Heti Válasz és mélyvilág

  • Kálmán C. György
  • 2013. július 18.

Első változat

A Heti Válasz a kulturálatlan, agresszív és gondolkodásellenes mai magyar valóság része. Nem kell tehát csodálkozni.

Egy kedves ismerősöm mulatságos és szomorú életképet közölt a Facebookon: szomszédairól szólt, akik folyton veszekszenek, és közben árad tőlük a nagyon ócska zene, mindig ugyanaz a pár szám. A nő lompos, elhanyagolt, egész nap otthon ül; a férfi nyiszlett, leharcolt, rosszul fizetett munkás. Egyetlen tevékenységük (szórakozásuk?), hogy marják egymást, és közben üvölt mindig ugyanaz a pár mulatós dal – tomboló szerelemről, nyárról, tengerről, csókról és álmodozásról.

Rettenetes, elkeserítő és vicces.

Az elmúlt évtizedekben sok nagyszerű magyar író tárta fel ezt a mélyvilágot – nem, a „feltárta” nem is jó szó, inkább azt mondanám: fel-felvillantották, kisebb-nagyobb ízelítőt adtak a reménytelenség, kulturálatlanság, sivárság, szomorúság magyar valóságából. Elég Tar Sándorra, Parti Nagy Lajosra, újabban Borbély Szilárdra vagy Biró Krisztára gondolni, meg még számtalan nagyszerű novellistára. Valamennyi más, és mégis valamennyi olyan ismerős: kietlen, elkeserítő világ, amelyen azért jót nevetünk is olykor – rossz lelkiismerettel, és talán inkább a ráismerés öröme miatt. A legtöbbször a szegény emberekkel, az anyagi javaktól megfosztottakkal, a műveltség és az előremenetel esélyét is elveszítettekkel fonódnak össze ezek a képek: kavarog bennünk a szánalom és a düh, a kétségbeesés és a megvetés, az idegenkedés és a félelem.

Tudatosítsuk, hogy hasonló érzések kerítenek hatalmukba akkor is, amikor ilyesfajta kép jön velünk szembe az interneten:

false

Nemcsak az a baj, hogy a „konzervatív” „jobboldal” médiájának „zászlóshajója” előáll ezzel az ízléstelen, a kuruc.infót idéző, idiotikus beharangozóval – kell a kattintás, és aztán a nyomtatott szám utáni bevétel. (Két vélemény a sajtókampányról itt meg itt.) – Béla, hogy lejárja a reggeli szalonnás rántottát és a sört, sortot ránt, és elballag a kioszkba, mit írnak ezekről a buzikról, megint valami amcsi ügy, ezek akarják korlátozni a normális emberek szabadságát, vazze? A HV megírja az igazságot, jóravaló magyar gyerekek, a tököm tele van a torrelanciával, még ebéd előtt pár sör, közben átfutom. – Hanem az a baj, hogy ugyanaz a képlet, mint a tengeres-csókos tuc-tuc-rock aláfestésével civakodó panellakók esetében: mélységes kulturálatlanság, kilátástalan butaság, a gyűlölködés mint a szórakozás netovábbja.

Hogy csak a megalázottak és megszomorítottak világa volna ez? Á, dehogy. A középosztály, amely (még) megengedheti magának, hogy egy hetilapot (olykor) megvegyen, vagy van internetkapcsolata, betol egy (talán valamivel jobb) zenét a megfelelő lejátszóba, és őrjöng egy jót azon, amit a képébe tolnak. Semmit nem ért abból, ami körülötte és vele történik, a felszabadult buzizás (libsizés, zsidózás, románozás, bármi) karbantartja a lelki háztartást, ennyi elég is. Elfelejtjük az élet értelmetlenségét, az üres napokat és estéket, a művelődés, a tudás és a szépség esélytelenségét, az emberi kapcsolatok hiányát.

Van ok az elkeseredésre.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.