Egy óra

  • Kálmán C. György
  • 2013. július 14.

Első változat

Heindl Péter jogász és pedagógus, akinek a munkájáról ez a lap is beszámolt már, fogta magát, és felállt az Antiszegregációs Kerekasztaltól, elment, és vissza se megy. Az Antiszegregációs Kerekasztalt Balog miniszter hívta össze, Heindl pedig azért távozott – úgy imádom ezeket a kifejezéseket, ilyen még az ellátogat, a felkeres, a megtekint –, mert hiába magyarázta, hogy a gyermekvédelmi törvény módosítása nem megfelelő, és éppen a szegregáció irányába hat. Nem untatom az olvasót a részletekkel, utána lehet nézni. Heindlnek nyilván jó oka volt rá, hogy otthagyja a kerekasztalt.

Többek között ez: „Legalább ötször jeleztem ezt, Balog miniszterrel is egy órán keresztül beszéltünk erről, azt ígérték, hogy utánanéznek.”

Ez szerintem magában elég ahhoz, hogy valaki csapot-papot otthagyjon.

Nem is csak az, hogy Baloggal, hanem hogy egy órát.

Egyelőre nem ok a lemondásra, a közéletből való visszavonulásra vagy legalább egy halvány bocsánatkérésre, ha valaki a kelleténél tovább beszél. Pedig de jó volna. Parlamentben, ünnepi alkalmakkor, interjúkban, kerekasztaloknál és reprezentatív előadások alkalmával féltenék a bőrüket a haza jelesei, tömören és célratörően fogalmaznának, aggódva lesnék a közönség elfelhősödő vagy kiüresedő tekintetét, s annak volna igazi respektje, aki néhány jól irányzott mondattal világosítaná meg közönségét. Aki meg végtelen dumába akarná fojtani az ellenvéleményeket, az érveket és a tárgyat magát, az szégyenében elsomfordálna, és soha többé senki nem venné komolyan.

Mi a túrót lehet egy órán keresztül beszélni arról az egyszerű dologról, amit Heindl Péter előtárt? Csak sejthetjük. Balog nyilván nem kettejük családjának hogylétéről, a bajnokság állásáról, az időjárásról vagy valamely tévésorozatról beszélgetett partnerével – tudjuk, ismerjük a miniszter beszélőkéjét, amivel végtelen hosszúságú mondatokat és szerteágazó, befejezhetetlen gondolatmeneteket képes generálni, különösebb erőfeszítés nélkül. (Van egy videó, amely éppen egy szegregációs kérdésben, egy cigány iskola ügyében elhangzott bírósági tanúvallomását rögzíti – csak egy példa erre a páratlan képességre.) Nekem legalább három magyarázatom van erre. Egyrészt pszichológiai: valamiféle verbális horror vacui, rettegés attól, hogy csend, szótlanság legyen, valamilyen lélektani késztetés arra, hogy – faltól falig – beszéddel töltse meg a neki kiszabott időt. Másrészt szocializációs: a miniszter abban a (református) hagyományban nevelkedett, ahol a hívek a hosszú, kacskaringós, megakadás és tétovázás nélküli beszédeket díjazzák, vezetőjük éppen attól válik méltóvá erre a rangra, hogy sok és kerek mondatban adja életük problémáinak (mégoly látszólagos) megoldását. Harmadrészt persze politikai: az ellenfelet (vagy akár a partnert) a szavak hatalmával gyűri maga alá, belefullasztja a problémát a másik számára már-már elviselhetetlen szózuhatagba, s egyúttal elmossa érvek és vélemények, egyetértés és ellentmondás, magyarázat és kívánság, tény és fikció különbségét – hogy már ne tudjuk követni, hol is tartunk, miről is van szó.

Ez a bizonyos egy óra, nagyon jól el tudom képzelni, ennek a jegyében zajlott.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.