épszórakoztatás

  • Kálmán C. György
  • 2014. március 13.

Első változat

Vlagyimir Zsirinovszkij száműzné az orosz nyelv egy hangját (és a neki megfelelő betűt) anyanyelvéből. Vicces, de mi sem vagyunk alábbvalók.

Azt nem hiszem, hogy szántszándékkal csinálnák, mert úgy nem jönne össze.

De úgy látszik, ilyen a klíma, vagy valahogy kitermelődik, meg igény is van rá – a diktatúra felé hajló keleti birodalmakban pedig, úgy látszik, sokkal inkább így van ez, mint a világ nyugati felén. A minap például azt olvasom, hogy az orosz parlamentben, a dumában Vlagyimir Zsirinovszkij egy hang ellen kelt ki igen élesen. Éspedig az orosz nyelv egyik fonémája (s ennek megfelelően az orosz ábécé egyik betűjele), a „jerü” (vagyis a palatális i) a képviselő támadásának célpontja (erről alaposabban ír a Nyest is). A (téves) kiindulópont az, hogy efféle hang sehol Európában nem fordul elő, s így – ahelyett, hogy védendő, büszkeségre okot adó russzisztikumnak tekintené – kiűzné az orosz nyelvből, mint barbár mongol hordák állatias és ocsmány hangadásának szennyes emlékét.

Zsirinovszkij

Zsirinovszkij

 

A nagy orosz nyelvstratéga, akinek úttörő munkásságát minden bizonnyal a nemsokára fölálló Magyar Nyelvstratégiai Intézet is tanulmányozni fogja, része immár az orosz népszórakoztatói hálózatnak. Kellenek az efféle figurák mindenütt, ahol a gazdaság, khm, nincs fényes állapotban, viszont az egyeduralom nyomasztólag hat a társadalomra, ahol eluralkodik a háborús retorika (és esetleg az igazi háború sincs nagyon távol). Mutasson egy ilyet az úgynevezett művelt Nyugat! Hol vannak ezek futóbolond-felhozatalból, buggyantkitermelésből?

És mi, magyarok sem vagyunk alábbvalók.

Torgyán József neve már kezd elhalványulni, Bogár László sosem volt elég közismert, Szaniszló Ferenc nem gyakorló politikus. De itt van a piros popsipöttyös és ősmagyar agysebészetes volt gazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök – nehéz felülmúlni. A róla szóló (igencsak bennfentes) könyv tanúsága szerint kikotyogta (vagy szándékosan szivárogtatta ki?) a magyar valuta sorsát érintő egyik legfontosabb államtitkot, ráadásul szentül meg volt győződve arról, hogy rendkívüli ravaszságával leleplezte a gaz ármányt, vagyis azt, hogy „a nagy nemzetközi befektető csoportok életveszélyes támadást indítottak Magyarország ellen”.

Felülmúlhatatlan.

Ezek a nagyszerű nevettetők a bohóc és a légtornász funkcióját ötvözik: puszta jelenlétük, egy-két megnyilvánulásuk már magában is mulattató, egyúttal életveszélyes egyensúlyozásba fognak az elmegyógyintézet, a börtön és a legmagasabb politikai szféra között. Jaj, lepottyannak-e? És hová? Tudjuk, persze, hogy nagyon ügyesek, legfeljebb még feljebb eshetnek, de jó kicsit borzongani is a nagy nevetés közepette.

Remekül elvagyunk, izgulunk és a térdünket csapkodjuk, hajrá, magyarok.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.