényes állapotban, viszont az egyeduralom nyomasztólag hat a társadalomra, ahol eluralkodik a háborús retorika (és esetleg az igazi háború sincs nagyon távol). Mutasson egy ilyet az úgynevezett művelt Nyugat! Hol vannak ezek futóbolond-felhozatalból, buggyantkitermelésből?

És mi, magyarok sem vagyunk alábbvalók.

Torgyán József neve már kezd elhalványulni, Bogár László sosem volt elég közismert, Szaniszló Ferenc nem gyakorló politikus. De itt van a piros popsipöttyös és ősmagyar agysebészetes volt gazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök – nehéz felülmúlni. A róla szóló (igencsak bennfentes) könyv tanúsága szerint kikotyogta (vagy szándékosan szivárogtatta ki?) a magyar valuta sorsát érintő egyik legfontosabb államtitkot, ráadásul szentül meg volt győződve arról, hogy rendkívüli ravaszságával leleplezte a gaz ármányt, vagyis azt, hogy „a nagy nemzetközi befektető csoportok életveszélyes támadást indítottak Magyarország ellen”.

Felülmúlhatatlan.

Ezek a nagyszerű nevettetők a bohóc és a légtornász funkcióját ötvözik: puszta jelenlétük, egy-két megnyilvánulásuk már magában is mulattató, egyúttal életveszélyes egyensúlyozásba fognak az elmegyógyintézet, a börtön és a legmagasabb politikai szféra között. Jaj, lepottyannak-e? És hová? Tudjuk, persze, hogy nagyon ügyesek, legfeljebb még feljebb eshetnek, de jó kicsit borzongani is a nagy nevetés közepette.

Remekül elvagyunk, izgulunk és a térdünket csapkodjuk, hajrá, magyarok.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.